Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaság a vállalkozási tevékenysége végzéséhez ingatlant (pl. irodát, raktárhelyiséget stb.) bérel, amelyen kisebb-nagyobb átalakításokat hajt végre a bérleti szerződés fennállása alatt. Az elvégzett munkálatokhoz kapcsolódóan számos kérdés merülhet fel, háromrészes cikksorozatunkban ezeket tekintjük át.
A Magyar Közlöny 2021. évi 19. számában megjelent a bérletidíj-fizetési mentességről szóló 52/2021. (II. 9.) kormányrendelet, amely az állami és önkormányzati tulajdonban levő helyiségek 2021. február–júniusi időszaki bérleti díjának elengedéséről rendelkezik.
Elhunyt a bérbeadott ingatlan egyik tulajdonosa. Mikor kell az örökösöknek új bérleti szerződést kötni? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.
A koronavírus-járvány kezdi teljesen átrendezni a lakásbérleti piacot. Az elmaradó külföldi diákok, az online is nézhető egyetemi kurzusok, a munkanélküliek számának növekedése és a jelenleg végnapjait élő rövid távú lakáskiadás (airbnb) miatt sok üres lakás vár bérlőre, mérséklődött a kereslet, ezzel egyidejűleg a bérleti díjak is csökkennek. A felhígult lakásbérleti piac miatt is fontos tudni, hogy a bérlők és bérbeadók milyen szerződést köthetnek egymással.
Sokszor előfordul, hogy a vállalkozás által bérelt ingatlan nem teljesen felel meg a bérlő elképzelésinek, így az átalakítást, felújítást végez a bérleményen. Ilyenkor a költségek kit terhelnek, és hogyan lehet könyvelni a felmerült felújítási költségeket? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Meghosszabbodnak az egyébként lejáró, állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások helyiségek bérleti szerződései a veszélyhelyzet megszűnéséig – írja elő a kormány tegnap kihirdetett, 186/2020. számú rendelete. A jogszabály meghosszabbítja a turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari helyiségekre vonatkozó felmondási tilalom.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték