2023. január 1-jétől jelentősen átalakultak az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapításának szabályai. Kétrészes írásunkban az elmúlt több mint két évben e témában felmerült fontosabb gyakorlati kérdéseket és problémákat tekintjük át.
Az adóhatóság 2025-től külön transzferár-szakértői osztályokat hozott létre, így várhatóan még szorosabb ellenőrzés alá kerülnek a kapcsolt vállalkozások ügyletei. A jól kidolgozott transzferár-politika és -dokumentáció segíthet elkerülni a súlyos bírságokat és biztosítani a jogszabályoknak való megfelelést. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatait és a jellemző hibákat, illetve a a transzferár-ellenőrzésekre vonatkozó jövőbeni tendenciákat, az adóhatósági tájékoztatások alapján.
A 2025. évtől bővült a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerinti béren kívüli juttatások köre. Kérdésként merül fel, hogy ezek a juttatások a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó adózók esetében adóalapot képeznek-e, és érdemes-e ezekre az adóalanyoknak 2025-től nagyobb hangsúlyt fordítani, növelni a bérekhez viszonyított arányukat.
Célszerű már az első bérszámfejtés előtt nyilatkozni az adóalap-kedvezményekről, hogy a munkáltatók már a januári fizetésben is figyelembe vegyék a munkavállalóknak járó kedvezményeket, a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás az online nyilatkozat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-nek küldött közleményében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték