Ügyvédi iroda a bérelt irodájának (tárgyi adómentes) egy részére két egyéni vállalkozó ügyvéddel bérleti szerződést kötne, térítésmentesen. Mit jelent ez a nyújtónál áfa, számvitel, tao szempontból, és mit jelent az egyéni vállalkozóknál?
Szerződés megszegésének jogkövetkezményeivel kapcsolatos, kiemelt jelentőségű ügyben (Pfv.V.20.102/2019/5.) határozott a Kúria.
Tisztelt Szakértő! A kft. a magánszemély tulajdonosától bérel egy üzemcsarnokot (a tulajdonos adómentes számlákat állít ki a kft. felé). A csarnok felújításra szorul, ezt a bérbevevő fizeti ki. Köthető-e olyan bérleti szerződés, amely szerint a jelenlegi és jövőbeni felújítások, általános karbantartási munkák miatt jóval alacsonyabb a bérleti díj, mint a szokásos piaci ár? Mivel a bérbevevő fizeti a felújítás költségeit, el tudja-e teljesen számolni a költségeket, illetve tudja-e aktiválni, mint bérelt ingatlanon végzett beruházás? A bejövő számlákon szereplő áfa levonható-e, ha a bérlő áfás tevékenységet folytat? Köszönettel: Jancsó Katalin
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás bérel üzlethelyiséget, amelyet további bérletbe kíván adni. Ahhoz, hogy a bérbevevői ne álljanak el a szerződéstől, foglalót szeretne tőlük kapni, amit a bérleti szerződésben is foglalóként nevesít, és a későbbi bérleti díj összegébe beszámításra kerül. A bérleti szerződést február hónapban kötnék meg, de a bérleti jogviszony áprilistól indulna. Ebben az esetben az átutalt foglalóról milyen bizonylatot kell kiállítania a társaságnak, és milyen teljesítési időpontban? A foglaló ugyanúgy működik, mint az előleg (vagyis ahogyan a bérleti szerződésben van a fizetési ütemezés, úgy az első számlában levonásra kerül a fizetett foglaló összege)? Köszönöm válaszukat!
Az ingatlanra vonatkozóan az ingatlannyilvántartásba bejegyzetten haszonélvezettel rendelkező apa egy harmadik személy tulajdonában levő ingatlant ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjból származó jövedelmet megosztja a fiával. Apa és fia a megosztásról és a közösen történő bérbeadásról külön szerződést kötött. A bérleti szerződésben szerepel a fiú is mint bérbeadó. Mire kell figyeljenek, hogy a megosztás minden szempontból szabályosnak minősüljön? A bérleti szerződésben kell-e szerepeljen a fiú, mint bérbeadó?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság flotta szolgáltatást végez az alábbiak szerint: Nyíltvégű pénzügyi lízing keretében személyautókat lízingel, amelyeket bérbead partnereinek, természetesen a lízing cég hozzájárulásával. A bérleti szerződés 3 éves (a lízingszerződéssel szinkronban van), és a bérbeadó/lízingelő társaság viseli a személyautó fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő összes költséget: adók, biztosítás, karbantartás, üzemanyag és minden egyéb felmerülő költséget. A bérleti díj így két részből áll: egy fix részből (üzemanyagon kívüli részre és a haszonra nyújt fedezetet) és egy változó részből (a havi szinten felmerülő üzemanyaggal megegyező összeg). Kérdéseink a következők : - Bérleti díjként lehet-e a két részt számlázni egy összegben, így havonta változó összegű bérleti díj keletkezik vagy lesz egy fix összegű bérleti díj és egy havonta változó összegű üzemanyag-költség áthárítás? - A bérbeadó cég, mivel 100 százalékos bérleti jogviszonyban hasznosítja a személyautót, így az összes input számlájának az áfáját 100 százalékos mértékben levonásba helyezi. Ezen eljárás helyes-e? - Az üzemanyag áfáját nem helyezi levonásba, de felmerült kérdésként – mivel azt kvázi áruként (vagy közvetített szolgáltatásként) adja tovább – hogy levonásba lehet-e helyezni? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm:
Tisztelt Szakértő! Egy magánember a saját tulajdonában álló ingatlan hasznosítási jogát engedményezési szerződés alapján átengedte egy kft.-nek. Helyes-e az az eljárás, hogy ezek alapján a kft. számlát állít ki egy másik cégnek az ingatlan bérbeadásáról úgy, hogy bérleti szerződés a magánember és a másik cég között van? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Négy magánszemély most készül kft.-t alapítani. Ételkiszállítás lesz a fő tevékenységi körük. Az ehhez szükséges ingatlant megvásárolta az egyik magánszemély, amit majd bérbe fog adni a kft.-nek, amiben ő lesz az egyik tulajdonos. Ezt megteheti gondolom, nem ütközik jogszabályba? Ezen az ingatlanon már a kft. végezné el a szükséges átalakítási munkákat, tehát a kft. már most meg kell alapítaniuk, megkötni a bérleti szerződést a magánszeméllyel, ezután kezdődhet a beruházás, amit a kft. elszámolhat könyveiben mint bérelt ingatlanon végzett beruházást és aktiválhatja? Van-e esetleg bármilyen olyan feltétel, ami különös körültekintést igényel a jogszabályban előírtak miatt a magánszemély tag és a kft. között a bérleti szerződés tekintetében?
Egy KFT bérleti jogot vásárolt, melyhez bérleti szerződés is kapcsolódott. A szerződés 3 hónap után meg szűnt. Végelszámolással szeretnénk megszüntetni a céget. Helyesen járunk el, ha a bérleti jog el nem számolt értékcsökkenését terven felüli értékcsökkentésként számoljuk el, valamint keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? A szerződést 2013-ban kötötték.
Egy társaság több mint öt éve bérel egy ingatlant határozatlan idejű bérleti szerződés keretében. A bérleti szerződésben kikötött felmondási idő 6 hónap volt. A bérbevevő a bérleti jogviszony indításakor a bérbevett ingatlanon a bérbeadó hozzájárulásával átalakításokat végzett, mely átalakításokat aktiválta a könyveiben a tárgyi eszközök között. A megállapított használati idő 10 év volt. Az átalakítások a bérbevevő igényét szolgálják, a bérbeadó az eredeti állapot visszaállítását kéri. 2016 októberében a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést, mely felmondás 2017. március 31-ével jár le. Kérdéseink: 1./ Helyesen jár-e el a bérbevevő társaság, ha 2016. december 31-ével az aktivált átalakításokra az Szt. 53. § 1. bekezdés a) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést számol el oly mértékig, hogy a nyilvántartási érték lecsökken a 2017. évben még hátralévő 3 hónapnak megfelelő értékcsökkenés összegére? 2./ Lehetőség van-e abban az esetben is terven felüli értékcsökkenés elszámolására az Sztv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a bérleti szerződésben nem rendelkezik arról, hogy a bérbeadó kéri az eredeti állapot visszaállítását, valamint a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbeadó megtéríti a bérvevőnek az átalakítást piaci áron? Előre is köszönjük segítségnyújtásukat.
Tisztelt Szakértő Asszony! Azt szeretném megkérdezni, hogy 1.) ha a cég béreli a lakóegységet a 2 dolgozónak, akkor a havi fix bérleti dij + havi változó rezsi (tehát tényleges fogyasztás) elszámolási rendszer is alkalmazható, és az igy kapott havonta változó összeg (tehát a rezsivel növelt bérleti díj) is adómentesen adható a dolgozónak a törvényben meghatározott összeghatárig ("a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát")? 2.) Iródhat a bérleti szerződés ugy, hogy eleve a minimálbér 40 százaléka legyen a szerződött összeg, mely ily módon már tartalmazhatja a rezsit is? Köszönöm sokat segitő válaszát! M http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_6_Tobb_maganszemely_lakhatasi_tamog_iks
Ügyfelem bérleti szerződést kötött gépekre és berendezésekre vonatkozóan az év elején. A bérleti szerződés szerint a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor az akkori piaci áron megvásárolhatja az eszközöket úgy, hogy a kifizetett bérleti díjakat beszámítják a vételárba. A szerződésben megállapodtak arról is, hogy a bérlő a karbantartási költségeket, szervizköltségeket és biztosítási díjakat áthárítja havi átalánydíj formájában a bérbeadóra. A felek tárgyalnak arról, hogy az év végével a bérleti szerződést felbontják, és adásvételre kerül sor a szerződés szerint (piaci ár-megfizetett bérleti díjak=maradványértéken). Kérdés: amennyiben létrejön az adásvétel, hogyan kell minősíteni az év elejétől elszámolt bérleti díjakat? A tulajdonszerzés opcionális, de a kifizetett bérleti díjak megközelítik a piaci árat – pénzügyi lízingnek kell-e tekinteni az ügyletet visszamenőleg? Milyen értéken kell az eszközt aktiválni?
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! A zrt., ahol dolgozom bérelt kisteherautóval szállított kereskedelmi árut. A bérleti szerződés határozott idejű, 2017. augusztus 15-ig tart. Ennek ellenére a bérbeadó vissza kívánja venni a járművet, amit TELEFONON közölt a tulajdonossal. Nincs semmiféle kikötés a felmondással kapcsolatban, hogy például esetleg közös megegyezéssel előbb is történhet. Első kérdésem: telefonon szabad-e felmondani egy határozott idejű szerződést? Én ugyanis nem tudom a tulajdonost meggyőzni arról, hogy nem. Miután a bérbeadó rendkívül türelmetlen, mert már egy hónapja mondta, hogy felbontja a szerződést, sürgősen kellene egy újabb kistehergépjármű. A tulajdonos szerint erre jár valamilyen kedvezmény, melyről Matolcsy György beszélt. Én sajnos nem találom sehol. Második kérdésem az lenne, valóban van-e ilyen, és ha igen, hol található? Nagyon szépen köszönöm előre is a választ. Tisztelettel: Anderlik István Gyuláné
Egy magánszemély, aki tulajdonosa egy kft-nek a tulajdonában lévő hídmérleget (mint tárgyi eszközt) bérbe adná egy kft-nek. A telephely, ahol a hídmérleg található a kft tulajdonosának nevén szerepel. Térítés nélkül bérbe adhatja-e a tárgyi eszközt? A bérleti szerződésen kívül van-e további dokumentációs kötelezettsége?
Magánszemély ingatlant vásárolna, amelyhez saját tulajdonú cége, amelyben munkaviszonyban dolgozik, adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást nyújtana. Az épület egy földszinti és egy emeleti részből áll, külön bejárattal, a közművek is részben elkülönülnek. Az alsó részt a saját tulajdonú cég kizárólag irodaként használná, az emeleti részbe költözne a család. Ebben az esetben a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe kell-e venni a cég által használt helyiségeket? Amennyiben nem, elegendő egy bérleti szerződés vagy használati jogot is kell alapítani a cég számára?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték