Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    121 találat a(z) anyavállalat cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Tanácsadó Úr/Hölgy! Külföldi anyavállalatunk magyar adószámmal rendelkezik, Magyarországon bejegyzett telephellyel, fiókteleppel nem rendelkezik. Magyarországon üzletszerűen gazdasági tevékenységet nem folytat, csak Németországban kereskedik termékekkel. A külföldi anyavállalat magyarországi tevékenysége csupán annyi, hogy vásárol Magyarországon szerszámokat (magyar beszállítóktól), amelyeket nem szállíttat ki Németországba, hanem Magyarországon, a leányvállalat telephelyén tárolja ezeket a szerszámokat. A leányvállalat használja a szerszámokat a telephelyén, de a használatért a leányvállalat ellenértéket nem fizet. A szerszámok karbantartását, átalakítását is az anyavállalat végezteti el itt, Magyarországon. Kérdésem az lenne, hogy a szerszámok és azok karbantartása után az anyavállalat az áfát visszaigényelheti-e a magyar adóhatóságtól? És keletkezik-e bármilyen áfafizetési kötelezettsége az anyavállalatnak a leírt magyarországi tevékenysége alapján? Amennyiben a leányvállalat ellenértéket fizetne a szerszám használatáért, akkor azt a magyar vagy a külföldi adószámával kellene számláznia az anyavállalatnak? Társaságiadó-fizetési vagy kettős könyvvezetési kötelezettsége keletkezik-e esetleg az anyavállalatnak a magyarországi tevékenységei miatt? Köszönettel. Kiss Anita

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! EU-s anyavállalat a Magyarországon működő leányvállalatai tevékenységének finanszírozásához tagi kölcsönt nyújtott induláskor. A Hpt. törvény szerint: "Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt." A leányvállalatok a saját tevékegységük finanszírozásához bankhiteleket vettek, vesznek fel, emellett egymásnak kölcsönöket nyújtanak, fizetnek vissza. A kérdésem: elfogadható-e az ismertetett körülmények (bankhitelek igénybe vétele) mellett, hogy nem minősül a leányvállalatok egymás közti kölcsönnyújtása pénzügyi szolgáltatásnak? Válaszát tisztelettel megköszönöm, B. Ilona

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítséget kérni: egy magyar székhelyű kft. végleges pénzeszközt kapott ajándékba a külföldi székhelyű anyavállalatától 2015-ben és 2016-ban. Ebben az esetben kell-e ajándékozási illetéket fizetni az ajándékba kapott összeg után vagy illetékmentes az összeg az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján? Van-e esetleg a társaságnak bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé? Illetve, ha van bejelentési kötelezetttség, azt utólag lehet-e pótolni? Segítségét előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Németországi vállalat fióktelepeként működünk Magyarországon. Szolgáltatást nyújtunk szinte kizárólag, de eseti jelleggel, havi 3-5 alkalommal egy-egy terméket értékesítünk magánszemélyeknek, amiről számlát állítunk ki. A készletet a vállalatcsoport által használt nyilvántartásban vezetjük, és az anyavállalat könyveiben mutatjuk ki. A magyar könyvelésben nem szerepel a készletek között, mert az az anyavállalat álláspontja, hogy mi kvázi egy cég vagyunk, és szerepeljen csak az ő könyvelésükben. Az itt lévő raktárkészlet, amiből az esetleges eladások történnek, kb. 2-3 millió forintot tesz ki. Mivel a mi magyar könyvelésünkbe nem kerül be, így költséget sem számolunk el, ha készletfogyás van. Kérdésem, hogy egy adóellenőrzéskor származhat-e ebből gondunk, vagy akár még az is előfordulhat, hogy ez így megfelel a számviteli szabályoknak? Köszönöm a választ előre is.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, Kérdésünk, hogy azon magyar kft. esetén, amely 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel és szavazati joggal rendelkezik egy külföldi (uniós ország) gazdasági társaságban, alkalmazandók e a számviteli törvény alábbi előírásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. § (3) bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó nagyságrendi értékhatárokat a számviteli törvény 3. § 1. pontja szerinti anyavállalat nem alkalmazhatja. Így az anyavállalatnak a számviteli törvény 9. § (1) bekezdésének előírásából következően éves beszámolót kell készítenie. Az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett, függetlenül attól, hogy egyébként összevont beszámolót készít-e vagy sem. A magyar kft. a nagyságrendi értékhatárokat nem éri el, és nincs magyar leányvállalata. Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyar társaságnak 100 százalékban egy svájci társaság a tulajdonosa. A magyar cég által az anyavállalatnak kifizetett osztalék után kell-e adót levonnia, illetve van-e bármilyen adatszolgáltatási kötelezettsége a magyar társaságnak a svájci céghez átutalt osztalékkal kapcsolatban? Válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Anyavállalat (belföldi kft.) osztalékot kap leányvállalatától (belföldi kft.). Szeretnék tájékoztatást arról, hogy mind az anya, mind a leány esetén hogyan kell eljárni számviteli és adózási, adóbevallási szempontból.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk pénztárgépeket vásárolt, helyeztetett üzembe, illetve régieket kivont a forgalomból. Az elvégzett munkáról belföldi cégtől nevére szóló számlát kapott. Osztrák anyavállalatunk közölte, hogy ezen költségeket részünkre számla ellenében megtéríti. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen esetben minek kell szerepelnie az általunk kiállított számlán, milyen hivatkozásnak az áfával kapcsolatban, hogy a külföldi fél áfabevallása is helyes legyen, és hogy nekünk hogyan kell szerepeltetni kimenő számlánkat a mi áfabevallásunkban, mivel csak egy ún. költség-megtérítésről van szó. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: Kiss Györgyi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely a számviteli törvény szerinti mutatók alapján egyszerűsített éves beszámolóra kötelezett. Viszont egy másik cégben (bt.-ben) 99 százalékos tulajdoni hányada van, ami egy mikrovállalkozás. Emiatt a kft. anyavállalatnak minősül és éves beszámoló készítésére kötelezett? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kapni: 1. "Szolgáltatási körben működő gazdasági társaság 2-3 alkalommal, nagyobb összegű kölcsönt nyújt a tulajdonosi érdekeltségi körébe tartozó társaságok részére (nincs anya-, leány vállalati kapcsolat). 2. Egy anyavállalat több alkalommal nagyobb összegű tagi kölcsönt nyújt több leányvállalatának, mellyel biztosítja a leányvállalatoknál hitelből finanszírozott beruházás önerejét." A kérdésem, hogy az e fajta kölcsönök nyújtása mentesítést jelent-e az üzletszerűen végzett kritérium alól, illetve hogy mikortól, milyen kritériumok alapján minősül a kölcsönadás üzletszerű tevékenységnek?" Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Sürgős segítséget szeretnénk kérni Önöktől az alábbi ügy kapcsán: szabadforgalomba bocsátott, jövedéki terméket szerzünk be közösségen belüli forgalomból, bérmunkában történő felhasználás céljából. A termék vámtarifaszáma: 2710 19 99, amely alapján a termék beszerzése jövedékiengedély-köteles. Vállalatunk bérmunka tevékenységet végez, valamennyi alapanyag és késztermék az anyavállalat tulajdonában van. Az anyavállalat Magyarországon áfaregisztrációval rendelkezik, a fenti terméket más tagállamban lévő adószámáról, a magyar adószámára proforma számlával továbbítja, kereskedelmi számlát nem állítanak ki. Kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben kinek kell rendelkeznie a termékre vonatkozóan jövedéki engedéllyel? Az anyavállalatnak vagy a bérmunkát saját székhelyén (telephelyén) végző vállalkozásnak, aki az anyag tárolásáért is felelős? Segítségüket előre is köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Anyavállalat fizet a leányvállalatnak osztalékelőleget és osztalékot is. Közterhek: osztalékelőleg 15% szja, osztalék 15% szja, 14% eho. Ezen kívül még milyen adóvonzata van a kifizetésnek? A választ előre is köszönöm. P. Eszter

    Kérdés

    Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm szépen a fenti témában megküldött válaszát. A korábbi kérdésemet az alábbiakkal egészíteném ki: az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben az anya és leányvállalat együtt számított mérlegfőösszege 77 millió Ft, árbevétele 126 millió Ft és létszáma 12 fő volt. Egyébként a kérdésem nem a konszolidált beszámoló készítésére vonatkozott, hanem az éves vagy egyszerűsített éves beszámolóra. Ugyanis az Sztv. 9. § 2. bekezdése szerinti határértékeknek jóval alatta van a cég, csak megzavart a 3.) bekezdésben lévő anyavállalat kitétel. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Pihenőnapok kiadása, elszámolás munkaidőkeretben

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Megbízott ügyvezető jogviszonyának elbírálása, önellenőrzése

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Értékesítés piacon, pénztárgép

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media