98 találat a(z) anyavállalat cimkére
Munkaerő-közvetítés Lengyelországba
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem szerződést kötött egy lengyel céggel munkaerő-közvetítésre, melyet sikeresen teljesített és a későbbi magyarországi cég (kft.) ügyvezetőjét közvetítette. A lengyel anyacég a magyarországi kft.-t az első sikeres közvetítés után alapította. A következő közvetítésnél, mikor az ügyvezető további kollégáit közvetítette a cég, akkor már a magyar leányvállalat működött (adószámmal).Viszont a továbbra is a lengyel anyavállalattal volt a szerződés. Az első közvetítés, tudomásom szerint nem áfás, áfán kívüli export szolgáltatás. Azonban nem egyértelmű, hogy a következő munkaerő-közvetítés, amikor már van magyarországi leányvállalat, magyar adószámmal, akkor áfásan vagy áfa nélkül kell számlázni? Előre is megköszönve a válaszát, tisztelettel: Viktor
Dolgozói részvény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. amerikai anyavállalata a magyar kft. dolgozóinak dolgozói részvényt szeretne térítésmentesen adni, ennek milyen adó- és járulékvonzatai vannak? köszönettel
Továbbszámlázott költségek – hipa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Multinacionális cég vagyunk, a nálunk lévő külföldi munkavállalók, projektek költségét megfelelő haszonnal továbbszámlázzuk. Az értékesítés minden esetben export, mert az anyacég küldföldi. A kérdésem a helyi adóra vonatkozik, hogy a felmerült költségeket kezelhetem-e közvetített szolgáltatásként? A felmerült költség legtöbb esetben utazási költség, bér, rendezvényszervezés és egyéb. A számla mögött minden esetben ott van, hogy mit számlázunk ki. Válaszát, segítségét köszönöm.
Kkv-besorolás
Kérdés
Magyarországi kft. 90 százalékban külföldi magánszemély tulajdona. A külföldi magánszemélynek Lengyelországban van cége, ahol 100 százalékban tulajdonos. Nem anyavállalat, nincs konszolidált mérleg. A piac ugyanaz! A kkv-besorolás szempontjából össze kell-e adni a három mutató adatait? Köszönöm előre is. Maróthiné
Kkv-besorolás: ezen is múlhat az adóalap- és az adókedvezmény
Cikk
Több kérdés is felmerül a kkv-besorolással kapcsolatban, részben az innovációs járulék alóli mentességgel, részben a külföldi kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételével összefüggésben.
Értékesítés – teljesítési hely
Kérdés
„X” magyar kft. bizományosi szerződést köt 3. országbeli „Y” céggel, „Y” cég anyavállalata „Z” magyar kft.-nek (leánycég). „Z” leánycég az „Y” anyacégtől a 2018. évben árut szerzett be, az árut vám és áfa fizetése után a 2018. évben szabadforgalomba helyezte Magyarországon, most a 2018. évi beszerzésből megmaradt árut „Z” leánycég eladja (visszaadja) „Y” anyacégnek, és ezen árut kapja meg „X” magyar kft. bizományosi értékesítésre. A „Z” leánycég raktárában lévő áru nem kerül ki Magyarország területéről, „Z” leánycégtől közvetlenül „X” magyar kft.-hez szállítják. Kérdéseim, illetve jól gondolom-e: 1) „Z” leánycég az „Y” külföldi anyacég felé a visszaadott áruról 27% áfával áruértékesítés számlát állít ki, mivel a teljesítési hely Magyarország, 2) „X” magyar kft. a bizományosi szerződés keretében lejelenti az értékesített árut „Y” külföldi cégnek, amely ugyanazon teljesítési időponttal kiszámlázza az általa eladott árut „X” magyar kft. felé, ezen ügylet teljesítési helye is Magyarország, így „Y” külföldi cégnek magyar adószámot kell igényelnie és 27% áfával állítja ki az áruértékesítésről a számlát „ X” magyar kft. felé, mivel ez belföldi 27%-os ügyletnek minősül. 3) Ha az „Y” külföldi cég nem jelentkezik be Magyarországon adóalanyként, és így áfa nélküli nettó összegben állít ki a számlát az áruértékesítésről „X” magyar kft. felé, mi a teendő ezzel a számlával „X” magyar kft.-nél áfaügyben, mivel a teljesítési hely Magyarország, hogyan kell szerepeltetni az áfabevallásban?
Bérelt iroda
Kérdés
Cégünk anya-leány keretében bérel irodát kb. 30 ezer forint nettó/hó értéken. Teljesítési igazolás szükséges-e a számlához?
Magyar adószámos külföldi cég adózása
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó Úr/Hölgy! Külföldi anyavállalatunk magyar adószámmal rendelkezik, Magyarországon bejegyzett telephellyel, fiókteleppel nem rendelkezik. Magyarországon üzletszerűen gazdasági tevékenységet nem folytat, csak Németországban kereskedik termékekkel. A külföldi anyavállalat magyarországi tevékenysége csupán annyi, hogy vásárol Magyarországon szerszámokat (magyar beszállítóktól), amelyeket nem szállíttat ki Németországba, hanem Magyarországon, a leányvállalat telephelyén tárolja ezeket a szerszámokat. A leányvállalat használja a szerszámokat a telephelyén, de a használatért a leányvállalat ellenértéket nem fizet. A szerszámok karbantartását, átalakítását is az anyavállalat végezteti el itt, Magyarországon. Kérdésem az lenne, hogy a szerszámok és azok karbantartása után az anyavállalat az áfát visszaigényelheti-e a magyar adóhatóságtól? És keletkezik-e bármilyen áfafizetési kötelezettsége az anyavállalatnak a leírt magyarországi tevékenysége alapján? Amennyiben a leányvállalat ellenértéket fizetne a szerszám használatáért, akkor azt a magyar vagy a külföldi adószámával kellene számláznia az anyavállalatnak? Társaságiadó-fizetési vagy kettős könyvvezetési kötelezettsége keletkezik-e esetleg az anyavállalatnak a magyarországi tevékenységei miatt? Köszönettel. Kiss Anita
Csoportfinanszírozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! EU-s anyavállalat a Magyarországon működő leányvállalatai tevékenységének finanszírozásához tagi kölcsönt nyújtott induláskor. A Hpt. törvény szerint: "Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt." A leányvállalatok a saját tevékegységük finanszírozásához bankhiteleket vettek, vesznek fel, emellett egymásnak kölcsönöket nyújtanak, fizetnek vissza. A kérdésem: elfogadható-e az ismertetett körülmények (bankhitelek igénybe vétele) mellett, hogy nem minősül a leányvállalatok egymás közti kölcsönnyújtása pénzügyi szolgáltatásnak? Válaszát tisztelettel megköszönöm, B. Ilona
Ajándék pénz az anyavállalattól: van-e illeték, be kell-e jelenteni?
Cikk
Kell-e ajándékozási illetéket fizetni a külföldi anyavállalattól kapott pénzeszköz után és be kell-e jelenteni a NAV-nak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Ajándékozási illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítséget kérni: egy magyar székhelyű kft. végleges pénzeszközt kapott ajándékba a külföldi székhelyű anyavállalatától 2015-ben és 2016-ban. Ebben az esetben kell-e ajándékozási illetéket fizetni az ajándékba kapott összeg után vagy illetékmentes az összeg az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján? Van-e esetleg a társaságnak bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé? Illetve, ha van bejelentési kötelezetttség, azt utólag lehet-e pótolni? Segítségét előre is köszönöm!
Árukészlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi vállalat fióktelepeként működünk Magyarországon. Szolgáltatást nyújtunk szinte kizárólag, de eseti jelleggel, havi 3-5 alkalommal egy-egy terméket értékesítünk magánszemélyeknek, amiről számlát állítunk ki. A készletet a vállalatcsoport által használt nyilvántartásban vezetjük, és az anyavállalat könyveiben mutatjuk ki. A magyar könyvelésben nem szerepel a készletek között, mert az az anyavállalat álláspontja, hogy mi kvázi egy cég vagyunk, és szerepeljen csak az ő könyvelésükben. Az itt lévő raktárkészlet, amiből az esetleges eladások történnek, kb. 2-3 millió forintot tesz ki. Mivel a mi magyar könyvelésünkbe nem kerül be, így költséget sem számolunk el, ha készletfogyás van. Kérdésem, hogy egy adóellenőrzéskor származhat-e ebből gondunk, vagy akár még az is előfordulhat, hogy ez így megfelel a számviteli szabályoknak? Köszönöm a választ előre is.
Beszámoló formája és könyvvizsgálati kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Kérdésünk, hogy azon magyar kft. esetén, amely 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel és szavazati joggal rendelkezik egy külföldi (uniós ország) gazdasági társaságban, alkalmazandók e a számviteli törvény alábbi előírásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. § (3) bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó nagyságrendi értékhatárokat a számviteli törvény 3. § 1. pontja szerinti anyavállalat nem alkalmazhatja. Így az anyavállalatnak a számviteli törvény 9. § (1) bekezdésének előírásából következően éves beszámolót kell készítenie. Az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett, függetlenül attól, hogy egyébként összevont beszámolót készít-e vagy sem. A magyar kft. a nagyságrendi értékhatárokat nem éri el, és nincs magyar leányvállalata. Válaszukat előre is köszönjük.
Svájci cég magyar leányvállalatától kapott osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar társaságnak 100 százalékban egy svájci társaság a tulajdonosa. A magyar cég által az anyavállalatnak kifizetett osztalék után kell-e adót levonnia, illetve van-e bármilyen adatszolgáltatási kötelezettsége a magyar társaságnak a svájci céghez átutalt osztalékkal kapcsolatban? Válaszukat köszönöm.
Külföldi anyavállalat osztaléka
Kérdés
Külföldi anyavállalatnak kifizetett osztalék adóvonzata.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
