A munkáltató 2025. január 1-jétől évente 1,8 millió forint kedvezményes adózású lakhatási támogatást adhat a harmincöt év alatti dolgozóinak, amivel hozzájárulhat a lakásbérleti díjhoz vagy a lakáscélú hitel törlesztőrészletének fizetéséhez – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Egy munkáltató szeretné támogatni munkavállalóit az új lakhatási támogatással mint béren kívüli juttatás. Azonban attól tart, hogy akik 1–2 éven belül elérik a 35 éves korhatárt, ugyanezt az összeget szeretnék megkapni munkabér formájában, illetve munkáltató is szeretne nyerni ezen, így csökkentené a munkavállalók munkabérét. Helyesen járnak-e el (munkaügyi és adózási szempontok alapján) a felek ha közös megegyezéssel csökkentik a munkabért, de cserébe béren kívüli juttatásban részesül a munkavállaló? – kérdezte olvasónk. Az Adózóna oldalán érkezett kérdéseket dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolta meg.
Egy adott projekten dolgozó munkavállalók teljes bérköltségét lehet közvetlen bérköltségnek tekinteni, vagy bizonyos elemeket (például betegszabadság vagy béren kívüli juttatás és annak járulékai) nem lehet beleszámítani? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi 55. törvény. Cikkünk a személyi jövedelemadóról szóló törvény családi kedvezményt és a munkáltatói juttatások bővülő felhasználási lehetőségeit és új elemeit érintő szabályok részleteit ismerteti.
A 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kilencedik pontja értelmében a kormány 2025-ben lehetővé teszi a Széchenyi Pihenőkártyára (SZÉP-kártya) érkező juttatások 50 százalékának lakáscélú felhasználását. A SZÉP-kártya könnyebb használata érdekében annak digitalizálására is sor kerül – ismerteti közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték