Tisztelt Szakértő! Munkavállalónak biztosított céges autót a munkáltató. A dolgozó kilépésekor úgy döntenek, hogy megkapja az autót ajándékba. Véleményem szerint a munkavállalónak ez jövedelem, tehát le kell neki számfejteni. Könyv szerinti értéken számfejtjük? Hogyan adózik pontosan? Illetve másik kérdésem, hogy biztosíthat-e társas vállalkozás tagjának személygépkocsit a cég, ha nem működik személyesen közre a vállalkozásban? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk profilja: főképp kenőanyag-, tisztítószer-, illetve munkaruha-nagykereskedelem. Egyik EU-s külföldi beszállítónk felajánlotta,hogy grátiszba tudna küldeni 5 literes kiszerelésben sört 1-2 raklappal,amit üzleti partnereink részére adhatnánk ajándékba. Ők ezt adják a termékeik mellé ingyen. A számlán 0,1 centért szerepelne. Ha grátiszban adnánk megrendeléskor vevőpartnereink részére, az üzleti ajándéknak vagy üzletpolitikai célú ajándéknak minősül-e? Milyen belső nyilvántartást kell vezetni róla bekerüléskor és abban az esetben, ha tovább ajándékozzuk üzletfeleink részére? Közösségi összesítőn le kell-e jelenteni? Mivel ez nálunk nem minősül árunak, milyen főkönyvi számon tartsuk nyilván, milyen értékben? A megajándékozott üzleti vevő partnereinknek a megrendelt áru mellé adott ajándék értékét számlázni kell-e vagy sem, csak úgy pluszban oda adjuk az ajándékot? Amennyiben üzleti ajándéknak minősül, szja és ehokötelezettség terhe mellett társasági adóban hogyan kell elszámolni? Szíves válaszát előre is megköszönve. D. Ágnes
Tisztelt Szakértő! Egy ajándékozási szerződésben az ajándékozó ingatlant (termőföldet) ajándékba adott a megajándékozottnak. Az ajándékozó, illetve a megajándékozott részéről van-e szja kötelezettség? Válaszát köszönöm
A NAV honlapján olvasható a „Magánszemélyek közötti ajándékozás adó- és illetékvonzatának legfontosabb szabályai” című közlemény. Úgy tűnik, a legfontosabbak közül kimaradt a lényeg!
Egy cég tulajdonosa a barátja közreműködésével elnyert sikeres pályázat révén realizált osztalékából mediterrán hajóútra invitálta kísérőként a barátját. Kell-e a cégtulajdonos barátjának adót, illetéket fizetnie a hajóútra befizetett összeg után?
Autóalkatrészeket forgalmazó nagykereskedő társaság a vásárlás ösztönzésére viszonteladói között olyan akciót hirdet, mely szerint minden nap 1 db alkatrészt kisorsol, és minden héten egy másik alkatrészt kisorsol azon vevői között akik legalább 4 db terméket vásárolnak. A kérdésem az, hogy mivel nem magánszemélyek a vásárlók, hanem társaságok és egyéni vállalkozók, milyen adózás terheli ezen alkatrészek nyerménykénti átadását?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Ajándékba kaptam a szüleimtől 600 ezer forintot. Keletkezik-e a szüleimnek esetleg illetékfizetési kötelezettsége ezután, illetve nekem, aki kaptam a pénzt: – be kell-e ezt jelentenem a NAV-nak, – be kell-e állítanom az szja-bevallásomba – kell-e nekem bármilyen adót (szja, eho) vagy illetéket fizetnem utána? Köszönöm szépen a segítségüket!
Sportegyesület fogad támogatásokat magánszemélyektől. Akik adnak kisebb-nagyobb összeget, azoknak ad az egyesület pólót, bögrét. Milyen adóvonzata van ennek az egyesület és a megajándékozott oldalon?
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a segítségét. Van egy család 1 gyermekkel. 2003-ban a férj meghal. A feleség és a gyermek öröklése 50-50 százalékban a következőképpen alakul: 1 db családi ház összérték: (100 %) 12 000 e Ft, 1 db szántó 36 e Ft, egy másik szántó 250 e Ft és egy harmadik szántó 1 100 e Ft értékben. A fenti tételekből 2017.évben eladták a családi házat 12 000 e Ft-ért, valamint a második szántót 600 e Ft-ért. Eddig nincs is baj, mivel letelt az öt év, adót nem kellene fizetni, de itt jön a gond:: A gyermek eladás előtt az anyának ajándékozta a fenti ingatlanok 50 %-át, úgy hogy a családi ház ajándékozási értéke 6 450 e Ft, míg a második szántót 4 000 e Ft-ért. A kérdésem arra irányul, hogy mi után kell az anyának 2017-ben személyi jövedelemadót fizetni? Tisztelettel: zsmami
Kedves Szakértő! Kérdésünk, hogy a szakmai vásáron az érdeklődőknek adott tollak, reklámszatyrok után mindenképpen kell-e járulékot, adót fizetni, vagy kikerülhető-e, hogy személyi jellegű juttatásnak minősüljenek ? Hiszen azok ténylegesen is csak és kizárólag üzleti célt szolgálnak. A megajándékozott fél nem tudja hasznosítani azokat különösebben magáncélra. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy cég tulajdonosa írt egy könyvet és a kiadótól a saját könyvét 500 példányban meg is vásárolta. A tevékenységi körének megfelelően egy részét értékesítette, egy részét pedig (70 darabot) elosztogatott. A kérdésem az lenne, hogy az elosztogatott könyv ajándéknak vagy térítés nélküli átadásnak minősül? Illetve az elosztogatott könyv után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezett? Ezen felül további kérdés, hogy a "köteles példányokat", a könyvtárnak átadott 6 darab könyvet hogyan kell közölni áfa- és adófizetési szempontból? Várom mielőbbi válaszukat. Köszönettel és tisztelettel: Urbán János
Külföldi gazdasági társaság értékesítési ösztönző programja keretein belül tárgyi ajándékot (külföldi jutalomutazás, hangfal stb.) szeretne juttatni a magyar kft. értékesítői munkakörben tevékenykedő munkavállalói számára a forgalom előmozdítása érdekében. A külföldi cég eladja magyar kft. részére az árut, majd magyar kft. tovább értékesíti magyar vevők részére. A külföldi cég közvetlenül a magyar cég dolgozóit szeretné ösztönözni. Van-e szja-, eho-, illetve ajándékozási illetékkötelezettsége valakinek ezzel kapcsolatban?
Tisztelt Szakértő! Egyik társaságunk wellness, masszázs és kozmetikai szolgáltatásokat végez. A társaság kedvezményes árú szolgáltatás csomagokat is állít össze. Egy, pároknak összeállított szolgáltatáscsomagnak része lenne egy üveg ajándékba adott pezsgő. Az ajándékba adott pezsgő miatt a társaság a jövedéki adó törvény hatálya alá kerül-e, illetve terheli-e NÉBIH-nek fizetendő élelmiszerbiztonsági felügyeleti díj? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt adószakért! Egy betéti társaság a tulajdonában lévő "lakóház" megnevezésű ingatlanját elajándékozná a bt. két tulajdonosának, akik közül az egyik (a beltag) személyesen közreműködő társas vállalkozó jogviszonnyal rendelkezik, a másik (a kültag) pedig munkaviszonyban áll a bt.-vel. Az ingatlan beszerzése anno ugyanezen két magánszemélytől történt áfamentesen. 1. Megteheti-e ezt a betéti társaság mindenféle következmény nélkül? 2. Az illetéken kívül milyen adó-, esetleg járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélyeknek, milyen alap után? 3. A betéti társaságnál a térítés nélküli átadás milyen adófizetéssel jár? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az alapító önkormányzattól kapott megbízása alapján hajókirándulást szervez az önkormányzat illetőségi területén élő nyugdíjasok részére. Nyilvánosan meghirdetett a rendezvény, azon valamennyi nyugdíjas azonos feltétellel részt vehet. Ezen túl karácsonyi ünnepekre a lakosság széles körében (helyi hírlapban) meghirdetett ingyenes burgonya- és almaosztásra kapott megbízást a kft. szintén az önkormányzattól. A feladat ellátásához az önkormányzat biztosított támogatást a kft. részére. Vélelmezhető-e az adott témakörre az szja-törvény 1. számú mellékletének 8.35. vagy 8.5 pontja? Amennyiben nem, akkor csekély értékű ajándéknak vagy meghatározott juttatásnak kell-e tekintetünk a hajókirándulást, a burgonya- és almaosztást? Hogyan célszerű dokumentálni rendezvényen való részvételt és az ajándékként átvett termékeket? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték