Nagypénteki munkaszünet: így érinti a dolgozókat és a munkáltatókat

Megosztás Tetszik

A parlamenti végszavazásra váró törvényjavaslat szerint várhatóan már az idei évben is munkaszüneti nap lesz a húsvét előtti péntek, azaz nagypéntek. A munkáltatói érdekképviseletek jelezték, hogy nem fogadják osztatlan lelkesedéssel az új munkaszüneti napot, mivel így újabb napra kell munkavégzés nélkül bért fizetniük, sőt, a munkaszüneti napon dolgozóknak 100 százalékos bérpótlék jár. Nézzük, hogyan érintené ez a változás munkajogi szempontból a munkavállalókat és a munkáltatókat!

A törvényben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik.

Fontos tudni, hogy a munkáltató vagy a munkakör akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény (például vendéglátás) alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása (például személy- és vagyonmentés), továbbá a vagyonvédelem érdekében (például biztonsági őr) kerül sor.

Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá húsvét- és a pünkösdvasárnap a munkaidő-beosztásra nem a vasárnapra, hanem a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A munkaszüneti napi munkavégzésért minden esetben száz százalékos bérpótlék jár a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 140. paragrafusának (4) bekezdése szerint. Ugyancsak száz százalékos bérpótlékot kell fizetni a munkabéren felül akkor is, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelése munkaszüneti napra esik.

Távolléti díj munkavégzés hiányában is járhat

Távolléti díjat az Mt. 146. paragrafusa alapján akkor kell fizetni, ha a munkavállaló munkavégzés nélkül díjazásra válik jogosulttá, és számára nem alapbért vagy más juttatást kell fizetni. Távolléti díjat kell például a munkavállaló részére fizetni óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaideje. Ebben az évben pedig mind március 15., mind pedig április 14. ebbe a kategóriába esik (nagypéntek mindig).

Ebből pedig az következik, hogy óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállalónak attól függetlenül távolléti díj jár, hogy az adott napon végzett-e munkát. Ha ugyanakkor munkát is végzett, akkor az időarányos munkabére, valamint a munkaszüneti napra járó 100 százalékos bérpótléka is megilleti. Ugyanakkor nem jár távolléti díj azoknak a munkavállalóknak, akik havibérért dolgoznak, hiszen az ő esetükben nem beszélhetünk kiesett munkaidőről.

A munka törvénykönyve alapján ez idáig 10 munkaszüneti napot ismertünk: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

A T/12969. számú törvényjavaslatról holnap, azaz a március 7-ei ülésen szavaz az országgyűlés. A javaslat elfogadása esetén már idén munkaszüneti nap lesz nagypéntek, ami ebben az évben az április 14-ére esik.