Visszajelzések alapján általában 10 százalék körüli, vagy azt picit meghaladó bérnövelésre törekszenek idén a vállalatoknál – mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára ma az M1 aktuális csatornán.
Cégünk nem veszi el a dolgozóitól a tavalyi évben még béren kívüli juttatásként adott 100 ezer forint készpénzjuttatást. Idén felbruttósítja és továbbra is nettó módon ugyanahhoz az összeghez juttatja étkezési támogatás jogcímen. Letiltás alapját képezi ez a juttatás?
Az idei évtől nem kötelező cafeteriaszabályzatot készíteni az adótörvény szerint, így bármennyi juttatásban megállapodhat a munkáltató, akár egyénenként eltérő mértékben? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Belföldi vállalkozás („A” vállalkozás) Budapesten, de más európai városokban is olyan szolgáltatást nyújt, amihez több külső szakértő személyes jelenlétére van szükség (például tanúsítás). Ezek a szakértők vagy a saját vállalkozásukban tevékenykednek, vagy nagyobb cégek munkavállalói. A munkát (szakértői, alvállalkozói) úgy vállalják el, hogy a megbízási díjuk mellett a megbízó ("A" vállalkozó) fizeti a repülőjegyet, szállásdíjat az érkező szakértőknek. Ennek több oka is van, egyrészt a helyismeret, tapasztalat. Jogszerűen számolja-e el ezeket költségként számvitelileg az említett vállalkozás, illetve jogszerű-e, hogy emiatt nem emeli meg a társaságiadó-alapját, és nem fizet semmilyen reprezentációval, béren kívüli juttatással összefüggő adót? Értelemszerűen a tevékenység és az abban résztvevők személye megfelelően dokumentált, és az elszámolt tételekben étel-ital, magáncélú kiadás nem szerepel. Ha nem „A” vállalkozás szervezné ezeket az utakat, akkor valószínűleg nem tudná ezeket a szakértőket igénybe venni. Válaszát előre is köszönöm.
Idézet az Adózóna cikkből: Előírás 2019-től A 2019. évtől kezdve a járulékalapon kívül (ideértve tagok esetében a járulékalap 112,5 százalékát is) kivaalapot képező személyi jellegű kifizetésnek minősül ♦ az szja-törvény szerinti béren kívüli juttatás (szja-törvény 71. §) ♦ az szja-törvény szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (szja-törvény 70. §). Kérdés: Tehát a béren kívüli és egyes meghatározott juttatás a kivás cég esetében kivaalapot képez és NEM SZOCHO-t. Az egyes meghatározott juttatás esetében érvényes az 1,18-as szorzó?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha a 2018. december havi munkabér 2019. január hónap elején kerül számfejtésre és kifizetésre, akkor a béren kívüli juttatások után még a 2018. évi szabályok alapján, illetve már a 2019. évi jogszabályok alapján kell-e az adókötelezettséget megállapítani? Köszönöm szépen!
Differenciált mértékben adható-e cafetéria 2019-ben? Amennyiben nettó értékben azonos összegű a caferéria összege. A differenciálást a béren kivüli juttatások adóvonzata, illetve az egyes meghatározott juttatások adóvonzata közötti különbözet okozza. Az adótörvény ezen differenciált juttatást megengedi-e? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! CSÉB esetén, ha az egy munkavállalóra jutó ellenérték nem állapítható meg (a kedvezményezett a munkavállaló, díjfizető a cég), akkor jövőre továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik a biztosítás díja? Illetve ha valaki jövőre a cafeteria keretére jutó összeget készpénzben kéri kifizetni (természetesen a bérjövedelemre vonatkozó adó- és járulékterhek mellett), ebben az esetben az így kifizetett összeg letiltási alapot képez-e? (2018-ban természetesen még nem, hiszen az adható 100 ezer forint béren kívüli juttatásnak minősül, azonban ez a besorolás jövőre megszűnik.) Válaszát köszönöm.
Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló T/2931. számú törvényjavaslat elfogadásával véglegeződtek a személyi jövedelemadó törvény (szja tv.) jövő évi szabályai. Összefoglaltuk a legfontosabbakat.
A cafeteriaelemek kedvezményes adózásának visszaállítását követelik a szakszervezetek a családok támogatása, a mobilitás ösztönzése és a munkaerőhiány kezelése érdekében – hangsúlyozta Szilágyi József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) elnöke a több szakszervezet által a Magyar Nemzeti Bank épülete elé szervezett mai demonstráción.
Nem életszerű és nem is elvárható, hogy a munkáltatók jövőre is az eddigi nettó összeggel megegyező cafetériát biztosítsanak a dolgozóknak, miközben ez akár másfélszer, kétszer akkora terhet jelent számukra – véli az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ). Ráadásul a munkavállalók számára is inkább kényelmetlenné válhat a bérként adózó, de kötött felhasználású béren kívüli juttatás.
Egyetért a kormány a szakszervezetek azon álláspontjával, hogy folytatni kell a hazai bérek felzárkóztatását, amelynek egyik eleme a minimálbérek újabb, kétszámjegyű emelése. Ugyanakkor ezek mértékéről a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia a következő hetekben – írja hétfői számában a Magyar Idők.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató saját tulajdonú üdülővel rendelkezik. Az üdülőben jelenleg kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít azonos feltételek mellett munkavállalói és nyugdíjasai számára, az Szja tv. 70. § 1 (a) alapján, egyes meghatározott juttatásként. 2019. 01. 01-jétől várhatóan ez a paragrafus kikerül a törvényből, ami értelmezésünk szerint azt vonja maga után, hogy bérként fog adózni. A gyakorlatba való átültetésben megakadtunk: tételezzük fel, hogy 3000 Ft/fő/éjszaka költsége merül fel a munkáltatónak a megelőző adóév fenntartási (eszközök, szolgáltatások igénybevétele, rezsi, gondnok díjazása stb.) költségeit tekintve. A munkavállaló 1000 Ft/fő/éjszaka áron veheti igénybe a vállalati üdülőt, a fennmaradó 2000 forintot részére kedvezményesen juttatja a munkáltató. Ebben az esetben melyik részt, hogyan kellene adóztatni/járulékoztatni? Milyen terhe keletkezik a munkáltatónak és milyen terhe keletkezik a munkavállalónak? Válaszát előre is köszönöm!
Egy társaság 2019-ben SZÉP-kártya formájában adna dolgozóinak cafeteriát. A nettó juttatás összege 324 ezer forint. Ezen juttatás egészét SZÉP-kártya vendéglátás zsebbe szeretné adni. Milyen adókötelezettséggel jár ez? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban, a megkérdezett munkaadók legnagyob része, több mint 55 százaléka a leggyakrabban adott cafeteria elemnek a helyi bérlet vagy más utazási támogatást, illetve az Erzsébet-utalványt nevezte – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) csütörtökön az MTI-vel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték