287 találat a(z) alkalmazott cimkére

Kérdés

Tisztelt Horváthné Szabó Beáta Adószakértő Asszony! Szeretném megkérdezni, hogy a vállalkozás, mely tevékenysége van a 9602 TEÁOR-ba besorolva. A kozmetikus alkalmazottként dolgozik, (most ugyan nem, mert két hónapja be vannak zárva), bevételük természetesen a körülmények miatt nincsen. Vonatkozik-e rájuk a mentesség, amely a TEÁOR besorolás szerint járna, ha katások lennének? Ez is egy speciális helyzet, amire nem találtunk választ. Várom megtisztelő válaszát! Géczi Sándorné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi esetben: alanyi mentes, nyugdíjas egyéni vállalkozó főtevékenysége a piaci kiskereskedelem, zöldség-gyümölcs értékesítés, 2020. 04. 27-étől melléktevékenységként üzlethelyiséget is bérel és zöldség-gyümölcs boltot nyit, alkalmazottat vesz föl a boltba (de főtevékenység továbbra marad a piaci értékesítés). Az üzletbe pénztárgépet vásárol, a napi forgalmat itt rögzíti, de a piaci forgalmát ahol eddig nyugtát, számlát adott hogyan kell? A kérdés az, hogy maradhat-e a piacra továbbra is a nyugta számla, és a boltba a pénztárgép-használat vagy a piaci értékesítéseit adott nap végén be kell ütni a pénztárgépbe? Hogyan jár el ebben az esetben szabályosan? Ugye nem kell kettő pénztárgép? Köszönöm!

Kérdés

Üdvözletem! Van egy társasház, amelynek évek óta alkalmazásában áll egy férfi. Ennek az embernek pár napja a háza porig égett. A lakók szeretnének segítséget nyújtani neki úgy, hogy a közösköltségen felül aki szeretne és lehetősége engedi x ezer forintot utal a ház számlájára. A közösképviselő pedig hónap végén egyösszegben készpénzben kifizeti azt az érintett személynek. Ez az ő elképzelésük. Véleményem szerint ez nem igazán járható út, nem látom a befizetések és a kifizetés milyen jogcímen lenne kivitelezhető, illetve tekintve, hogy a férfi a társasházzal munkaviszonyban áll, különösen nem. A megsegíteni akart személy bankszámlanyitása lenne nyilván kézenfekvő megoldás, de az esetünkben egyéb okok miatt nem opció. Közgyűlést jelen helyzetben a tulajdonosok 1/10-e hívhatna össze, de nyilván senki nem akar most senkivel gyülekezni. És egyébként sem lehet kötelezővé tenni a segítségnyújtást. A tulajdonosok döntő többsége jelezte segítő szándékát, de azok jó része egyébként sem a házban lakik, tehát a készpénzes magánszemélyek közötti megoldás sem opció, kihagyva teljesen a társasházat (ahogyan az egyébként a technikai részen túl ki is maradna belőle). Tudnának valamit javasolni a helyzet megoldására, ami minden szempontból szabályos lehetne? Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Adott egy katás egyéni vállalkozás alkalmazott nélkül, mely jelenleg tevékenységet nem folytat, mivel a vállalkozó jelenleg gyeden van 9 hónapos gyermekével és keresőtevékenységet jelenleg nem végez. Másik katás egyéni vállalkozásban (családtagnál) alkalmazotti státuszból került táppénzre, majd csedre és jelenleg gyedre, jelenleg aktív kereső tevékenységet alkalmazotti státuszban sem folytat. A katás egyéni vállalkozó jelenleg vállalkozói tevékenységét egyedül végzi, vagyis aktív dolgozója alkalmazottként nincs. A kialakult veszélyhelyzet miatt katás egyéni vállalkozását szünetelteti áprilistól a veszélyhelyzet idejére, mely remélhetőleg 1-2 hónap. Jogszerűen ezt megteheti-e , mivel jelenleg nincs aktív státuszban lévő dolgozója?Mivel a tevékenységét nem véglegesen szünteti meg, csupán szünetelteti, van-e valamilyen következménye, hátránya, bevallási, fizetési kötelezettsége a gyeden lévő alkalmazottra? Esetleg a gyeden lévő kismama (iker gyermekekkel) mikor folytathat keresőtevékenységet a gyed mellett akár a saját vállalkozásában, akár alkalmazottként a családtag jelenleg szüneteltetett vállalkozásában? Vagy esetleg egyszerűsített foglalkoztatással alkalmanként? Köszönöm segítségüket

Cikk

Olvasónk Németországban dolgozik, de Magyarországon rendelkezik ingatlannal. Azt szerette volna megtudni, hogy évi hány napot dolgozhat Magyarországról home office-ban egy német cégnek úgy, hogy az adó- és járulékfizetési kötelezettsége ne változzon a korábbi – csak Németországban történő munkavégzés – munkarendjéhez képest. Olvasónk kérdése jelen járványügyi helyzetben még aktuálisabb. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Kérdés

Élelmiszer, vegyiáru boltot (471101) üzemeltető 69 éves egyéni vállalkozó vagyok egy alkalmazottal. Az élelmiszerkereskedés mellett kiegészítő tevékenységként a fizikai közérzetjavító tevékenységet (96 04 049) is végez alkalmazottam az eladói munka mellett. Mivel én a veszélyeztetett korban vagyok április 1-jével bezárok bizonytalan időre, ebben az esetben igénybe tudok-e venni járulékfizetési kedvezményt, vagy fizetéskiegészítést kaphatok-e, amit a munkavállalómnak át is adnék.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (katás), akinek van egy alkalmazottja, a vállalkozása szüneteltetését tervezi. Kérdésem az lenne, hogy mi a helyzet az alkalmazottjával? Továbbra is állományban lehet (fizetett szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon lenne)? Ha úgy alakul, mert van rá igény, akkor az alkalmazott dolgozhat az egyéni vállalkozó szüneteltetése alatt? Ha az alkalmazott munkavégzése folytán bevétel keletkezik, akkor az éves 12 millió összeget a szünetelés hónapjaival csökkentve kell megállapítani, mivel az egyéni vállalkozó szünetel? Köszönettel: Bognárné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés tisztázásában kérem a segítségét! Egy 17 éves gimnazistát szeretne alkalmazni egy bölcsőde a nyári szünetben. Nem diákszövetkezeten keresztül, hanem munkaviszonyban alkalmazná az alapítvány. Szociális gondozói díjban fizetheti a bölcsőde a nyári szünetben a gimnazista diákot a nyári szünet alatt? Milyen feltételei vannak a szociális gondozói díj alkalmazásának? Előre is köszönöm a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fémkereskedelemmel foglalkozó kft. alkalmazottai után van-e valamilyen kedvezmény? Vitánk van a cég vezetőjével, szerinte nem kell járulékot fizetni, az én olvasatomban nem szerepel a kedvezményezettek között. Várom megtisztelő válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő, „A” kft. 2019.12. 31-gyel beleolvad „B” kft.-be. „A” kft. jogutódja „B” kft. lesz. Az „A” kft. munkavállalójának munkaviszonyát 2020. 03. 31-gyel – ekkor már mint „B” kft. alkalmazottja – közös megegyezéssel megszüntetik, és „B” kft. szolgáltató központjába („C” kft.) új munkaszerződéssel kerül át nem jogfolytonosan. „B” kft.-nél csak a végkielégítést akarják kifizetni. A munkavállalónak ilyenkor is jár a felmentési idő? Jogszerű így, hogy „B” kft. nem foglalkozik a felmentési idővel? Válaszukat előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Könyvelési devizanem vátlása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Késedelmi kamat számfejtése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink