69 találat a(z) bérleti szerződés cimkére
Ingyenesen nyújtott szolgáltatás
Kérdés
Ügyvédi iroda a bérelt irodájának (tárgyi adómentes) egy részére két egyéni vállalkozó ügyvéddel bérleti szerződést kötne, térítésmentesen. Mit jelent ez a nyújtónál áfa, számvitel, tao szempontból, és mit jelent az egyéni vállalkozóknál?
Nem készült el időben a beruházás, jogos a kártérítés az albérlőnek
Cikk
Szerződés megszegésének jogkövetkezményeivel kapcsolatos, kiemelt jelentőségű ügyben (Pfv.V.20.102/2019/5.) határozott a Kúria.
Bérbevevőnél felújítás miatti kisebb bérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a magánszemély tulajdonosától bérel egy üzemcsarnokot (a tulajdonos adómentes számlákat állít ki a kft. felé). A csarnok felújításra szorul, ezt a bérbevevő fizeti ki. Köthető-e olyan bérleti szerződés, amely szerint a jelenlegi és jövőbeni felújítások, általános karbantartási munkák miatt jóval alacsonyabb a bérleti díj, mint a szokásos piaci ár? Mivel a bérbevevő fizeti a felújítás költségeit, el tudja-e teljesen számolni a költségeket, illetve tudja-e aktiválni, mint bérelt ingatlanon végzett beruházás? A bejövő számlákon szereplő áfa levonható-e, ha a bérlő áfás tevékenységet folytat? Köszönettel: Jancsó Katalin
Foglaló bérleti szerződésben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás bérel üzlethelyiséget, amelyet további bérletbe kíván adni. Ahhoz, hogy a bérbevevői ne álljanak el a szerződéstől, foglalót szeretne tőlük kapni, amit a bérleti szerződésben is foglalóként nevesít, és a későbbi bérleti díj összegébe beszámításra kerül. A bérleti szerződést február hónapban kötnék meg, de a bérleti jogviszony áprilistól indulna. Ebben az esetben az átutalt foglalóról milyen bizonylatot kell kiállítania a társaságnak, és milyen teljesítési időpontban? A foglaló ugyanúgy működik, mint az előleg (vagyis ahogyan a bérleti szerződésben van a fizetési ütemezés, úgy az első számlában levonásra kerül a fizetett foglaló összege)? Köszönöm válaszukat!
Haszonélvező ingatlant ad bérbe megosztva
Kérdés
Az ingatlanra vonatkozóan az ingatlannyilvántartásba bejegyzetten haszonélvezettel rendelkező apa egy harmadik személy tulajdonában levő ingatlant ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjból származó jövedelmet megosztja a fiával. Apa és fia a megosztásról és a közösen történő bérbeadásról külön szerződést kötött. A bérleti szerződésben szerepel a fiú is mint bérbeadó. Mire kell figyeljenek, hogy a megosztás minden szempontból szabályosnak minősüljön? A bérleti szerződésben kell-e szerepeljen a fiú, mint bérbeadó?
Flottakezelés számlázása és az input számlák áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság flotta szolgáltatást végez az alábbiak szerint: Nyíltvégű pénzügyi lízing keretében személyautókat lízingel, amelyeket bérbead partnereinek, természetesen a lízing cég hozzájárulásával. A bérleti szerződés 3 éves (a lízingszerződéssel szinkronban van), és a bérbeadó/lízingelő társaság viseli a személyautó fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő összes költséget: adók, biztosítás, karbantartás, üzemanyag és minden egyéb felmerülő költséget. A bérleti díj így két részből áll: egy fix részből (üzemanyagon kívüli részre és a haszonra nyújt fedezetet) és egy változó részből (a havi szinten felmerülő üzemanyaggal megegyező összeg). Kérdéseink a következők : - Bérleti díjként lehet-e a két részt számlázni egy összegben, így havonta változó összegű bérleti díj keletkezik vagy lesz egy fix összegű bérleti díj és egy havonta változó összegű üzemanyag-költség áthárítás? - A bérbeadó cég, mivel 100 százalékos bérleti jogviszonyban hasznosítja a személyautót, így az összes input számlájának az áfáját 100 százalékos mértékben levonásba helyezi. Ezen eljárás helyes-e? - Az üzemanyag áfáját nem helyezi levonásba, de felmerült kérdésként – mivel azt kvázi áruként (vagy közvetített szolgáltatásként) adja tovább – hogy levonásba lehet-e helyezni? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm:
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánember a saját tulajdonában álló ingatlan hasznosítási jogát engedményezési szerződés alapján átengedte egy kft.-nek. Helyes-e az az eljárás, hogy ezek alapján a kft. számlát állít ki egy másik cégnek az ingatlan bérbeadásáról úgy, hogy bérleti szerződés a magánember és a másik cég között van? Válaszát köszönöm!
Kft. alapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Négy magánszemély most készül kft.-t alapítani. Ételkiszállítás lesz a fő tevékenységi körük. Az ehhez szükséges ingatlant megvásárolta az egyik magánszemély, amit majd bérbe fog adni a kft.-nek, amiben ő lesz az egyik tulajdonos. Ezt megteheti gondolom, nem ütközik jogszabályba? Ezen az ingatlanon már a kft. végezné el a szükséges átalakítási munkákat, tehát a kft. már most meg kell alapítaniuk, megkötni a bérleti szerződést a magánszeméllyel, ezután kezdődhet a beruházás, amit a kft. elszámolhat könyveiben mint bérelt ingatlanon végzett beruházást és aktiválhatja? Van-e esetleg bármilyen olyan feltétel, ami különös körültekintést igényel a jogszabályban előírtak miatt a magánszemély tag és a kft. között a bérleti szerződés tekintetében?
Egy kft. bérleti jogot vásárolt
Kérdés
Egy KFT bérleti jogot vásárolt, melyhez bérleti szerződés is kapcsolódott. A szerződés 3 hónap után meg szűnt. Végelszámolással szeretnénk megszüntetni a céget. Helyesen járunk el, ha a bérleti jog el nem számolt értékcsökkenését terven felüli értékcsökkentésként számoljuk el, valamint keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? A szerződést 2013-ban kötötték.
Bérelt ingatlanon végzett átalakítás terven felüli értékcsökkenése
Kérdés
Egy társaság több mint öt éve bérel egy ingatlant határozatlan idejű bérleti szerződés keretében. A bérleti szerződésben kikötött felmondási idő 6 hónap volt. A bérbevevő a bérleti jogviszony indításakor a bérbevett ingatlanon a bérbeadó hozzájárulásával átalakításokat végzett, mely átalakításokat aktiválta a könyveiben a tárgyi eszközök között. A megállapított használati idő 10 év volt. Az átalakítások a bérbevevő igényét szolgálják, a bérbeadó az eredeti állapot visszaállítását kéri. 2016 októberében a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést, mely felmondás 2017. március 31-ével jár le. Kérdéseink: 1./ Helyesen jár-e el a bérbevevő társaság, ha 2016. december 31-ével az aktivált átalakításokra az Szt. 53. § 1. bekezdés a) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést számol el oly mértékig, hogy a nyilvántartási érték lecsökken a 2017. évben még hátralévő 3 hónapnak megfelelő értékcsökkenés összegére? 2./ Lehetőség van-e abban az esetben is terven felüli értékcsökkenés elszámolására az Sztv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a bérleti szerződésben nem rendelkezik arról, hogy a bérbeadó kéri az eredeti állapot visszaállítását, valamint a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbeadó megtéríti a bérvevőnek az átalakítást piaci áron? Előre is köszönjük segítségnyújtásukat.
Több dolgozó lakhatási támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő Asszony! Azt szeretném megkérdezni, hogy 1.) ha a cég béreli a lakóegységet a 2 dolgozónak, akkor a havi fix bérleti dij + havi változó rezsi (tehát tényleges fogyasztás) elszámolási rendszer is alkalmazható, és az igy kapott havonta változó összeg (tehát a rezsivel növelt bérleti díj) is adómentesen adható a dolgozónak a törvényben meghatározott összeghatárig ("a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát")? 2.) Iródhat a bérleti szerződés ugy, hogy eleve a minimálbér 40 százaléka legyen a szerződött összeg, mely ily módon már tartalmazhatja a rezsit is? Köszönöm sokat segitő válaszát! M http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_6_Tobb_maganszemely_lakhatasi_tamog_iks
Bérelt eszközök adásvétele
Kérdés
Ügyfelem bérleti szerződést kötött gépekre és berendezésekre vonatkozóan az év elején. A bérleti szerződés szerint a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor az akkori piaci áron megvásárolhatja az eszközöket úgy, hogy a kifizetett bérleti díjakat beszámítják a vételárba. A szerződésben megállapodtak arról is, hogy a bérlő a karbantartási költségeket, szervizköltségeket és biztosítási díjakat áthárítja havi átalánydíj formájában a bérbeadóra. A felek tárgyalnak arról, hogy az év végével a bérleti szerződést felbontják, és adásvételre kerül sor a szerződés szerint (piaci ár-megfizetett bérleti díjak=maradványértéken). Kérdés: amennyiben létrejön az adásvétel, hogyan kell minősíteni az év elejétől elszámolt bérleti díjakat? A tulajdonszerzés opcionális, de a kifizetett bérleti díjak megközelítik a piaci árat – pénzügyi lízingnek kell-e tekinteni az ügyletet visszamenőleg? Milyen értéken kell az eszközt aktiválni?
Kistehergépjármű-vásárlás kedvezménye
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! A zrt., ahol dolgozom bérelt kisteherautóval szállított kereskedelmi árut. A bérleti szerződés határozott idejű, 2017. augusztus 15-ig tart. Ennek ellenére a bérbeadó vissza kívánja venni a járművet, amit TELEFONON közölt a tulajdonossal. Nincs semmiféle kikötés a felmondással kapcsolatban, hogy például esetleg közös megegyezéssel előbb is történhet. Első kérdésem: telefonon szabad-e felmondani egy határozott idejű szerződést? Én ugyanis nem tudom a tulajdonost meggyőzni arról, hogy nem. Miután a bérbeadó rendkívül türelmetlen, mert már egy hónapja mondta, hogy felbontja a szerződést, sürgősen kellene egy újabb kistehergépjármű. A tulajdonos szerint erre jár valamilyen kedvezmény, melyről Matolcsy György beszélt. Én sajnos nem találom sehol. Második kérdésem az lenne, valóban van-e ilyen, és ha igen, hol található? Nagyon szépen köszönöm előre is a választ. Tisztelettel: Anderlik István Gyuláné
Ingóság bérbeadása
Kérdés
Egy magánszemély, aki tulajdonosa egy kft-nek a tulajdonában lévő hídmérleget (mint tárgyi eszközt) bérbe adná egy kft-nek. A telephely, ahol a hídmérleg található a kft tulajdonosának nevén szerepel. Térítés nélkül bérbe adhatja-e a tárgyi eszközt? A bérleti szerződésen kívül van-e további dokumentációs kötelezettsége?
Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás
Kérdés
Magánszemély ingatlant vásárolna, amelyhez saját tulajdonú cége, amelyben munkaviszonyban dolgozik, adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást nyújtana. Az épület egy földszinti és egy emeleti részből áll, külön bejárattal, a közművek is részben elkülönülnek. Az alsó részt a saját tulajdonú cég kizárólag irodaként használná, az emeleti részbe költözne a család. Ebben az esetben a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe kell-e venni a cég által használt helyiségeket? Amennyiben nem, elegendő egy bérleti szerződés vagy használati jogot is kell alapítani a cég számára?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
