SZÉP-kártya: mi lesz az el nem költött támogatással?

Megosztás Tetszik

Az elmúlt hónapokban munkavállalók, munkáltatók, elfogadóhelyek ezrei szembesültek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) jogi szabályozásának radikális változásával. Sokan bosszankodnak, mások örülhetnek, de mi is történt valójában? Összefoglaltuk a legfontosabbakat.

Adózás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint a munkáltatók 2019. január 1-jétől 15 százalékos szja és 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) kötelezettséggel béren kívüli juttatást kizárólag SZÉP-kártyára utalt támogatásként adhatnak, sőt, még a személyre szóló, 1,18x(15% szja+19,5% szocho) kötelezettséggel járó egyes meghatározott juttatás fő formája is csak SZÉP-kártya-támogatás lehet [szja-törvény 69-71. §].

A szabályozás lényege:

– Béren kívüli juttatásként – több juttatótól származóan együttvéve – a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 225 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 150 ezer forint, szabadidő alszámlájára legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás utalható.

– Az előbbi értékhatárokat meghaladó támogatás és/vagy az adóévben folyósított támogatások együttes értékének az úgynevezett éves rekreációs keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

– Az éves rekreációs keretösszeg évi 450 ezer forint, illetve ha a munkáltató költségvetési szerv, évi 200 ezer forint, feltéve, hogy a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.

– Ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, a rekreációs keretösszeg a 200 ezer, illetve a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege. Nem kell a rekreációs keretösszeget arányosítani, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg. Az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat nem kell arányosítani, de be kell tartani.

A személyre szóló más juttatások döntő többsége (például Erzsébet-utalvány, iskolakezdési utalvány, öpt hozzájárulás) a magánszemély összevont adóalapba tartozó, a juttatóval fennálló jogviszonyától függő adó- és járulékköteles jövedelmének minősülnek. Maradtak ugyan adómentes juttatási lehetőségek is (például bölcsődei, óvodai ellátás, kulturális, sportbelépő, számítógép-használat, cégautó-használat), azonban a számos munkahelyen rendszeresített cafeteria jellemző elemévé a SZÉP-kártya alszámlákra utalt támogatások váltak. Ezért fontos e juttatás jogszabályi hátterének ismerete.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogyan változik a szabályozás azzal kapcsolatban, hogy mi történik az el nem költött támogatással!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.