Kell-e ajándékozási illetéket fizetni a külföldi anyavállalattól kapott pénzeszköz után és be kell-e jelenteni a NAV-nak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítséget kérni: egy magyar székhelyű kft. végleges pénzeszközt kapott ajándékba a külföldi székhelyű anyavállalatától 2015-ben és 2016-ban. Ebben az esetben kell-e ajándékozási illetéket fizetni az ajándékba kapott összeg után vagy illetékmentes az összeg az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján? Van-e esetleg a társaságnak bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé? Illetve, ha van bejelentési kötelezetttség, azt utólag lehet-e pótolni? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Németországi vállalat fióktelepeként működünk Magyarországon. Szolgáltatást nyújtunk szinte kizárólag, de eseti jelleggel, havi 3-5 alkalommal egy-egy terméket értékesítünk magánszemélyeknek, amiről számlát állítunk ki. A készletet a vállalatcsoport által használt nyilvántartásban vezetjük, és az anyavállalat könyveiben mutatjuk ki. A magyar könyvelésben nem szerepel a készletek között, mert az az anyavállalat álláspontja, hogy mi kvázi egy cég vagyunk, és szerepeljen csak az ő könyvelésükben. Az itt lévő raktárkészlet, amiből az esetleges eladások történnek, kb. 2-3 millió forintot tesz ki. Mivel a mi magyar könyvelésünkbe nem kerül be, így költséget sem számolunk el, ha készletfogyás van. Kérdésem, hogy egy adóellenőrzéskor származhat-e ebből gondunk, vagy akár még az is előfordulhat, hogy ez így megfelel a számviteli szabályoknak? Köszönöm a választ előre is.
Tisztelt Szakértő, Kérdésünk, hogy azon magyar kft. esetén, amely 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel és szavazati joggal rendelkezik egy külföldi (uniós ország) gazdasági társaságban, alkalmazandók e a számviteli törvény alábbi előírásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. § (3) bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó nagyságrendi értékhatárokat a számviteli törvény 3. § 1. pontja szerinti anyavállalat nem alkalmazhatja. Így az anyavállalatnak a számviteli törvény 9. § (1) bekezdésének előírásából következően éves beszámolót kell készítenie. Az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett, függetlenül attól, hogy egyébként összevont beszámolót készít-e vagy sem. A magyar kft. a nagyságrendi értékhatárokat nem éri el, és nincs magyar leányvállalata. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Magyar társaságnak 100 százalékban egy svájci társaság a tulajdonosa. A magyar cég által az anyavállalatnak kifizetett osztalék után kell-e adót levonnia, illetve van-e bármilyen adatszolgáltatási kötelezettsége a magyar társaságnak a svájci céghez átutalt osztalékkal kapcsolatban? Válaszukat köszönöm.
Külföldi anyavállalatnak kifizetett osztalék adóvonzata.
Anyavállalat (belföldi kft.) osztalékot kap leányvállalatától (belföldi kft.). Szeretnék tájékoztatást arról, hogy mind az anya, mind a leány esetén hogyan kell eljárni számviteli és adózási, adóbevallási szempontból.
Tisztelt Szakértő! Cégünk pénztárgépeket vásárolt, helyeztetett üzembe, illetve régieket kivont a forgalomból. Az elvégzett munkáról belföldi cégtől nevére szóló számlát kapott. Osztrák anyavállalatunk közölte, hogy ezen költségeket részünkre számla ellenében megtéríti. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen esetben minek kell szerepelnie az általunk kiállított számlán, milyen hivatkozásnak az áfával kapcsolatban, hogy a külföldi fél áfabevallása is helyes legyen, és hogy nekünk hogyan kell szerepeltetni kimenő számlánkat a mi áfabevallásunkban, mivel csak egy ún. költség-megtérítésről van szó. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely a számviteli törvény szerinti mutatók alapján egyszerűsített éves beszámolóra kötelezett. Viszont egy másik cégben (bt.-ben) 99 százalékos tulajdoni hányada van, ami egy mikrovállalkozás. Emiatt a kft. anyavállalatnak minősül és éves beszámoló készítésére kötelezett? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő, az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: 1. "Szolgáltatási körben működő gazdasági társaság 2-3 alkalommal, nagyobb összegű kölcsönt nyújt a tulajdonosi érdekeltségi körébe tartozó társaságok részére (nincs anya-, leány vállalati kapcsolat). 2. Egy anyavállalat több alkalommal nagyobb összegű tagi kölcsönt nyújt több leányvállalatának, mellyel biztosítja a leányvállalatoknál hitelből finanszírozott beruházás önerejét." A kérdésem, hogy az e fajta kölcsönök nyújtása mentesítést jelent-e az üzletszerűen végzett kritérium alól, illetve hogy mikortól, milyen kritériumok alapján minősül a kölcsönadás üzletszerű tevékenységnek?" Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Sürgős segítséget szeretnénk kérni Önöktől az alábbi ügy kapcsán: szabadforgalomba bocsátott, jövedéki terméket szerzünk be közösségen belüli forgalomból, bérmunkában történő felhasználás céljából. A termék vámtarifaszáma: 2710 19 99, amely alapján a termék beszerzése jövedékiengedély-köteles. Vállalatunk bérmunka tevékenységet végez, valamennyi alapanyag és késztermék az anyavállalat tulajdonában van. Az anyavállalat Magyarországon áfaregisztrációval rendelkezik, a fenti terméket más tagállamban lévő adószámáról, a magyar adószámára proforma számlával továbbítja, kereskedelmi számlát nem állítanak ki. Kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben kinek kell rendelkeznie a termékre vonatkozóan jövedéki engedéllyel? Az anyavállalatnak vagy a bérmunkát saját székhelyén (telephelyén) végző vállalkozásnak, aki az anyag tárolásáért is felelős? Segítségüket előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Anyavállalat fizet a leányvállalatnak osztalékelőleget és osztalékot is. Közterhek: osztalékelőleg 15% szja, osztalék 15% szja, 14% eho. Ezen kívül még milyen adóvonzata van a kifizetésnek? A választ előre is köszönöm. P. Eszter
Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm szépen a fenti témában megküldött válaszát. A korábbi kérdésemet az alábbiakkal egészíteném ki: az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben az anya és leányvállalat együtt számított mérlegfőösszege 77 millió Ft, árbevétele 126 millió Ft és létszáma 12 fő volt. Egyébként a kérdésem nem a konszolidált beszámoló készítésére vonatkozott, hanem az éves vagy egyszerűsített éves beszámolóra. Ugyanis az Sztv. 9. § 2. bekezdése szerinti határértékeknek jóval alatta van a cég, csak megzavart a 3.) bekezdésben lévő anyavállalat kitétel. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a véleményét kérni az alábbi témában. Egy 45 millió forintos árbevétellel és 30 millió forintos mérlegfőösszeggel rendelkező négyfős kft.-nek kötelező-e éves beszámolót készítenie, ha anyavállalatként működik? A könyvelők és könyvvizsgálók között vitát képez, hogy szükséges-e az éves beszámoló elkészítése.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy németországi vállalat fióktelepeként működik Magyarországon. Azt feltételezzük, hogy az üzleti év nyereséges lesz, ezért havi, kéthavi időközönként átutalunk az anyavállalat számlájára összegeket, amit később az évzárás részeként az előző évek eredménytartalékával összevezetünk. Kérdésem az, hogy helyesen járunk-e el avagy sem? Szükséges-e a tulajdonos (az anyavállalat) határozata arról, hogy az eredménytartalékból akármekkora összeg kifizetésre kerül a tulajdonos részére? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték