Saját tulajdonú ingatlanokat ad bérbe az egyházközség, továbbá más szolgáltatásokról is állít ki számlát. Kell-e áfát fizetni, illetve milyen bevételek tartoznak bele az alanyi mentes értékhatárba? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves állásfoglalásukat. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság ingatlannal rendelkezik. Az ingatlanértékesítés tekintetében áfamentességet választott, míg ingatlan-bérbeadás tekintetében úgy döntött, hogy ezen tevékenysége tekintetében áfás lesz. Az ingatlanon nagy értékű beruházást végeznek. A kérdésem, hogy a beruházás tekintetében élhet-e áfalevonási lehetőségével, tekintettel arra, hogy a jövőben az ingatlant hosszú távra (áfásan) bérbe kívánja adni. Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adószámmal nem rendelkező ügyfelem termőföldet ad bérbe. A bérleti díjból származó bevétel 10 millió forint. Nem választott áfakötelezettséget, így tárgyi adómentesnek minősül a bérbeadás? Az alanyi mentes 8 milliós értékhatárt ebben az esetben nem kell figyelembe vennie? Köszönettel: Nagyné
Egy vállalkozás az általa üzemeltetett vendéglátóhely ingatlanának külső homlokzati felületét (fal, illetve üveg portál) bérbe kívánja adni egy másik vállalkozásnak, hogy ott hirdetőtáblát, plakátot helyezzen el. Ingatlan-bérbeadásról van-e szó? A vállalkozás nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadási tevékenységét, akkor adómentesen (áfamentesen) számlázhat?
Családi gazdaság alapításánál írják, hogy a tulajdonosok tulajdonában használatában lévő összes területet be kell vinni, kivéve a bérbeadottakat. Azokat csak akkor kell bevinni, ha lejár a bérlet időtartama. A kérdésem az lenne, hogy ha lejár egy terület bérleti ideje, akkor kötelező bevinni a családi gazdaságba, vagy újra ki lehet adni? Ha be kell vinni, akkor az azért elég nehézkes, ha például az ország másik végében van. Illetve ha így 300 hektár fölé menne a családi gazdaság termőföldjeinek területe, akkor megint gond van. Számomra ez nem életszerű. De akkor miért írják, hogy "kell"?
Katás bt. beltagja ingatlanbérbadásból, lakáskiadásból származó jövedelmet kaphat-e? Tehát nem a bt. adja ki, hanem a magánszemély bt.-beltag..
Tisztelt Adózóna! Ügyfelünk és üzlethelyiségének bérbeadója a szerződésben a bérleti díjat euróban határozta meg. A befogadott számlán a nettó bérleti díj és az áfa euróban is és forintban is fel van tüntetve. Mi a forint összeget könyveljük. Helyes ez az elszámolási mód? Köszönettel Bánrétiné Kovács Edit
Egyéni vállalkozó (katás) nevén van egy szántó, amire unokatestvérével (vagy az unokatestvér vagy annak az anyja) feles bérleti szerződést kötnének. A kata mellett ez hogyan oldható meg? Köszönettel.
Magánszemély bérbeadásra váltott adószámot. Jövedelmét tételes elszámolással állapítja meg, mert a közüzemi díjakat is továbbszámlázza. Év közben kiváltotta vállalkozói igazolványát. A vállalkozói tevékenységet katás vállalkozóként végzi. Az áfa összeszámításánál hogy kell eljárni? A bérbeadásból származó bevételt vagy a jövedelmet kell figyelembe venni? Az összeszámításnál a bérbeadásból származó (bevételt vagy jövedelmet?) csak a vállalkozói igazolvány kiváltásának időpontjától kell az összeszámításba bevonni, vagy a teljes év összeszámítandó?
Tisztelt Hunyadné Szűcs Veronika! Köszönöm fenti témában feltett kérdésemre adott válaszát. Még néhány információt szeretnék megadni a teljes körű válaszadáshoz. A társaság az ingatlan bérbeadásra az adókötelezettséget választotta és a bejövő számlák áfatartalmát levonásba helyezte. Mi a teendő abban az esetben, ha a bérbeadás 2 hónapon keresztül megtörtént, a bérleti díjról a kimenő számla kiállításra kerültek, és a tulajdonos ekkor dönt az ingatlan értékesítése mellett? Tájékoztatásképpen a felújítás során a bejövő számlák összege nettó 7 millió forint volt. A tulajdonosokkal kötött bérleti szerződés nem rendelkezik arról az esetről, hogy mi történik az ingatlan értékesítése esetén. A bérleti szerződés annyit tartalmaz, hogy a felmondási idő 30 nap és a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a bérleményt köteles a bérbeadó részére visszaadni. Milyen adójogi következménye van annak, ha a bérelt ingatlan felújítására fordított költségeket a tulajdonos nem akarja kifizetni? Köszönettel: Ecker Dániel
Családi gazdaság vezetője, őstermelő, a feleség, a családi gazdaság tulajdonát képező mezőgazdasági erőgépet,vagy munkagépet, melyet a beszerzés évében teljes összegben költségként kíván elszámolni. A férj, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági gépi szolgáltató részére bérbe adhatja-e, ha igen, milyen feltételekkel, illetve önmaga a fenti eszközökkel milyen feltételekkel szolgáltathat külső személyek részére? Köszönettel: Kissné Dóra Éva
Szeretnék érdeklődni, hogy jövőre már biztosan tudható-e, hogy megszűnik az eho-fizetési kötelezettség a bérbeadás után és összeghatártól függetlenül csak 15 százalék szja fizetési kötelezettség lesz? Köszönöm a választ előre is.
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem 2017.11.09-én lett alanyi mentes egyéni vállalkozó. Van egy lakása, amit adószámos magánszemélyként kiad 2017. július 1-jétől 110 ezer forintért. Sajnos későn derült ki, hogy a számlatömbje lejárt, így az albérleti díjakat 2017 decemberében egy összegben, azaz hatszor 110 ezer, összesen 660 ezer forintot fog kiszámlázni. De valójában 2017.11-12. hóban kétszer 110 ezer forint bevétele származik a lakáskiadásból. Tudom, hogy az alanyi mentes határnál beleszámít a lakáskiadásból származó bevétel is, viszont nem egyértelmű, hogy a fent említett esetben mennyivel kell korrigálni az alanyi mentes határt (8 000 000/12*2=1 333 333 forint). Az erre a két hónapra valóban befolyt összeggel (2*110 000=220 000 forint), vagy a kiszámlázott összeggel (6*110 000=660 000 forint)? Köszönettel: Szűcs Ágnes
Tisztelt Adószakértő! Egyéni vállalkozó autóbuszait kizárólag egy cégnek adja bérbe (a bérbeadásról van szerződés), amelyben 20 százalékos részesedése is van – a többi hányad családtagoké –, a társaság és az egyéni vállalkozás székhelye is ugyanaz. Választhatja-e Ön szerint a kata adózási formát? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki adószámos magánszemélyként be volt jelentkezve a NAV-hoz ingatlan-bérbeadási tevékenységre évek óta, tárgyi mentes tevékenységre. 2017.04.01-jén katás egyéni vállalkozásra váltott, ahol alanyi adómentességet választott, és ezzel egy időben bejelentésre került, hogy a bérbeadási tevékenységet magánszemélyként végzi. Az áfatörvény 189. § -a tartalmazza a kötelező arányosítást, de csak a nyilvántartásba vétel esetén. Mi az Önök álláspontja azzal kapcsolatban, hogy mivel az adóalany már nyilvántartásba vett adóalany volt az egyéni vállalkozás indítása előtt is, így a teljes 8 millió forintos bevételi határt lehet figyelembe venni egész évre vagy arányosítani szükséges? Köszönettel:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték