Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    460 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Cégünk fizikai munkavállalóinak havi jutattásai a következőképpen épülnek fel: bruttó bér + egységes cafeteria összeg + célprémium. A jelenlegi helyzetben a SZÉP-kártya adózása sokkal kedvezőbb. Munkavállalóink kérhetik-e egyénileg, hogy a havonta prémiumként bérszámfejtett extra keresetüket ne bérként fizessük ki, hanem béren kívüli juttatásként (figyelembe véve az éves keretösszeget)? Biztos nem kérné mindenki, de lennének többen is. Előre is köszönöm válaszukat

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha a vállalkozás (kivás kft.) nem tartozik egyik kedvezményezett körbe (koronavírus kormányrendeletek) sem, akkor lehet kérni a 1. március bérekből levont járulékok és szja, 2. béren kívüli juttatások utáni szja és szocho, 3. negyedéves kiva, 4. havi áfa NAV felé történő elutalásának halasztását? Esetleg részletfizetés kérését? Előre is köszönjük a választ!

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet és annak részletszabályait tartalmazó 61/2020. Korm. rendelet alapján a készpénz, mint béren kívüli juttatás, Szép Kártya, önkéntes pénztár, cafeteria elemek illetve szervizdíj után is figyelembe vehető-e az érintett ágazatokban a járulékfizetési mentesség? Köszönettel:

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk (kereskedelmi) a koronavírusra való tekintettel C-vitamin tablettát adott minden dolgozójának. Kérdésem, hogy ennek elszámolása hogyan történik, és számvitelileg hová könyvelődik? Várom válaszukat.

    Cikk

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az elmúlt időszak ellenőrzései és az egyéb eljárásai során azt tapasztalta, hogy a béren felüli juttatásként adott utalványokkal visszaéltek. Az utalványokat – sok esetben az átadást követő rövid időn belül – készpénzben visszaváltották, ezzel bérükön felül jövedelemre tettek szert. Az utalványt vásárló gazdálkodó szervezet ezen összegek után sem az adókat, sem a járulékokat nem vallotta be és nem fizette meg – írja honlapján a NAV.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem segítsen, hogy kellene és miként számfejteni egy biztosítótól kapott számla díját, amit a dolgozó konkrétan nem kap meg (egészségbiztosításról van szó), hogyan lehet az összevont adóalapba tartozó jövedelme, ha meg sem kapja? Természetbeni béren kívüli juttatásként? Na, de akkor nem kapná meg azt a bérét sem amiben megállapodtak, mivel a biztosítás díjának számfejtett járulékait is az alapbéréből vonja le a dolgozónak, vagy pénzbeli juttatásként? De nem kapja meg a biztosítási díj nettó részét a dolgozó, akkor hogyan számfejtsem? Nem lehetséges, hogy nem a díj után kell adózni, hanem csak azután a rész után, amit pénzben meg is kap a dolgozó? "Az adóköteles biztosítási díj a biztosított magánszemély összevont adóalapba tartozó olyan jövedelme, amely után a közterheket (szja, járulékok, szocho, szakho) a díjfizetővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyából (például munkaviszony, személyes közreműködés, megbízás) származó jövedelemre, ilyen jogviszony hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni." Köszönöm a segítséget!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk mezőgazdasági szövetkezet formájában működik. A közösségi alap felhasználásával kapcsolatban a következők a kérdéseim: – A szövetkezet tagjai között van személyesen közreműködő, illetve személyesen nem közreműködő tag. Egyikük sem áll munkaviszonyban a szövetkezettel. Adható nekik SZÉP-Kártya, vagy csak munkavállalóknak? [Szja tv. 71. § (1) „Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya…”] – Ha igen, milyen mértékben? Kihasználható teljesen, vagy csak a minimálbér 50%-os mértékéig? [Szja tv. 71. § (2) b) „a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.”] Ha adható a minimálbér felénél nagyobb értékben is, akkor az 50% feletti rész már nem béren kívüli juttatásként adózik, hanem munkabérként? – Az egyes tagoknak köteles a szövetkezet ugyanolyan mértékben nyújtani a támogatást? – A SZÉP-Kártyán kívül szeretnénk még a tagoknak egy vacsorával egybekötött „csapatépítő” estet rendezni, például gokart- vagy bowlingpálya-bérlés. Ezt is el lehet számolni a közösségi alap terhére? (Természetesen az adófizetési kötelezettségnek eleget téve.) – Az alapszabály erre vonatkozó része így szól: „A szövetkezet az adózás utáni eredményének a

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2018.01.01–12.31. közötti időszakban a dolgozó összesen 192 000 forint készpénzjuttatást kapott a munkáltatójától. Ezt 100 000 forint keretösszegig béren kívüli juttatásként számfejtette a bérszámfejtő (kedvezményes adózás mellett, 34,22 százalék), e felett pedig egyes meghatározott juttatásként, 40,71 százalék adóteher mellett. A dolgozó semmilyen más béren kívüli juttatásban nem részesült 2018-ban. A felettes rész (92 000 forint) helyesen adózott-e 2018-ban, vagy bérként kellett volna adóznia és utána a bérjövedelemre vonatkozó szabályok szerint levonni és kifizetőként megfizetni az adóterheket? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk telephelye külterületen helyezkedik el, ahol nincs vezetékes vízhálózat, fúrt kútból származik csak víz, amely nem igazán alkalmas emberi vízfogyasztásra. A cég ballonos vízadagolókat vásárol, hogy mind az irodai dolgozóinak, mind a telephelyen (állattartó telep) dolgozóknak ivóvizet biztosítson. A víz áfája és a hozzá kapcsolódó költségek (vízadagoló, PC ballon) áfája, ha jól tudom, nem vonható le. Az ivóvíz védőitalnak számít ebben az esetben mind télen és mind nyáron, vagyis költségként elszámolható? Ugyanígy a vízhez kapcsolódó költségek is? Vagy nem és béren kívüli juttatás valamennyi felmerülő költség? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik dolgozójának szolgálati lakást biztosít piaci ár alatti térítés ellenében. Milyen adókat és hogyan kell megfizetni, hogy működik ez a konstrukció?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Dolgozónak szeretnénk térítés nélkül vagy piaci ár alatt, kedvezményesen személygépkocsit átadni. Szeretném tudni, hogy milyen adóterhek lépnek fel a munkáltató és a munkavállaló oldaláról, térítésmentes, illetve kedvezményes átadás során? Válaszát előre is köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    80 százalékos költséghányad ÖVTJ szerint

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Telekmegosztással értékesített telkek sorozatjellegű értékesítése

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Beiskolázási támogatás

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media