Tisztelt Szakértő! Köszönjük a konkrét jogszabályi hivatkozásokat tartalmazó válaszát. Tehát az egyezmény 13. cikke szerinti "személy jövedelme" magában foglalja a jogi személy által elért eredményt is az Ön értelmezése szerint?! Milyen bizonylatot kell a fióktelep részére szolgáltatni az anyavállalatnál felmerült közvetlen és közvetett költségekről annak érdekében, hogy azokat a külföldi adóalap megállapításánál figyelembe lehessen venni?!
Az MVM vállalatcsoport az anyavállalata által ingyen végzett menedzsment-tevékenység után nem vonhat le áfát – állapította meg az Európai Unió Bírósága szerdán közzétett ítéletében.
Az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Körülményes az osztalékok kezelése a vállalatfelvásárlások során, a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy németországi anyavállalat magyarországi fióktelepeként működik filmes területen. Az anyavállalat eszközeit adjuk bérbe magyarországi filmforgatásokra, illetve ritkán terméket is értékesítünk. A fióktelep az anyavállalat készletező programját használja, a könyvelés részben Németországban történik. A bérbeadott eszközök folyamatosan jönnek-mennek az országok között, a keresletnek megfelelően. Év végén az anyavállalat kiszámolja, hogy mennyibe került a bérelt eszközök önköltsége és az egyéb szolgáltatások (pénzügy, logisztika, szállítás, IT-támogatás stb.), és ez bekerül a magyar társaságiadó-számításba, mint adóalap-csökkentő tétel. Könyvelés tehát nem történik. A kérdés, hogy helyesen járunk-e el a fenti módon, és elegendő-e a transzferár-dokumentáció, illetve egy számítási levezetés, hogy az anyavállalat az adott összegben nyújt szolgáltatást a fióktelepnek? Előre is köszönöm a választ.
Több előadótól is azt hallhattuk, hogy anyavállalalt nem köteles éves beszámolót készíteni. Véleményem szerint ez nem felel meg a számviteli törvény előírásának. Kérem válaszukat. Köszönettel: E. Erzsébet
Tisztelt Szakértők! Cégünk külföldi anyavállalatához küldi új kollégáit betanulás miatt, maximum fél évre. Köteles-e a cég erre az időszakra a magyarországi munkabére mellett külföldi napidíjat is fizetni dolgozóinak? A cég a szállást és az útiköltségeket megtérítené. Köszönöm válaszukat előre is.
Tisztelt Szakértő! A németországi beszállítónk leszállít egy alkatrészt B németországi beszállítónak, aki azt beépíti egy gépbe, s végül leszállítják egy C osztrák anyavállalatnak, aki továbbértékesíti azt D magyar leányvállalatának. A és B németországi cég is, valamint az osztrák anyavállalat is a magyar vállalatnak számláz. Melyik vállalatnak, milyen áfával kell számláznia, ha végül a beépített alkatrésszel együtt a gép magyarországra kerül. Kell-e valamelyik vállalatnak a másik országban adóregisztráció? Köszönöm válaszukat előre is! Üdv: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor
Tisztelt Szakértő! Anyavállalat leányvállalatának adott kölcsön után 1999-2002 évekre vonatkozóan nem számolta el a kamatot bevételként! A leányvállalat ezzel szemben elhatárolta ezt a kamatot. A 2003-2014. közötti időszak kamatát mind a két cég elszámolta (elhatárolta) a könyveiben. 2014-2016. években a leányvállalat visszafizette a tőkét, majd folyamatosan fizette vissza a kamatot. 2015 végére az anyavállalatnál "elfogyott" a lekönyvelt kamat. A leányvállalat 1999-2002. évek tekintetében elhatárolt, még fennálló kamatot is megfizeti az anyavállalatnak.(Anyavállalatot a NAV 2003-2005. évekre vonatkozóan átfogó vizsgálattal már ellenőrizte, lezárt időszakot teremtve!) Kérdésem: 1. Az anyavállalat ezt a kamatot (amit ő nem számolt el 1999-2002. év tekintetében, de most meg fog kapni) ki kell, hogy mutassa a 2015-ös eredménykimutatásában? 2. Elegendő csak a mérlegben rendezni ezt a követelést (T: Követelés - K: Eredménytartalék)? 3. Az anyavállalat mérlegfőösszege 210 millió forint, az említett kamat összege 24 millió forint. Jól gondolom, hogy szükséges 3 oszlopos mérleget készítenie? 4. Ha anyavállalat eredménykimutatásában szerepelteti a kamatot, hogyan kell a társaságiadó-bevallásában elszámolnia? Köszönöm!
A leányvállalatnak egy tulajdonosa van, az anyavállalat. A leányvállalat osztalékot írt elő a 2014. évi eredménye terhére, amit a beszámolójába beállított, és a könyvelésében 2014. évben előírt. Az osztalék jóváhagyása akkor történt, amikor az anyavállalatnál a mérlegkészítés időpontján túl voltak, és a beszámolót is elfogadták már. Így az anyavállalat 2014. évi beszámolójába és a 2014. évi könyvelésébe sem tudta szerepeltetni ezt az osztalékot. A kérdésem az, hogy az anyavállalatnál mikor kell a pénzügyi műveletek bevételébe ezt az osztalékot könyvelni ebben az esetben? Kérem, hogy szíveskedjenek jogszabályi háttérrel, vagy esetleg minisztériumi állásfoglalással alátámasztani a válaszukat. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Perselyné Lóczki Márta Flávy Kft
A SZAKma 2015/7-8.számának 347. oldalán Bíróné Zeller Judit Az egyes beszámolótípusok választásának és áttéréseinek szabályai tárgyában írt cikke szerint: „Fontos megjegyezni, hogy nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a nyilvánosan működő részvénytársaság , az anyavállalat (azaz az a vállalkozó, amelyik konszolidált beszámoló készítésére kötelezett). Jól értelmezem-e, hogy a fentiek alapján az a magyar anyavállalat, amely 100 százalékban tulajdonosa egy román cégnek, készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha az Sztv. 117. §-a szerinti mutatók alapján nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, és az Sztv. 9. § (2) bekezdésében foglalt mutatókat az abban foglaltak szerint két egymást követő üzleti évben nem haladta meg? Vagy csupán ezért, mert anyavállalat, függetlenül a mutatók nagyságától, nem alkalmazhatja a (2) bekezdésben foglaltakat, és nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz éves beszámoló készítésére kötelezett?
Tovább szigorítja az Európai Unió a vállalatcsoporton belüli osztalékfizetés adózását szabályozó irányelvet. A módosítás célja, hogy a kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabályokat kijátszva ne tudjanak kibújni a multinacionális cégek az adófizetési kötelezettség alól – hívja fel a figyelmet a Ryan adótanácsadó cég. A tervezett új szabályok alapján a tagállamoknak meg kell tagadniuk az irányelvben foglalt kedvezményeket, ha egy ügylet kizárólagos célja az adóelőny elérése. Az uniós elképzelések azonban olyan új jogértelmezési kérdéseket is felvetnek, amelyek bizonytalanságot okozhatnak a szabály gyakorlati alkalmazásakor.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló dolgozói részvényt kapott a külföldi (angol) anyavállalattól. A részvény darabszámát megszoroztuk az értékével és MNB középárfolyamon át is váltottuk. Kérdés, hogyan adózza le a munkavállaló ezt a kapott jövedelmet? Nem kívánja értékesíteni, hanem megtartja befektetésnek. Terheli szja és eho? Ha igen, akkor mi lesz az alapja az adóknak? Illetve mikor kell bevallani és megfizetni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk az anyavállalat által a vállalatcsoportra meghatározott politikája alapján szeretné, ha a tőle vásárolt készletek elszámolói árát megemelnénk. Ezt az emelést minden készletre vonatkozóan egyszerre szeretné megtenni (a US GAAP ezt számára lehetővé teszi), azaz az új beszerzések esetében már ezt az új elszámolói árat alkalmazná, illetőleg a meglévő készleteket is átértékeltetné (felértékelésről van szó), amely felértékelésről számlát állítana ki. Megítélésem szerint a már a könyvekben szereplő készletekre a magyar számviteli törvény nem enged felértékelni (óvatosság elve), az újonnan beszerzett árukat tudnám csak az új áron bevezetni a készletek közé, a többit más módszerrel (például FIFO) lehetne kezelni, külön elszámolást vezetve a készletekről, eltérítve a két számviteli rendszert, de még akkor is probléma marad a számla kezelése. Abban szeretném a tanácsukat, illetőleg a megerősítésüket kérni, hogy van-e esetleg bármilyen lehetőség ilyen esetben a magyar jogszabályoknak megfelelve kezelni az anyavállalat által kért ügyletet? Segítségüket előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték