426 találat a(z) adóalap cimkére
Céltartalék képzésének és felhasználásának szabályai III. rész – Példák Cikk
Háromrészes összeállításunkban összefoglaljuk a céltartalék képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat, megkötéseket. Az első részben a szerződésből várható veszteség, a peres kockázat, a jövőbeni várható költségek, a garanciális kötelezettségek, a devizás finanszírozások által indokolt céltartalékképzésre vonatkozó tudnivalókat, szabályokat ismertettük. A második részben a szükséges céltartalék minél pontosabb meghatározására, illetve az adóalap-módosító hatásra fókuszál. Mostani írásunkban pedig pár példát ismertetünk a korábbi cikkekhez kapcsolódóan.
Céltartalék képzésének és felhasználásának szabályai II. rész: becslési fegyelem, dokumentáció, adóalap-módosítás Cikk
Háromrészes összeállításunkban összefoglaljuk a céltartalék képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat, megkötéseket. Az első részben a szerződésből várható veszteség, a peres kockázat, a jövőbeni várható költségek, a garanciális kötelezettségek, a devizás finanszírozások által indokolt céltartalékképzésre vonatkozó tudnivalókat, szabályokat ismertettük. Mostani cikkünk a szükséges céltartalék minél pontosabb meghatározására, illetve az adóalap-módosító hatásra fókuszál.
Amit az üzemanyag-megtakarítás elszámolásáról tudni érdemes Cikk
Mi minősül üzemanyag-megtakarításnak? Milyen esetekben lehet kifizetni? Cikkünkben az érvényben lévő jogszabályi előírások szerinti legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Kft. által készpénzben adott támogatás önkormányzati rendezvényre Kérdés
Őcsg, támogatás elszámolása Kérdés
Visszatér a reklámadó – mit kell tudni a szabályozásról? Cikk
A magyarországi reklámadó szabályozás jelenleg felfüggesztett állapotban van: az adókulcs 0%, így gyakorlatilag nincs adófizetési kötelezettség. A 2025. őszi adócsomag azonban váratlan fordulatot hozott: 2026. július 1-jétől újra életbe lép a 7,5%-os adó, holott a piaci szereplők legkorábban a 2027-es évtől várták annak visszavezetését. Ez új helyzetet teremt a médiacégek és reklámozók számára.
Házipénztár és a kiva Kérdés
Kártalanítás – őstermelő Kérdés
Bankszámláról ellopott pénz Kérdés
Egyszerűsített foglalkoztatás önkormányzatnál Kérdés
Szokásos piaci ár az áfa rendszerében – 2. rész: utólagos transzferár-korrekció áfakezelése Cikk
Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) milyen esetekben írja elő a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazását. Az alábbiakban a kapcsolt vállalkozással rendelkező társaságokat érintő utólagos transzferár-korrekciók áfakezelését, illetve arra vonatkozóan az Európai Bizottság áfaszakértői csoportjának álláspontját és az Európai Bíróság főtanácsnokának e tárgyban hozott indítványát ismertetjük.
Szünetelő egyéni vállalkozói számla sztornózása Kérdés
Transzferárazás az áfa rendszerében – 1. rész: a szokásos piaci ár mint adóalap Cikk
Az adóhatósági ellenőrzések kiemelt célja annak vizsgálata, hogy a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak megfelelnek-e a szokásos piaci árnak, az adóalanyok megfelelően állapították-e meg adófizetési kötelezettségüket. A közelmúltban több előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek e témában az Európai Bíróságnál. Cikksorozatunkban a közösségi és hazai szabályozás előírásai mellett az Európai Bíróság ítéleteit, valamint a közelmúltban megjelent főtanácsnoki indítványokat mutatjuk be. Az első részben ismertetjük, hogy az Áfa tv. milyen esetekben írja elő a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazását, termékimport esetén az import áfa adóalapját képező vámérték kapcsolt felek között alkalmazott transzferár-kiigazítás szerinti módosításának lehetőségét.