Ajándék a családon belül - ez is lehet illetékköteles

Megosztás Tetszik

Születésnap, névnap, karácsony – tipikus alkalmak az ajándékozásra. Vajon a családon belüli ajándékozások után is kell illetéket fizetni? Belegondol-e az újdonsült menyasszony, hogy álmai gyémántgyűrűje után adott esetben illetékfizetési kötelezettsége is van? Keletkezhet illetékkötelezettség a menyasszonytánc során? Cikkünk ezekre a kérdésekre is választ ad.

Az élők közötti ingyenes vagyonátadások tipikus esete az ajándékozás, melyet főszabály szerint ajándékozási illeték terhel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.)  11. § (1) bekezdése alapján. Az illetékfizetési kötelezettség azonban egyrészt a felek közötti rokoni kapcsolat, másrészt az ajándék értékének függvénye.

Az egyenes ági rokonok illetékmentessége

2010 augusztusától nem csak az öröklési, hanem az ajándékozási illeték alól is mentesülnek az egyenes ági rokonok (szülő – gyermek, nagyszülő – unoka stb.) az egymás közötti ingyenes vagyonmozgásaikkal összefüggésben. Az illetékmentesség az ajándék értékétől független, akár több milliárd forint tiszta értékű ingyenes juttatás után sem kell illetéket fizetni, ha az ajándékozó és a megajándékozott között egyenes ági rokoni kapcsolat áll fenn.

Az állami adóhatóság a kedvező szabályt automatikusan alkalmazza, tehát – szemben más illetékkedvezményi, illetékmentességi rendelkezésekkel – a rokoni kapcsolat figyelembe vételét a vagyonszerzőnek külön nem kell kérnie, sőt 2013. január 1-jétől az ingyenes vagyonszerzést be sem kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. Kivétel az egyéb kedvező illetékszabályok közül az említett „egyenes ági mentesség” atekintetben is, hogy a „0 forintos fizetési kötelezettségről” az állami adóhatóság nem ad ki fizetési meghagyást, az illetékmentesség alkalmazásának tényét mindösszesen az ügyiratra jegyzi fel (amennyiben a jogügylet a tudomására jut, például, ha az ajándékozás tárgya ingatlan, és a szerződést a földhivatal továbbítja részére).

Hangsúlyos, hogy az illetékmentesség az oldalági rokonokat (például testvér, unokahúg, nagybácsi stb.) nem illeti meg, ők az általános szabályok szerint kötelesek az ajándékozási illeték megfizetésére, tehát lakás ajándékozásakor a tiszta érték 9, minden egyéb vagyontárgy, vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése esetén az illetékalap 18 százalékát kell megfizetniük. Ha viszont gépjármű, pótkocsi az ajándékozás tárgya, nem az értéket, hanem gépjármű esetén a vagyontárgy korát és kilowattban kifejezett teljesítményét, pótkocsi szerzésekor pedig az össztömeget kell figyelembe venni az ajándékozási illeték megállapításakor. Az ingyenes vagyonszerzésekhez kapcsolódó illeték összege a visszterhes ügyletek illetékének kétszerese (Itv. 12. § (4) bekezdés).
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen esetekben kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak!