A kis- és középvállalkozások számottevő részénél elérkezett a generációváltás ideje. Mire kell ügyelni, ha átadná a céget a családon belül, alapítványnak vagy vagyonkezelőnek? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Egyesület vadásznapot tartott, ahol a résztvevők számára különféle versenyeket rendezett. A győztesek részére ajándéktárgyakat adtak át. Több iránymutatást olvastam az ajándéktárgyak adózására vonatkozóan. Az egyik tájékoztatás szerint az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.18. pontja szerint az ajándék összege 5 000 forintig adómentes, a többi rész után 16 % szja és 27 % eho fizetendő. (az ajándékként átadott tárgyak nem minősülnek értékpapírnak). Egy másik iránymutatás szerint viszont az átadott ajándék az Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja szerint adómentes a minimálbér 50 százalékáig, figyelemmel a 3.4. pontban leírtakra, tehát akár ezen szabály szerint is minősítheti az egyesület az ajándéktárgy adójogi vonzatát. (A vadászegyesület alapszabályában rögzíti, hogy rendezvényeket szervez, ahol népszerűsíti és ismerteti a vadászattal kapcsolatos tudnivalókat.) Szeretném abban is az iránymutatását kérni, hogy milyen kifizetéseket ért az Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja a szakszervezetek vonatkozásában a havonta adott támogatás fogalma alatt? Kérhetnék Öntől erre konkrét kifizetési jogcímeket? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Ajándékba kapott erdő 2013. évi értékesítése után fizetendő adó.
A szülő felveszi a lejáró állampapír értékét 30 millió forint értékben és a készpénzt a fiának ajándékozza. Kell-e a fiának adót vagy illetéket fizetnie a kapott összeg után? Be kell-e a szülőnek vagy a fiának jelenteni az ajándékozást, amennyiben a készpénz ajándékozása az egyenes ági rokonnak, jelen esetben a fiúnak történik, és esetlegesen kell utána bármit fizetni, akkor mely esetben, mi módon kerülhető el az adó vagy illeték, hogy tudja a szülő a fiának adni a jelzett összeget?
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély az édesanyjának ajándékozza a tulajdonában álló ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányadát. (Az ingatlanon az édesanyának jelenleg haszonélvezeti joga van.) Az édesanyának nincs adóazonosító jele. Az volna a kérdésem, hogy mindenképpen szükséges-e az ügylet lebonyolításához adóazonosító jelet igényelnie az édesanyának, figyelemmel arra is, hogy egyenesági rokonok közötti ajándékozásról van szó. Illetve kell-e az édesanyának "0"-ás adóbevallást benyújtania, és ahhoz szükséges-e adóazonosító jel? Válaszukat előre is köszönöm!
Akár örököljük (öröklési illeték), akár ajándékba kapjuk (ajándékozási illeték), akár megvásároljuk vagy építjük (visszterhes vagyonátruházási illeték) lakásunkat, mindegyik alkalommal felmerül az illeték fizetési kötelezettség kérdése.
Szülők a gyermeküknek 2 millió forintot ajándékoztak banki átutalással. A kérdésem, hogy ez után van-e bármilyen adózási, vagy bejelentési kötelezettség.Köszönöm szépen.
Születésnap, névnap, karácsony – tipikus alkalmak az ajándékozásra. Vajon a családon belüli ajándékozások után is kell illetéket fizetni? Belegondol-e az újdonsült menyasszony, hogy álmai gyémántgyűrűje után adott esetben illetékfizetési kötelezettsége is van? Keletkezhet illetékkötelezettség a menyasszonytánc során? Cikkünk ezekre a kérdésekre is választ ad.
Milyen mértékű az ajándékozási illeték abban az esetben, amikor egy kft a saját tulajdonát képező ingatlan 10 százalékát odaajándékozza egy másik kft-nek? Az ajándékozó kft tulajdonosának semmi köze nincs a másik kft-hez.Köszönettel: Bné
Magánszemély 2011. évben gyermekeinek ajándékozta - az ajándékozási szerződés alapján - 45 millió forintot érő nyaralóját. 2013-ban a megajándékozottak ezt a nem lakás céljára szolgáló ingatlant értékesítették szintén 45 millió forintért. Illeték-kiszabás nem volt. Számításaink szerint az eladás után a fizetendő adó a 45 millió forint 25 százalékának a 16 százaléka, 1,8 millió forint.Kérdésem, hogy ezen kívül van-e bármi egyéb kötelezettségük az eladóknak (például illeték, vagy bármilyen adó)? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk kiállításokon és vásárokon akciókat hirdet forgalom növelés, üzletszerzés céljából. A partnerek részére az általunk forgalmazott termékek mellé a vásárolt mennyiség arányában ajándékként ingyenesen bizonyos terméket terméket adunk, melynek értéke egyes vásárlásoknál nem haladja meg a kis értékű termék összeghatárát ( bruttó 5000 Ft ) másoknál meghaladja azt. A terméket nulla forint értékkel szerepeltetjük a számlában a vásárolt árúval együtt. Van olyan eset, amikor a korábbi vásárlásokat követően utólag küldjük el az ajándék terméket , amit nulla értékben kiszámlázunk. Kérem szíveskedjenek minden esetre vonatkozóan közölni, hogy a juttatott tárgy minek minősül, és ha az adóköteles, akkor milyen mértékű adóterhek kapcsolódnak hozzá, illetve az ajándék beszerzési árának áfa tartalma levonható-e?
2010-től megszűnt a 15.000 forintig adómentes lehetőség. 2012-ben az ajándék értéke után a cég 51.17 % szja-t és eho-t fizet? Netalán összevonandó jövedelemnek minősül? Mely jogszabályi hely alapján és hogyan adózik? köszönöm.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány egymás után osztja ki egymásnak matematikából az elégtelent: a másik fél rosszul számol. Valójában senki sem számol, hanem e helyett becsült számokkal dolgozik. Pedig a korábbi évekről rendelkezésekre álló tényszámokból pontos értékeket határozhatunk meg. Csak akkor teljesülhet 2013-ban a 3 százalék alatti hiánycél, ha a 2013-as költségvetésben szereplő számok a helyükön vannak. De nincsenek a helyükön. A bevételi oldal nagyon ingatag. Például a szuperbruttó kivezetésének 100 milliárdos becsült költségvetési kihatása köszönő viszonyban sincs a korábbi évek tényszámaival
Lakásomat értékesítettem. A befolyt összeget a fiamnak szeretném ajándékozni. Kell-e neki SZJA-t fizetni az ajándékba kapott összeg után?
Ajándékba kapott pénzből venne kertet olvasónk. Elképzelhető, hogy a vevőnek és az eladónak is illetéket kell fizetnie az ügylet után? Olvasónk kérdésére a Csurgay Ügyvédi Iroda válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték