549 találat a(z) bérleti díj cimkére
Bérbeadáshoz kapcsolódó költségelszámolás ideje
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A következő esetre kérem szíves tájékoztatásukat. Egy kft.-ben tulajdonos magánszemély az általa bérelt lakást továbbadja bérbe a vállalkozása részére (a bérleti szerződés erre lehetőséget ad), mivel a kft. székhelye ezen a címen van, adószámot is kiváltott bérbeadási tevékenységre. A 2013. évben általa kifizetett bérleti díjat utólagosan, 2016-ban kiszámlázta a kft.-nek, szintén 2016-ban megkapta az ellenértéket. Ilyen esetben elszámolhatja a bevételével szemben a 2013-ban magánszemélyként megfizetett bérleti díjat, plusz rezsiköltséget, vagy mivel 2016-ban kapta a bevételt, csak 2016-ban kifizetett kiadásokat vehet számításba? Az szja-törvény úgy fogalmaz, hogy az adóévben felmerült, igazolt kiadásokat lehet érvényesíteni. Jelen esetben adóév alatt a magánszemély szempontjából a 2016-os év értendő? Köszönöm válaszukat!
Előre kifizetett bérleti díjak visszafizetése
Kérdés
Milyen számviteli és adózási konzekvenciái vannak a cég, vagyis a bérlő és a magánszemélyek (bérbeadók) számára annak, ha egy cég által két vezető beosztású magánszemélynek 2014-ben 10 évre előre kifizetett fióktelepi bérleti díjakat 2017-ben úgy módosítják a szerződő felek, hogy a 10 évből még hátralévő időre kifizetett bérleti díjat visszafizettetik a bérbeadókkal, és a továbbiakban havonta kapnák meg a bérbeadók a bérleti díjaikat? (A bérbeadók 2014-ben bevallották, és be is fizették a bérbeadásból származó adóikat.) Kérem, hogy válaszukat az idevágó joghelyekkel együtt szíveskedjenek megadni/elküldeni!
Felesbérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy felesbérleti szerződés. A bérleti díjat terményben kapja a bérbeadó. Lehetséges-e az a megoldás, hogy az éves bérleti díjat nem a bérbeadott földön megtermelt terményben kapja meg a bérbeadó? Köszönöm
Személygépkocsi költségeinek elszámolhatósága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét! Ez év elején átvettem egy meglehetősen problémás cég könyvelését, a tavalyi teljes évet le kellett könyvelnem, mert megromlott a kapcsolatuk a korábbi könyvelővel. Építőipari tevékenységet végeznek, elsősorban generálkivitelezéssel foglalkoznak. A tulajdonosok rendre a saját autójukat használják, a tankolásról, javításokról a számlát leadják (?), sőt általában bankkártyával fizetnek. A tulajdonosnak bérleti díjat nem fizet a cég, így az szja és az eho sincs rendezve, mint ahogy a cégautóadót sem fizetik. Hogyan lehet ezeket a költéseket elszámolni? A bankkártyás fizetéseket tulajdonossal szembeni követelésként számoltam el, bár soha nem fogja a cégnek visszafizetni (több millió forintos tételről van szó). A készpénzes üzemanyagszámlákat egyelőre nem számoltam el, így viszont a házipénztárban lévő készpénzállomány összege túl magas, ami fizikailag nem áll rendelkezésre. Tény, hogy ezek a tankolások a tevékenység érdekében történtek, de mégsem szabályosak. Mi a járható út ebben az esetben? Köszönettel Vágner Emília
"Ingyenes" gépkihelyezés esetleges adóvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk kávé forgalmazásával foglalkozik, kizárólag vendéglátó egységek részére. A megkötött – határozott időre szóló – szerződésben a partner kötelezettséget vállal arra, hogy a kávét kizárólag cégünktől szerzi be a szerződés időtartama alatt (általában 3 év), az előre megállapodott minimális mennyiségben. Vállalja, hogy ezen idő alatt csak a cég logóját tartalmazó (vagy sima, logó nélküli) csészékben szolgál ki. Ezek fejében cégünk a tulajdonunkban maradó kávégépeket és darálókat ad át "ingyenes" használatra a partnernek. Ezen túl előre kikötött mennyiségben, 99%-os árkedvezményt biztosítva céglogós csészékkel és egyéb marketingeszközzel is ellátjuk. Valamint gondoskodunk a gépek folyamatos szervizeléséről is. A szerződésben a kávéár úgy kerül megállapításra, hogy fedezetet nyújtson a kávé beszerzési árára, a kihelyezett gép értékcsökkenésére, a várható szervizköltségre és a 99%-os kedvezménnyel eladott csészékre. Erről a szerződés megkötése előtt egy gazdaságossági számítás készül, mint megtérülési kalkuláció. Amennyiben a partner nem teljesíti a vállalt mennyiséget, gépbérleti díjat számlázunk felé. Mi az ügylet áfabeli megítélése? A kávéárban megtérülő vagy a külön számlázott gépbérlet, illetve a logós csészék reklámértéke ellentételezi-e az ingyenes kihelyezést, vagy felmerülhet áfafizetés? Mi a helyes számlázási/számviteli gyakorlat? Mi a helyzet, ha a vállalt vásárlási mennyiség nem teljesül, de a bérleti díj számlázása elmarad?
Sportoktató költségelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely úszásoktatás, sportegyesületi tag gyermekek napi rendszeres úszásedzését, versnyeken való részvételt végez, illetve versenyeket szervez. Ezen bt. személyesen közreműködő tagja által igénybevett alábbi szolgáltatások, illetve termékek elszámolhatóak-e a bt. költségei között : - kondicionáló terem bérletének díja, - táplálékkiegészítők, - melegítő, edzőruha, úszónadrág? Válaszukat előre is köszönjük
Nem számlázott kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel. A bérlő a kft. A szerződés úgy szól, hogy tárgyév utolsó napjáig kell fizetni az éves bérleti díjat. A kft. nem fizette ki a díjat, a magánszemély nem is számlázta azt. Kérdésem, hogy ebben az esetben a szerződés alapján kötelezettségként/költségként le kell könyvelni? Vagy ha a következő évben a mérlegkészítésig rendeződött, akkor elhatárolni? Ha egyik sem, akkor mi a helyes megoldás? Módosít-e valamit a helyzeten az, ha mondjuk a magánszemélynek nincs adószáma, csak számlát helyettesítő okmányt állít ki a bérleti díjról? Köszönöm szépen!
Kiva alatt kifizetett bérleti díj tulajdonos ügyvezetőnek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. a tulajdonos-ügyvezető részére bérleti díjat fizet ki, amelyből természetesen az szja-t levonja kifizetéskor. A kérdésem az lenne, hogy ez a kifizetés beleszámít-e a kiva számításánál a személyi jellegű kifizetésekbe, amivel a kiva alapját növelni kellene? Köszönettel.
Lakhatási támogatás cég által
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A lenti bekezdéssel kapcsolatban lenne kérdésem: "– a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített összeget," A foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát adhatja a cég, amit most vegyünk kb. 40 000 Ft/hó támogatásnak. Ha a bérleti szerződés szerinti bérleti díj 25 000 Ft, erre jön rá a rezsi, és a munkáltató megadja a kb. 40 000 Ft/hó támogatást, akkor a támogatás a rezsivel megnövelt összegre is érthető? Nem csak a bérleti díjra? Köszönöm válaszát.
Bérleti díjról kiállított számla adattartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély ad bérbe egyéni vállalkozónak fodrászüzletet. A bérbeadó a kiállított számlán feltünteti az üzlet bérbeadása mellett a szerződés szerinti 40 000 Ft összeget. A következő sorban feltünteti az szja megjegyzéssel a levont szja-t (40 000 Ft–4000 Ft)*0,15=5400 Ft. A számla fizetendő összege mellett 34 600 Ft-ot tüntet fel. Kérdésem az, hogy a számlán szerepelhet-e a levont szja összege, illetve az, hogy a számla fizetendő végösszegénél helyesen tüntette-e fel a bérbeadó a 34 600 Ft összeget. Válaszát köszönöm.
Kiva személyi jellegü kifizetés meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kiva bevallás 1. sora, ahol a Tbj. szerinti kifizetés összegét kell beírni, a kitöltésI útmutatóban részletezi, hogy mi tartozik ebbe a fogalomkörbe. Többek között "A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem a következő: - az szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem." Az szja szerinti önálló tevékenységbe bele tartozik a bérbeadás is, legyen az 1 000 000 Ft alatt vagy felette. A kérdésem az lenne, hogy egy kivát választó kft., amely nagy összeget fizet ki a tulajdonosoknak mint magánszemélyeknek a székhely bérbeadásra, hogy ez az összeg az útmutató szerinti értelmezése alapján növelő tétel a Tbj. keretén kifizetett összegen felül, vagy nem adóalap-módosító tétel. Köszönettel Margit
Gépjármű tartósbérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Ha egy kft. "Általános konstrukciójú, határozott futamidejű gépjármű tartósbérlet"-re köt szerződést, hogyan számoljuk el a számvitelben az induló bérleti díjat (amely egy magas összeg) és utána a havi bérleti díjakat? Lehet egyből bérleti díjként elszámolni? Ezek áfáját az üzleti használat arányában levonhatjuk-e? A futamidő végén a gépkocsit vissza kell adni a bérbeadónak, valamint a bérbeadó tartja nyilván tárgyi eszközként is. A bérlő sem tulajdonosként, sem üzembentartóként nem szerepel a forgalmi engedélyben. Válaszukat köszönöm.
Ingatlan-bérbeadás számlázása kapcsán felmerült kötelezettségek
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem katás egyéni vállalkozó. A bérleti díjat számla ellenében megfizeti egy szintén katás egyéni vállalkozónak, aki azonban a bérbeadási tevékenységét magánszemélyként folytatja. Kérdésem, hogy ügyfelemet terheli-e valamilyen kötelezettség (bevallás, kiállítandó igazolás) a két fél közötti szerződés alapján létrejött és számla alapján megfizetett ellenértékkel kapcsolatosan. Válaszukat előre is megköszönöm. Üdvözlettel:
Bérleti díj magánszemélytől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy kft. üzlethelyisége után bérleti díjat fizet. A bérbeadó adószámos magánszemély, nem egyéni vállalkozó. Tudomásunk szerint ebben az esetben a kifizetőnek kell tőle levonni az szja-t, azonban a bérbeadó ezt nem engedi, nem veszi ezt tudomásul. Kérem, legyen szíves álláspontunkat megerősíteni. Tisztelettel: T.Mária
Külföldi ügyvezető lakásbérleti díja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Német anyavállalat az osztrák leányvállalatnál foglalkoztat heti 5 órában ügyvezetőként egy osztrák állampolgárt, aki a magyarországi leányvállalatnál is ügyvezető, heti 20 órában. Lakást is bérel számára a cég Magyarországon, mely után az eddigi gyakorlat szerint a magyarországi cég fizeti meg a cég nevére szóló számla ellenében a bérleti díjat, és adózza le az egyéb meghatározott juttatások szerint. Kérdésem: törvényesen jár-e el a cég? Az elmúlt időszakban felmerült, hogy esetleg a magánszemélynek kellene leadóznia, de több fórumon ellentétes információkat találok. Sőt a NAV-tól telefonban olyan tájékoztatást is kaptam, hogy esetleg adómentesen is lehetne juttatni ezt a munkavállalónak. Mely változatnak milyen adminisztrációs (szerződés, megállapodás stb.), illetve járulékkötelezettsége (ha a magánszemélynek ez adóköteles jövedelem) keletkezik? Elsősorban az érdekelne, hogy ha a cég adózza le, milyen háttérdokumentumokra van szükség. Ha a magánszemélynek adóköteles ez a jövedelem, és nem havonta történik a számlakifizetés, ebben az esetben a magánszemélynek milyen időközönként kell leadóznia? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
