Termékértékesítés plusz ajándéktárgy Kérdés
Hogyan kell elszámolni a termékvásárláskor a vevőnek adott ajándékot?
Hogyan kell elszámolni a termékvásárláskor a vevőnek adott ajándékot?
Kedves Szakértő! Egy előző kérdésemet szeretném javítani. 2006-ban 14 millió forintért vásárolt ingatlant 2011-ben a tulajdonos fiának ajándékozza 11 milliós értékben meghatározva. A nevezett ingatlant a fiú visszaajándékozza 2014-ben az édesanyjának, szintén 11 millió forintos értéken Amennyiben értékesítésre kerül az ingatlan, mi lesz a szerzési érték, illetve a szerzés éve? Véleményem szerint 2014, de ezt hitetlenül fogadja az érdeket. Köszönettel: Gál Ágnes
Egy takarékszövetkezet a saját nyugdíjasainak 8 ezer forintos étkezési utalványt szeretne adni. Ez lehetséges-e? Ha igen, milyen adófizetési kötelezettség terheli a takarékszövetkezetet? Ha nem, milyen egyéb juttatás adható a saját nyugdíjasainak, és milyen adókötelezettség terheli?
A NAV október 7-ei iránymutatása szerint mégsem kell harminc napon belül bejelenteni, ha céges partnereink elengedik a behajtási költségátalányból származó követelésüket – hívja fel a hazai cégek figyelmét MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: a korábbi értelmezéssel szemben a követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel nem ajándékozás, és ezért nem is bejelentés köteles. A MAZARS szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság.
Kell-e illetéket fizetnie a kötelezettnek, ha a jogosult elengedi a behajtási költségátalányt? A NAV és az NGM közös értelmezésben válaszol.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint hatékonyabb védelmet kaphatnak a fogyasztók a termékbemutatókon a július 2-án az Országgyűléshez beterjesztett törvényjavaslat alapján.
Nyugdíjazási ajándékként külföldi nyaralás került szóba. Adható-e a munkavállalónak és milyen feltételekkel, valamint mi a helyzet akkor, ha az út két személyről szól, ahol a másik személy a dolgozó hozzátartozója? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.
Mikor keletkezik jövedelem ingatlan értékesítéséből? Milyen költségek vonhatók le, a szerzéstől számított évek száma hogyan befolyásolja a jövedelmet? Minden, amit az ingatlan átruházásából származó jövedelem bevallásáról tudni kell.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni: Adott egy jutalékos rendszerben dolgozó vállalkozó, akinek a jutalékát a rendszerben alatta lévő vállalkozók teljesítménye is meghatározza. A jobb eredmény elérése érdekében ösztönzésként szokott kampányonként ajándékot, utalványt adni azoknak, akik a kiírt rendelési teljesítményt elérik, vagy esetleg megjelennek egy konferencián. Kérdéseim a következők lennének: – Áfaügyileg érvényesíthető-e adólevonási jog a fenti termékek beszerzése után? Kell-e valamilyen nyilvántartással alátámasztani, elkülöníteni a fenti beszerzéseket? Megfelelnek-e ezek a beszerzések a kisértékű termék fogalmának, és akkor alapítható-e adólevonási jog? – Az szja-törvény szerint keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a fenti termékek után? (A vállalkozó egyébként katás és áfás vállalkozó, költségként nem jelennek meg a beszerzések.)
Csak lassan csordogált be a végrehajtási eljárással az adóhivatalhoz a pénz, ezért a hatóság úgy döntött, hogy az adós által megajándékozott fiútól szedi be a tartozást. Ő a Kúriáig vitte az ügyet.
Tisztelt Hölgyem / Uram! Az édesapa lakossági folyószámlán keresztül pénzt ajándékozott fiának. Ha jól tudom, az ügylet illetékmentességet élvez. Viszont: bejelentési kötelezettség ez esetben fennáll? Ha igen, akkor kinek kell bejelentenie, a megajándékozottnak? Ha ez 2 éve történt, akkor lesz esetleges következménye annak, hogy elmulasztották bejelenteni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt dr. Szeiler Nikolett, március 3-án "Amikor kell ajándékozási illetéket fizetni, és amikor nem" cikkével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Említi, hogy ha nem születik vagyonértékű jog átruházása esetén okirat, akkor csak a vagyonszerzéskor kell illetéket fizetni. A kérdésem, hogy milyen esetben lehetséges, hogy nem kell erről okiratot kötni? Röviden felvázolom az esetünket. Nyugdíjas anyósomnak 2 testvére van, eddig 1/3 arányban birtokolták a házat, amely a szüleiké volt, de már régóta csak anyósomék élnek benne, mert öccse Amerikába emigrált, húga pedig Angliába költözött. A húgának nincs gyereke, de házasságot kötött közben Angliában. Az ott megkeresett pénzből kifizette az Amerikában élő testvért, de anélkül, hogy az adásvételit az USA-ban élő öccse, aláírta volna. Aki mindig különböző indokokra hivatkozva húzta az időt. Sajnos közben anyósom húga halálos közlekedési balesetet szenvedett. Az öccse pedig újra igényt tart a házra, hiszen az adásvételi szerződés tényleg nem került aláírásra. A meghalt húg özvegye kikérte az angol bankból az utalásokat, és Magyarországra jött és azt átadta nekünk. Az anyósom ügyvédje segítségével kötöttünk egy szerződést, amelyben megvettük ezt a követelést az özvegytől, de, hogy ténylegesen be tudjuk-e hajtani az öccsétől, az kérdéses. A szerződés megkötésekor nem mondta az ügyvéd, van arra lehetőség, hogy ezt ne foglaljuk írásba, és csak ténylegesen a vagyonszerzéskor kellett volna csak illetéket fizetnie. Köszönettel
Ki kapja kitől, mit és hol? Mekkora az értéke? Egyebek között ezektől is függ, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetni.
Tisztelt Szakértő! Egy nagykereskedő cég viszonteladóinak (adóalanyok) olyan akciót hirdet meg, melyben egy nagyobb értékű termék vásárlása esetén 30-50 ezer forint értékű ékszert ad ajándékba. A cég nem ékszer értékesítésével foglalkozik. Kérném, szíveskedjenek segítséget nyújtani minden adónemre kiterjedően, valamint a bizonylatolás (például számlázás) tekintetében az ajándék átadásával kapcsolatban. Az ékszereket cégünk megvásárolja, ebben a tekintetben milyen adózási kötelezettségek merülnek fel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi tevékenységet folytatunk, melynek keretében honlapunkon meghirdetett feltételek esetén (mennyiségi vásárlás) oly módon jutalmazzuk a vásárlást, hogy különféle műszaki cikkeket adunk ajándékba. Ezeket a műszaki cikkeket nem mi forgalmazzuk, megvásároljuk, és nulla forint értékben kiszámlázzuk a vevőink felé. Kérdésem a következő: 1. Az ajándékként adott, általunk megvásárolt műszaki cikkek áfáját levonásba helyezhetjük-e? 2. Ha az általunk forgalmazott terméket adnánk ajándékba (mennyiségi engedmény), akkor levonhatnánk-e az áfát? Köszönettel!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől