hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áruminta, akció, nyeremény: ezekre az adószabályokra figyeljen

  • adozona.hu

Akciók, ingyenes termékminták, ajándék adózásáról és számlázásáról kért információkat olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszából kiderül: legalább négy adótörvényre kell figyelni.

A kérdező cége a magyarországi piacon újnak mondható, külföldről behozott termék forgalmazásába kezd. A társaság a termék reklámozása, népszerűsítése, illetve a fogyasztókkal való megismertetése során különböző akciókkal, ajándékokkal, ingyenesen ad át termékmintákat, különböző játékokat és akciókat szervez. Az ezekkel kapcsolatos adózási és számlázási jogszabályi háttérre volt kíváncsi olvasónk.

Sinka Júlia a termékmintával kezdte válaszát. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (Tao-tv.) szerint a magánszemélyeknek adott áruminták a vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült elismert költségek, tehát a társasági adó alapját nem növelik (3. sz. melléklet B/2. pont).

A Tao.-tv. az idézett jogszabályi helyen az áruminta fogalmának meghatározása során az Szja-tv. vonatkozó definícióját tekinti irányadónak. E meghatározást az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.14. pontjában található, amely a magánszemély adómentes jövedelmeként nevesíti a juttató üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott árumintát, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas.

Amennyiben a kérdésben említett termékminta fentieknek megfelel, úgy azt adó nem terheli, továbbá értéke a társasági adóalappal szemben is figyelembe vehető.  

Az akciók keretében adott ajándékok, árengedmények kapcsán ugyancsak fontos az Szja-tv. idézett pontja.

Ennek alapján mentes a személyi jövedelemadó alól a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő, magánszemély számára adott  árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték.

Fontos feltétele az adómentességnek az, hogy a juttatást bárki megkaphatja, aki a meghirdetett feltételeket teljesíti – például a vásárlás értékhatárához kötött árengedmény-, és az akciót nyilvánosan is meghirdetik (szórólapokon, az üzletben kihelyezett plakátokon stb.).

Az e körbe tartozó juttatások értéke ugyancsak elismert költség a társasági adóban (Tao-tv. 3. sz. melléklete B/2. pont).

A játékok esetében már picit bonyolultabb a helyzet! – hívta fel a figyelmet szakértőnk. Itt ugyanis különbséget kell tenni az engedélyhez kötött szerencsejátéknak és a bejelentési kötelezettséghez kötött  ajándéksorsolásnak minősülő játékok között. Az előbbiek csak speciális feltételekkel – az adóhatóság előzetes engedélyével – szervezhetőek.  

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 1. § (1) bekezdése úgy határozza meg a szerencsejáték fogalmát, hogy „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.”

Röviden összefoglalva az idézetteket, egy nyereményjáték szerencsejátékká minősülésének három – és együttesen teljesülendő – feltétele van:

  • tétfizetés,
  • nyeremény,
  • a nyerésben meghatározó szerepe van a véletlennek.

Az ajándéksorsolás a fenti feltételeknek ugyan maradéktalanul nem tesz eleget, de az adóhatósághoz (SZF04 jelű formanyomtatványon) be kell jelenteni, legalább a játék meghirdetését megelőző 10 nappal, továbbá felügyeleti ellenőrzésért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj összege a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének egy ezreléke, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 ezer forint.

Az Szjtv. 23. § (1) bekezdése értelmében „Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.”

Ajándéksorsolásnak minősül tehát a játék, ha az

  • termék vásárlásához, vagy szolgáltatás igénybevételéhez kötődik,
  • ingyenes,
  • a nyertes személyét sorsjegy nyilvános húzása útján választják ki.

A játékban – annak, hogy a résztvevő nyer-e vagy sem – tehát ez esetben is szerepe van a véletlennek, viszont abban az értelemben ingyenes, hogy nincs tétfizetés (a „belépő”, az adott termék, szolgáltatás igénybevételének ára nem minősül ekként).

A sorsolásos játékok szervezőit – az Szjtv. III. fejezetében részletezettek szerint – játékadó terheli, kivéve, ha a tv. 16. §-ában részletezett feltételek teljesülnek.

Azaz az engedélyhez nem, csak bejelentési kötelezettséghez kötött, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében. E játékoknál feltétel még

  • a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és
  • a kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot vagy összes értéke az 500 ezer forintot nem haladja meg és
  • a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80 százalékát meghaladja.

Abban az esetben, ha a játék az Szjtv. 16. §-ában részletezetteknek megfelel, akkor az Szja-tv. 76. § (4) bekezdése alapján személyi jövedelemadót nem kell a nyeremény után fizetni.

Az e kategóriába nem tartozó játékok nyereménye az Szja-tv. 76. §-a alapján esik adózás alá. Tárgynyeremény esetében annak szokásos piaci értéke 1,19-szerese a kifizetőt terhelő adó alapja (amennyiben játékadó-fizetési kötelezettség is felmerül, mindkét adót meg kell fizetnie a szervezőnek).

Ha olyan feltételekkel szervez valaki nyereményjátékot, hogy az nem minősül ajándéksorsolásnak, akkor nincs bejelentési kötelezettség.

Nem kell bejelenteni a tudásalapú játékot sem (például keresztrejtvény), vagy ha bizonyos teljesítményt díjaznak. A regisztráltak adatbázisából való választás nem minősül sorsjegyes sorsolásnak, így ez sem bejelentés-köteles.

A marketingakciók keretében jellemzően olyan jellegű promóciókat szerveznek, melyek nem tartoznak az Szjtv. hatálya alá, így nincs bejelentési kötelezettség sem (például minden, ami neten és sms-en keresztül zajlik).

Az e játékok tárgynyereménye kapcsán ugyancsak az Szja-tv. 76. §-ában előírtak az irányadóak, a kifizetőt terhelő adó alapja a tárgynyeremény szokásos piaci értéke 1,19-szerese.

Az ajándéksorsolással kapcsolatos ráfordítás a társasági adó alapjával szemben elszámolható (3. sz. melléklet B/12.).

Az áfa-tv. 11. § (3) bekezdése b) pontja nem tekinti ellenérték fejében történő termékértékesítésnek – és így nem is adóztatja –, ha az adóalany vállalkozásának céljára tekintettel más tulajdonába kis értékű (juttatásakor 5000 forint piaci értéket meg nem haladó) terméket ingyenesen átad.

Ugyanezen jogszabályi hely alapján nem minősül termékértékesítésnek, így nincs áfa-fizetési kötelezettség – az ügyletet számlázni sem kell – ha árumintát ad át a vállalkozás. Ugyanis az áfa-tv. szabályai szerint minden olyan termékátadás vállalkozási céllal történik, amikor a tevékenység előmozdítása érdekében ad át kis értékű terméket a vállalkozás, a meglévő üzleti kapcsolat ápolása vagy új kapcsolat kialakítása érdekében. Az ilyen céllal adott termék beszerzésekor az áfa visszaigényelhető, ha a vállalkozás gazdasági tevékenysége adólevonásra jogosító tevékenység. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy beszerzett termékről utólag dönt úgy a vállalkozás, hogy azt nem értékesítik, hanem árumintaként adják át, akkor nincs szükség az áfa-levonás utólagos korrekciójára, továbbra is levonható marad az áfa.

Ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy az áfatörvénynek saját definíciója van az árumintára!

Áruminta: a képviselt termék kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet a termék bemutatásának céljára adnak, és más célra nem is alkalmasak fizikai állapotuk, vagyoni értékük miatt. Étel és ital esetében könnyebb megállapítani, hogy mi számít mintának, tartós fogyasztási cikkek esetében azt kell szem előtt tartani, hogy az áruminta ne legyen alkalmas tartós használatra. A legegyszerűbb, ha az „áruminta” kifejezést feltüntetik a terméken, valamint a „kereskedelmi forgalomba nem hozható” kifejezést.

Egyéb – az áfa-tv. 11. § (3) bekezdésben rögzítetteknek meg nem felelő ingyenes termékátadás kapcsolódik (a kérdésben bemutatott esetben bizonyára nem erről van szó), ha ahhoz korábban levont előzetesen felszámított adó esetében az adóalapja az áfa-tv. 68. §-ának értelmében a termék teljesítéskori beszerzési ára, ennek hiányában előállítási értéke. Az első esetben a termék ingyenes átadáskori piaci árát, azaz a forgalmi értékét kell adóalapnak tekinteni. A második esetben az adó alapja a termék előállítási értéke lesz, mely alatt a számvitelben is szabályozott előállítási értéket kell érteni.

Az áfa-tv. szerint adóztatandó ellenérték nélküli ügyletekről számlát kell kiállítani.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tárgyi eszköz vagy készlet

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szerszámok könyvelése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Osztalékfizetés eredménytartalékból

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X