98 találat a(z) anyavállalat cimkére
Többszereplős ügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A németországi beszállítónk leszállít egy alkatrészt B németországi beszállítónak, aki azt beépíti egy gépbe, s végül leszállítják egy C osztrák anyavállalatnak, aki továbbértékesíti azt D magyar leányvállalatának. A és B németországi cég is, valamint az osztrák anyavállalat is a magyar vállalatnak számláz. Melyik vállalatnak, milyen áfával kell számláznia, ha végül a beépített alkatrésszel együtt a gép magyarországra kerül. Kell-e valamelyik vállalatnak a másik országban adóregisztráció? Köszönöm válaszukat előre is! Üdv: Zsuzsa
Külföldi anyacégtől bérelt ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor
Előző évekből származó kamat elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Anyavállalat leányvállalatának adott kölcsön után 1999-2002 évekre vonatkozóan nem számolta el a kamatot bevételként! A leányvállalat ezzel szemben elhatárolta ezt a kamatot. A 2003-2014. közötti időszak kamatát mind a két cég elszámolta (elhatárolta) a könyveiben. 2014-2016. években a leányvállalat visszafizette a tőkét, majd folyamatosan fizette vissza a kamatot. 2015 végére az anyavállalatnál "elfogyott" a lekönyvelt kamat. A leányvállalat 1999-2002. évek tekintetében elhatárolt, még fennálló kamatot is megfizeti az anyavállalatnak.(Anyavállalatot a NAV 2003-2005. évekre vonatkozóan átfogó vizsgálattal már ellenőrizte, lezárt időszakot teremtve!) Kérdésem: 1. Az anyavállalat ezt a kamatot (amit ő nem számolt el 1999-2002. év tekintetében, de most meg fog kapni) ki kell, hogy mutassa a 2015-ös eredménykimutatásában? 2. Elegendő csak a mérlegben rendezni ezt a követelést (T: Követelés - K: Eredménytartalék)? 3. Az anyavállalat mérlegfőösszege 210 millió forint, az említett kamat összege 24 millió forint. Jól gondolom, hogy szükséges 3 oszlopos mérleget készítenie? 4. Ha anyavállalat eredménykimutatásában szerepelteti a kamatot, hogyan kell a társaságiadó-bevallásában elszámolnia? Köszönöm!
Jóváhagyott osztalék könyvelésének időpontja az anyavállalatnál
Kérdés
A leányvállalatnak egy tulajdonosa van, az anyavállalat. A leányvállalat osztalékot írt elő a 2014. évi eredménye terhére, amit a beszámolójába beállított, és a könyvelésében 2014. évben előírt. Az osztalék jóváhagyása akkor történt, amikor az anyavállalatnál a mérlegkészítés időpontján túl voltak, és a beszámolót is elfogadták már. Így az anyavállalat 2014. évi beszámolójába és a 2014. évi könyvelésébe sem tudta szerepeltetni ezt az osztalékot. A kérdésem az, hogy az anyavállalatnál mikor kell a pénzügyi műveletek bevételébe ezt az osztalékot könyvelni ebben az esetben? Kérem, hogy szíveskedjenek jogszabályi háttérrel, vagy esetleg minisztériumi állásfoglalással alátámasztani a válaszukat. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Perselyné Lóczki Márta Flávy Kft
Egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei
Kérdés
A SZAKma 2015/7-8.számának 347. oldalán Bíróné Zeller Judit Az egyes beszámolótípusok választásának és áttéréseinek szabályai tárgyában írt cikke szerint: „Fontos megjegyezni, hogy nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a nyilvánosan működő részvénytársaság , az anyavállalat (azaz az a vállalkozó, amelyik konszolidált beszámoló készítésére kötelezett). Jól értelmezem-e, hogy a fentiek alapján az a magyar anyavállalat, amely 100 százalékban tulajdonosa egy román cégnek, készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha az Sztv. 117. §-a szerinti mutatók alapján nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, és az Sztv. 9. § (2) bekezdésében foglalt mutatókat az abban foglaltak szerint két egymást követő üzleti évben nem haladta meg? Vagy csupán ezért, mert anyavállalat, függetlenül a mutatók nagyságától, nem alkalmazhatja a (2) bekezdésben foglaltakat, és nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz éves beszámoló készítésére kötelezett?
Újabb csapás az adóelkerülőkre: szigorúbb osztalékfizetési szabályok
Cikk
Tovább szigorítja az Európai Unió a vállalatcsoporton belüli osztalékfizetés adózását szabályozó irányelvet. A módosítás célja, hogy a kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabályokat kijátszva ne tudjanak kibújni a multinacionális cégek az adófizetési kötelezettség alól – hívja fel a figyelmet a Ryan adótanácsadó cég. A tervezett új szabályok alapján a tagállamoknak meg kell tagadniuk az irányelvben foglalt kedvezményeket, ha egy ügylet kizárólagos célja az adóelőny elérése. Az uniós elképzelések azonban olyan új jogértelmezési kérdéseket is felvetnek, amelyek bizonytalanságot okozhatnak a szabály gyakorlati alkalmazásakor.
Dolgozói részvény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló dolgozói részvényt kapott a külföldi (angol) anyavállalattól. A részvény darabszámát megszoroztuk az értékével és MNB középárfolyamon át is váltottuk. Kérdés, hogyan adózza le a munkavállaló ezt a kapott jövedelmet? Nem kívánja értékesíteni, hanem megtartja befektetésnek. Terheli szja és eho? Ha igen, akkor mi lesz az alapja az adóknak? Illetve mikor kell bevallani és megfizetni? Válaszát köszönöm!
Készletek átértékelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk az anyavállalat által a vállalatcsoportra meghatározott politikája alapján szeretné, ha a tőle vásárolt készletek elszámolói árát megemelnénk. Ezt az emelést minden készletre vonatkozóan egyszerre szeretné megtenni (a US GAAP ezt számára lehetővé teszi), azaz az új beszerzések esetében már ezt az új elszámolói árat alkalmazná, illetőleg a meglévő készleteket is átértékeltetné (felértékelésről van szó), amely felértékelésről számlát állítana ki. Megítélésem szerint a már a könyvekben szereplő készletekre a magyar számviteli törvény nem enged felértékelni (óvatosság elve), az újonnan beszerzett árukat tudnám csak az új áron bevezetni a készletek közé, a többit más módszerrel (például FIFO) lehetne kezelni, külön elszámolást vezetve a készletekről, eltérítve a két számviteli rendszert, de még akkor is probléma marad a számla kezelése. Abban szeretném a tanácsukat, illetőleg a megerősítésüket kérni, hogy van-e esetleg bármilyen lehetőség ilyen esetben a magyar jogszabályoknak megfelelve kezelni az anyavállalat által kért ügyletet? Segítségüket előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
