További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

SZÉP-kártya: mi lesz az el nem költött támogatással?

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Az elmúlt hónapokban munkavállalók, munkáltatók, elfogadóhelyek ezrei szembesültek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) jogi szabályozásának radikális változásával. Sokan bosszankodnak, mások örülhetnek, de mi is történt valójában? Összefoglaltuk a legfontosabbakat.

Adózás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint a munkáltatók 2019. január 1-jétől 15 százalékos szja és 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) kötelezettséggel béren kívüli juttatást kizárólag SZÉP-kártyára utalt támogatásként adhatnak, sőt, még a személyre szóló, 1,18x(15% szja+19,5% szocho) kötelezettséggel járó egyes meghatározott juttatás fő formája is csak SZÉP-kártya-támogatás lehet [szja-törvény 69-71. §].

A szabályozás lényege:

– Béren kívüli juttatásként – több juttatótól származóan együttvéve – a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 225 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 150 ezer forint, szabadidő alszámlájára legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás utalható.

– Az előbbi értékhatárokat meghaladó támogatás és/vagy az adóévben folyósított támogatások együttes értékének az úgynevezett éves rekreációs keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

– Az éves rekreációs keretösszeg évi 450 ezer forint, illetve ha a munkáltató költségvetési szerv, évi 200 ezer forint, feltéve, hogy a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.

– Ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, a rekreációs keretösszeg a 200 ezer, illetve a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege. Nem kell a rekreációs keretösszeget arányosítani, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg. Az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat nem kell arányosítani, de be kell tartani.

A személyre szóló más juttatások döntő többsége (például Erzsébet-utalvány, iskolakezdési utalvány, öpt hozzájárulás) a magánszemély összevont adóalapba tartozó, a juttatóval fennálló jogviszonyától függő adó- és járulékköteles jövedelmének minősülnek. Maradtak ugyan adómentes juttatási lehetőségek is (például bölcsődei, óvodai ellátás, kulturális, sportbelépő, számítógép-használat, cégautó-használat), azonban a számos munkahelyen rendszeresített cafeteria jellemző elemévé a SZÉP-kártya alszámlákra utalt támogatások váltak. Ezért fontos e juttatás jogszabályi hátterének ismerete.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogyan változik a szabályozás azzal kapcsolatban, hogy mi történik az el nem költött támogatással!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Csed +kata

Széles Imre

tb-szakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X