Egy magánszemély, aki tulajdonosa egy kft-nek a tulajdonában lévő hídmérleget (mint tárgyi eszközt) bérbe adná egy kft-nek. A telephely, ahol a hídmérleg található a kft tulajdonosának nevén szerepel. Térítés nélkül bérbe adhatja-e a tárgyi eszközt? A bérleti szerződésen kívül van-e további dokumentációs kötelezettsége?
Magánszemély ingatlant vásárolna, amelyhez saját tulajdonú cége, amelyben munkaviszonyban dolgozik, adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást nyújtana. Az épület egy földszinti és egy emeleti részből áll, külön bejárattal, a közművek is részben elkülönülnek. Az alsó részt a saját tulajdonú cég kizárólag irodaként használná, az emeleti részbe költözne a család. Ebben az esetben a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe kell-e venni a cég által használt helyiségeket? Amennyiben nem, elegendő egy bérleti szerződés vagy használati jogot is kell alapítani a cég számára?
Tisztelt Szakértő! A cégünk biogazdálkodást folytat. Mezőgazdasági őstermelővel vagy családi gazdálkodóval köthetünk-e szerződést arra, hogy a tulajdonunkban lévő földet megművelje? Ha igen, akkor nekünk, mint kifizetőnek mit kell levonnunk/befizetnünk az ő általa kiállított számla végösszege alapján? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A társaság egy adószámos magánszemélytől bérel ingatlant, és mint kifizető, a nyilatkozat alapján levonja a járulékokat, és a csökkentett összeg került átutalásra. A határozott idejű szerződés két hónappal a vége előtt felmondásra kerül. Megfelelő eljárás-e, ha a kéthavi kaució beszámításra kerül, és így lezárjuk a szerződést? Vagy a maradék két hónapra is számfejtést szükséges készíteni? Járulékfizetés ezt az időszakot is terheli? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Két mikrovállalkozású kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül. Bérleti szerződést kötöttek. A társaságiadó-bevallásban figyelembe kell-e venni adócsökkentő-, illetve adónövelő tényezőként a szokásos piaci ártól való eltérést? Ha igen, csak költségkalkulációval tudnánk megállapítani a piaci árat. Ehhez milyen költségeket kell figyelembe venni? Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Alkalmazott tulajdonában lévő utánfutót bérbeadhatja-e egy egyéni vállalkozó a vállalkozásában? Az alkalmazottal olyan bérleti szerződése van, hogy azokra a napokra, amikor sikerül bérbeadni az utánfutót, napidíjat fizet, a többi napokra semmit. Elfogadható ez a bérleti szerződés, vagy kötelező havi fix bérleti díjban megállapodni?
Tisztelt Szakértő! A bérleti szerződés június 20-án készült. A szerződésben a fizetési feltételek 08.01-12.31-ei időszakra vannak meghatározva. A bérbevevő június 26-ától vette igénybe a bérelt ingatlant. A szerződés szerint kiállított első számla augusztus hónapról szól. A bérbeadó megteheti, hogy a kezdő vállalkozónak a hosszú távú együttműködés reményében nem a szerződéskötés időpontjától kezdődően állít ki számlát? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó bérelt Ingatlanban pályázat útján létrehozott egy egészségközpontot. Sikerült gyógyászati szolgáltatásokhoz is helyet kialakítani, de ezt, mint egyéni vállakozó, nem végezheti. A lánya létrehozott egy egyszemélyes kft.-t, amely a fürdőben nem lehatárolható területen az OEP által finanszírozott szolgáltatást végzi. Nem tudjuk eldönteni, hogy bérleti vagy az adott feladat ellátására szóló üzemeltetői szerződést kössünk, a rezsiköltségből a vízdíjszámlát a kft. fizeti. Mivel a kft.-ben sok a bevétel, szeretne az egyéni vállalkozó kiszámlázni vagy bérleti díjat vagy üzemelési díjat. Szeretném tudni, adózási, jogi szempontból mi az előnyössebb megoldás, milyen szerződést készítsünk. Mindketten az áfa hatálya alá tartoznak.
Költségtakarékossági okokból cégünk a korábban biztosított, ebből következően használt cégautót, határozatlan időre bérbeadná dolgozójának, aki a személygépkocsi üzemben tartójává válna. Úgy gondoljuk, hogy így – miközben a személygépkocsi a cég tulajdonában marad és változatlanul elszámolnánk az amortizációt –, a dolgozót terhelné a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos összes költség, de a cégautóadót sem neki, sem a cégnek nem kellene megfizetnie. Működőképes-e ez a konstrukció? Vannak-e buktatói? Vannak-e adó- vagy illetékfizetési vonatkozásai? Mire figyeljünk a bérleti szerződés megkötésekor (a szerződésben nem tervezünk olyan kitételt, amely a dolgozónak X idő elteltével valamilyen vásárlási jogot adna)? Van-e javaslatuk a bérleti díj minimumát illetően?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni. Van két kft., nevezzük A,-nak illetve B-nek. A Kft.-ben a férj és feleség van 50-50 százalékos törzsbetétaránnyal, az ügyvezetést a férj egyedül látja el. B Kft.-t az A Kft. férfi tagja a lányával hozta létre, szintén 50-50 százalék törzsbetéttel. Az ügyvezetői teendőket és képviseletet mindkét tag ellátja. Kérdésem, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozásnak számít-e? Ha igen, be kell-e jelenteni a köztük létrejött bérleti szerződést? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes ügyvédi iroda bérleti szerződést köt az egyszemélyes tulajdonossal (ügyvéddel) az egyszemélyes tulajdonos tulajdonát képező ingatlan vonatkozásában. A kérdésem az lenne, hogy ezt is be kell jelenteni a NAV-nak? Mi történik, ha ezt a bérleti szerződést már 2 évvel ezelőtt megkötötték a felek, és a bejelentés nem történt meg? Köszönöm!
dr. Kelemen László
adószakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték