1215 találat a(z) bérbeadás cimkére

Kérdés

Magánszemélykénti lakásbérbeadás (tehát nincs adószám). Ebben az esetben számviteli bizonylat kiadása kötelező. Hol találok erről pontos leírást, azaz a bizonylat kötelező tartalmi elemeiről? Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fiam heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban dolgozik. Adószámos magánszemélyként falusi vendégfogadással (552005) foglalkozik, egy, a testvérével közös, nem lakott ingatlanban. 2015 tavaszán egy Romániában bejegyzett társaság vendégmunkások elszállásolását (szőlőt telepítettek Magyarországon) kérte. 3 hónapig laktak a vendégházban. Akkor én bejelentettem a 682001 Lakóingatlan bérbeadási tevékenységet a NAV-hoz. Egyéni vállalkozóként 2008.01.01.-től segítségemmel néhány egyéni vállalkozó könyvelését végzi. 2012.01.01.-től bejelentettem a kata alanyává. A falusi vendéglátásból és a bérbeadásból származó jövedelmét az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint tételes költségelszámolással számítottuk ki. A vendégmunkások 2015 és 2017 években kb. 3-3 hónapot laktak a vendégházban, amelyet leszámláztunk és átutalással ki is fizettek.Kérdésem arra vonatkozik, hogy a kata mellett szerezhetett-e jogszerűen lakóingatlan bérbeadásból bevételt? Köszönöm a segítséget: Csuhai Imréné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. társasüdülőt vásárolt üzleti (bérbeadási) célra. A vásárlásról két számlát kaptunk. Az egyik ingatlan vételár címén került kiállításra. Az általános szabályok szerint ingatlanvétel esetében ismernem kell a telekrész és az ingatlanrész értékét ahhoz, hogy az értékcsökkenést megfelelően tudjam elszámolni. (A telek után nem lehet értékcsökkenést elszámolni.) A szerződés szerint a társasüdülőt a társasházi közös tulajdonból hozzá tartozó eszmei hányaddal vásároltuk meg. Ez azt is jelenti, hogy társasüdülő esetében a vásárolt ingatlan értékből nem lehet elkülöníteni a telekhányadot, azaz a számla ebből a szempontból megfelelően lett kiállítva? A másik számla a társasüdülő kertjében lévő parkoló kizárólagos használati jogáról szól. A könyvelésben ezt mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot számoljuk el. Az értéke azonban a használat során nem fog változni, ezért úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben nincs mód számviteli értékcsökkenést elszámolni. Milyen adókulcsot alkalmazhatunk a társasági adó szerint? Molnár Anikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság a vele kapcsolt viszonyban lévő társasággal olyan szerződést köt, melyben bérbe adja az ingatlanát raktározási célra (tehát a bérlő társaság raktározási szolgáltatást fog végezni) úgy, hogy ehhez a bérbeadó biztosít gépi eszközöket, illetve 2 fő munkavállalóját is biztosítja folyamatosan (nyilván munkaszerződés módosítanak). Kérdésként merült fel: 1. Értelmezhetjük-e úgy az ügyletet, hogy az ingatlan-bérbeadás a főszolgáltatás, és az eszközök, illetve a munkaerő rendelkezésre bocsájtása úgynevezett járulékos költségek, amelyek felveszik a főszolgáltatás áfakulcsát? (Ha áfás bérbeadást választunk, akkor áfás lesz, ha főszabály szerinti mentes lesz akkor mentes lesz). A szerződésben foglalt szolgáltatás díja nem tartalmazza külön a bérlet díját, illetve a járulékos szolgáltatás díját. 2. A bérbevevő havi rendszerességgel számol el a partnerével különböző mutatók alapján, vagyis a raktározási szolgáltatás díja értelemszerűen havonta változik. Elfogadható-e olyan szerződés szerinti díjmegállapítás a bérbeadó és bérbevevő között, hogy a bérleti díj összege nem más, mint a mindenkori raktározási szolgáltatás díjának a 95 százaléka, így a bérleti díj is változó összeg lenne? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély esetenként bérbe adja tehergépjárművét vállalkozóknak. Az szja- és ehofizetési kötelezettség kit terhel, a magánszemélyt vagy a vállalkozót? Magánszemélynek nincsen állása, csak a 7110 forintot fizeti. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gépjárműoktatással foglalkozó betéti társaság személyautót vásárolt, melyet bérbead egy másik gépjárműoktatást végző egyéni vállalkozónak. Ebben az esetben a bt.-nek van cégautóadó-fizetési kötelezettsége? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély idén 2017. májusban kért adószámot ingatlan bérbeadási tevékenységhez, amiből először júniusban származott bevétele. Elszámolhatja-e költségként a bérbeadáshoz 2016 decemberében vásárolt eszközök (ágy, ágynemű) értékét?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari cég bérbeadja a daruit kezelőszemélyzettel együtt egy konkrét, meghatározott építkezéshez, megadott helyszínre, megadott időtartamra. A darukat szintén csak bérli, de a kezetőszemélyzet az ő alkalmazásában áll. Az időtartam kb. fél év lenne. Munkaerő-kölcsönzésnek vagy szolgáltatásnak számít-e ez? Köszönöm válaszát előre is!

Kérdés

Induló egyéni cég fő tevékenységét 9329 teaor alatt vendégek kocsikáztatásával végzi. Rendelkezik egy tréning lovaskocsival, de anyagi okok miatt, ló vásárlása helyett (mivel van rá mód) lovakat szeretne bérbe venni. Van-e erre lehetősége, ha igen, milyen szerződés alapján (bérleti, vagy bértartási)? A bérelt állatokat, hogyan kell nyilvántartani? A magánszemélynek, akitől a a lovakat bérli, milyen adózási kötelezettsége van?

Kérdés

Cégünk raktárt bérel azon a területen, ahol telephelyünk működik. A bérbeadó az építményadó összegét – a bérleti díjon felül – kiszámlázza részünkre, arra a területre, amit bérlünk tőle. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Megteheti-e, hogy áthárítja ezt az összeget?

Kérdés

Kérem segítségüket az alábbi gazdasági eseményhez kapcsolódó adókötelezettség megállapításához: „A” Kft. bérbeadja vendéglőjét „B” Bt.-nek. A bérbeadási szerződésben mozgó bérleti díjat határoznak meg: a bérlő nyereségének 50 százaléka. A bérleti díj megállapítása félévenként történik a bérlő kimutatása alapján. Ha a bérlő veszteséget mutat ki, a bérbeadó nem számláz bérleti díjat. Bérlő és bérbeadó független felek a Tao tv. alapján. Milyen adókötelezettsége merül fel bérbeadónak? Minősíthető-e térítés nélkül nyújtott szolgáltatásnak a veszteséges időszak bérbeadása?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, hogy egyszerű számolással vezesse le, hogy a társasház hogyan számláz, ha magánszemély részére ad bérbe, és hogyan akkor, ha a bérlő egy kifizetőnek minősülő társaság (például kft.). Ha a ház állít ki számlát a magánszemély részére rezsivel növelt értéken, akkor a rezsivel növelt bérleti díj után fizeti meg a 15 százalék szja-t? A cég felé kiállított számlán feltüntetheti az szja-t? Ha nem, akkor hogy áll össze a bruttó számla és egy szja-val csökkentett kiegyenlítés? Ehhez kérek szépen egy kis magyarázatot, inkább számolással, mint törvénnyel alátámasztva, hogy mindenki megértse. Ha önkormányzat részére ad bérbe a társasház, akkor az adómentes bevételnek számít? Köszönettel: Zsóka

Kérdés

Az ingatlan tulajdonosa adószámos magánszemély, őstermelő, áfaalany, aki az általános szabályok szerint adózik. Az ingatlan – kivett anyagbánya művelési ágú – egyéb ingatlanbérbeadásnak minősül, mely az általános áfaszabály szerint mentes, nem választotta az áfaalanyiságot. A magánszemély ingatlantulajdonos bérbe adja a területét. A bérbevevő kft. bányászati jog jogosítottja, mely alapján az adott bányatelken kizárólagosan ő jogosult kitermelést folytatni, ő köteles a hatóság felé a kitermelt nyersanyagról elszámolni, az után a bányajáradékot megfizetni. A nyersanyag helyben a Magyar Állam tulajdona, a kitermeléssel és a bányajáradékbefizetéssel a nyersanyag a bányavállalkozó tulajdonába megy át. Az ingatlan tulajdonosa a kitermelt kőanyaggal semmikor nem rendelkezik. A bérleti díj mértékét a felek az értékesített kőanyagmennyiséghez kötik, melyről minden negyedévben a kft. jelentést küld az ingatlan tulajdonosának, mely alapján elszámolnak egymással, és a bérbeadó magánszemély számlát állít ki a bérbeadásról. Kérdéseim: a fenti díjmegállapítás mellett is áfamentes bérleti díjnak minősül-e szolgáltatás? A számla kiállítását követően mikor keletkezik adóbevallási és -befizetési kötelezettsége az szja és eho után a kft.-nek? A kft. jogosult előtörlesztésre és részlefizetésre. Ha felek az idei évben, de visszamenőlegesen 5 évre is elszámolnak egymással a bérleti díjról egy fix összegben, és ez kifizetésre kerül 2017-ben, akkor ebben az évben kell-e az adót bevallani és befizetni? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A és B társaság magyarországi kapcsolt vállalkozások és egy csoporthoz tartozó csoportos áfaalanyok. A társaság vásárol EU-ból egy használt személygépkocsit, amit B társaságnak tervez tartósan bérbe adni. A társaság nem gépjárműkereskedő és B társaság kizárólag A társaság részére végez szolgáltatást. A közösségen belüli termékbeszerzés esetén fizetendő áfa keletkezik, viszont személygépkocsi vásárlása esetén akkor lehet az áfát levonásba helyezni, ha az tartósan bérbeadásra kerül. Az áfalevonhatósági szabályok figyelembe vételével csoportos áfaalanyok közötti bérbeadás esetén is levonható A társaság beszerzéséhez kapcsolódóan a közösségen belüli áfa? Vagy az A társaság csak akkor helyezheti levonásba a közösségen belüli áfát, ha áfacsoporton kívül adja bérbe az autót? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mikrogazdálkodói tárgyi eszköz beszerzés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Távmunka, hipa

Szipszer Tamás

adószakértő

Román forrásadó a kivában

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink