hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nászajándék, havi apanázs – lehet, hogy illetéket kell fizetnie?

  • adozona.hu

Gyűrű az eljegyzésre, a házassági évfordulóra. Nagy összegű bankszámla nyitása, vagy havi apanázs az unokahúgnak. Melyik után kell illetéket fizetni? Nézzük a hatályos szabályokat!

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) általános rendelkezései szerint (11. § (1) bekezdése) az ingatlanok és az ingók ajándékozása után, illetve egyes, a törvény alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősülő jogosultságok ingyenes alapításával, szerzésével kapcsolatban ajándékozási illetéket kell fizetni. Sokszor azonban fel sem merül a megajándékozottban, hogy ingyenes vagyonszerzése illetékkötelezettséget keletkeztet. Ahhoz azonban, hogy a megajándékozottat ne terhelje illetékkötelezettség, több szempontot – egyfelől a felek közötti rokoni kapcsolatot, másfelől az ajándék jellegét és értékét – is figyelembe kell venni.

Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni?

Mivel az illetéktörvény nem határozza meg az ajándékozás fogalmát, etekintetben – az Itv. háttérjogszabályának is tekinthető a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény  rendelkezései irányadóak. A Ptk. 6:235. § (1) bekezdése szerint az ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott pedig a dolog átvételére köteles. Ezt a szabály kell alkalmazni jog vagy követelés ingyenes átruházására történő kötelezettségvállalás esetén is.

Az ajándékozási illetékkötelezettség keletkezésének napja attól függ, hogy az ajándékozásról állítottak-e ki (és ha igen, belföldön vagy külföldön) okiratot (Itv. 3. § (2) bekezdése). Ingatlan ajándékozása esetén kötelező írásbeli ajándékozási szerződést kötni, ekkor tehát a szerződéskötés napján keletkezik az illetékkötelezettség. Ha az ingó vagy vagyoni értékű jog ingyenes átadásáról (alapításáról) is kötnek írásbeli megállapodást, az illetékkötelezettség keletkezése az okirat aláírása napjával, külföldön kiállított okirat esetén viszont az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezésével esik egybe. Szerződéskötés, okirat-kiállítás hiányában az ajándékozási illetékkötelezettség keletkezésének napja a tényleges vagyonszerzés.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: okirat nélkül, vőlegény és menyasszony, illetve rokonok között mikor kell, és mikor nem kell illetéket fizetni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi-vásárlás áfája bérbeadás esetén

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Áfa háromszereplős EU-s ügyletnél

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X