Minimum társasági adó az EU-ban? Sokat veszíthet Magyarország

Megosztás Tetszik

Hátrányosan érintené Magyarországot, ahol a legalacsonyabb a társasági adó mértéke Európában, az a nemzetközi adóztatási javaslat, mely szerint ha a multinacionális vállalatcsoport a minimum adómérték alatt marad egy adott országban, a különbözetet más ország – elsőként az anyavállalat országa – szedné be helyette. A Pénzügyminisztérium elutasítja ezt a tervet, amit a Niveus Consulting Group is kommentált.

Az országok közötti adóverseny az utóbbi években rendkívüli mértékeket öltött; ilyenek a külföldi befektetők megnyeréséért létrehozott adózási kedvezmények, vagy az „offshore” adóparadicsomok ellehetetlenítésére tett kísérletek. Az adóversenybe Magyarország is beszállt, és az Európai Unióban a legalacsonyabb mértékűre, 9 százalékra csökkentette a társasági adó kulcsát 2017-től (ezzel egész Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társaságiadó-kulcs, Montenegró mellett).

Hogy érzékeltetni lehessen a különbséget az egyes országok között: a társasági adókulcs a világban 0 és közel 40 százalékos mérték között mozog, a fejlett országokban jellemzően magasabb (Németországban és Japánban 30, Franciaországban 28, az USA-ban 21 százalék). Éppen a fentiekből kifolyólag a multinacionális cégcsoportok dollármilliárdokat spórolnak azzal, hogy az alacsonyabb adókulcsú országokba "csoportosítják át" a nyereségüket, ami érdekellentéteket szül.

A globális minimumadókulcs bevezetése nagyon régóta napirenden van, a terv most fordult a finisébe, és várhatóan hamarosan elfogadnak egy konszenzusos javaslatot. A minimumadókulcs kapcsán már többféle számszerű ötlet elhangzott, a leggyakrabban hangoztatott mérték a 12,5 százalék, de hallani olyan híreket, hogy akár 10 százalék is lehet.

Leegyszerűsítve a minimumadó működési mechanizmusát; ha egy német anyavállalatnak van egy magyar leányvállalata, akkor az utóbbi által fizetett 9 százalékos társasági adón túlmenően a német anyavállalat is jogot formálhat a minimumadó (példánkban 12,5 százalékos) és az alacsonyabb adókulcsú állam által alkalmazott adómérték különbözetére. Tehát jelen esetben 3,5 százalékos további adóztatás jelenne meg a magyar leányvállalathoz köthetően – ecseteli Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

Számos kérdés merül fel ennek kapcsán, például, hogy mi a helyzet, ha nem ugyanazon az alapon, számítási módszerrel határozzák meg az egyes országokban az adóalapot, és a számviteli elszámolási sztenderdekben is számos olyan különbség lehet, amely lényegesen befolyásolja a fizetendő adó nagyságát.

Magyarország elutasítja az olyan nemzetközi adóztatási megoldásokat, amelyek a tisztességes adóversenyt korlátozzák – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek december 1-jén tartott videókonferenciája után. Magyarország egyetért ugyanakkor azzal, hogy az államok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében a digitális gazdaság adóztatásával összefüggésben globális megoldáson dolgozzanak. A kormány olyan megoldást tudna támogatni, amely széleskörű kompromisszumon alapszik, és elkerüli a kettős adóztatást.

Varga Mihály reagálása abból az aspektusból mindenképpen érthető, hogy Magyarország a javaslat kapcsán hátrányos helyzetbe kerülhet, mert az egyszámjegyű társasági adó a valóságban már magasabb lesz, így már egyből nem lesz olyan vonzó a külföldi befektetők számára.

Magyarországon további kérdéseket vet még fel a helyi iparűzési adó megléte, az ugyanis valójában egy társaságokat sújtó közteher, amelyet adott esetben akár össze is lehetne számítani a társasági adóval az összteher mértékének meghatározásakor – vélekedett Bagdi Lajos.