952 találat a(z) Illeték cimkére
Tanács kérése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Tanácsukat szeretném kérni az alábbi esetben: egy építőipari cégünk van, fő profilunk társasházak építése értékesítés céljából. 2018 márciusában vásároltunk egy lakóház és udvar elnevezésű ingatlant, 18,5 millió forintért. (Áfamentesen, magánszemélytől, a 4 százalékos illetéket megfizettük.) Szeretnénk fiúnknak építeni egy családi házat a telekre, ahol egy kozmetika is helyet kap külön épületben. Mivel a kft. nevén van az ingatlan, úgy gondoltuk, hogy az építési engedélyt is a kft. nevére kérjük ki. Építési engedélyt kérünk rá, mivel a lakóépület több, mint 300 nm, kozmetika is lesz Abban kérnénk az Önök tanácsát, hogy mikor vegyük ki a cégből az ingatlant a saját nevünkre? (Férjemre és rám, mindketten tagok és ügyvezetők vagyunk.) A, vagy B verzió lenne a jobb megoldás? Az a kérdés is felmerült bennünk, hogy ezt adásvételi szerződéssel vagy osztalékként tegyük meg. A verzió: most, a legelején, még az építkezés megkezdése előtt: - A vételár 18,5 millió forint volt, ehhez hozzáadnánk azokat a költségeket, amelyeket már elszámoltunk erre az ingatlanra (épület részleges bontásának költsége, tervezési díj) + 27 százalék áfát rá kell tennünk. Ezt a NAV elfogadhatónak tartaná-e? B verzió: nem teljesen szerkezetkész eljutásnál, tehát csak a falak állnának: - Ebben az esetben a kft. építi, mintha magának építené, majd szerkezetkészen a kft. két tulajdonosa nevére kerül. Itt már érdekesebb lehet a vételár + 27 százalék áfa összege. Mi az az összeg, amit a NAV elfogadhatóak tart? Illeték mindkét esetben 4 százalék.
Állampapír illetékmentessége
Kérdés
A lejárt állampapírt a súlyos beteg tulajdonos nem tudta újra befektetni. Az a kincstárnál vezetett tbsz-re került. Halála után az örökösökre az örökösödési illetéket vetett ki a NAV, az állampapírra vonatkozó adómentesség ellenére. A kincstár honlapján közöltek szerint: „A Magyar Állampapír állomány kezelése Tartós Befektetési Számlán: A jogszabályi rendelkezés értelmében a Kincstár kizárólag értékpapír jellegű tartós befektetési számlára ad át, illetve kizárólag értékpapír jellegű tartós befektetési számláról fogad tartós befektetést”. A fizetési meghagyás ennek alapján eséllyel kifogásolható? Van esély a fizetési meghagyás megváltoztatására?
Az egyszerűsített végelszámolás lebonyolítása, felfüggesztése
Cikk
Előző cikkünkben általános képet adtunk az egyszerűsített végelszámolásról, így annak kezdeményezéséről, előnyeiről, illetőleg arról, hogy kiknek ajánljuk. Mostani írásunkban tájékoztatást nyújtunk arról, hogy visszafordítható-e az egyszerűsített végelszámolás, hogyan fejeződik be az eljárás, melyek a cég feladatai, kötelezettségei, és szót ejtünk az általános szabályokra történő áttérésről is.
Járulékkedvezmény végkielégítésre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A felmondási időre és a végkielégítésként kifizetett illetményre is vonatkozik a kedvezmény?
Illeték
Kérdés
T. Cim! Érdeklődöm, hogy ingatlanvásárlás esetén mennyi illetéket kell fizetni, milyen esetekben van kedvezmény? Köszönettel: BBE
Tagi kölcsön apport
Kérdés
Egy „A” nevű ingatlan-kiadásokkal foglalkozó cégről jelenlegi információk: - Alapítás: 2016.év - Főtevékenységek: o szálláshely-szolgáltatás o ingatlan üzemeltetések o éttermi szolgáltatás - Tulajdonos: „B” nevű cég (100%) - Ügyvezető: megbízott magánszemély („B” nevű cég ügyvezetője is) - Jegyzett tőke: 140 millió Ft - Eredménytartaléka: 230 millió Ft - Tagi kölcsön állomány: 108 millió Ft - Tárgyi eszköz állomány 2019.12.31-én: 328 millió Ft Az „A” cég folyamatosan beruház újabb és újabb ingatlanokba, emiatt a tagikölcsön-állományt apportálni szeretné a jegyzett tőkébe. Kérdések: - van-e bármilyen jogi és/vagy számviteli akadálya az átminősítésnek? - van-e bármilyen adó és/vagy illetékfizetési kötelezettsége az ügyletnek? - van-e bármi, ami a jövőben befolyásolja az osztalék-fizetést vagy egy esetleges végelszámolásnál a törzstőke visszafizetését?
Szétváló kft. illetékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két – 50–50 százalék résszel rendelkező – tulajdonosa van. A kft. egy budapesti és két vidéki telephellyel rendelkezik. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a budapesti telephelyet munkaerő-ellátási gondok miatt bezárják és eladják. Budapestről a termelést áthelyezik a vidéki telephelyekre a termelő berendezésekkel együtt. A döntés értelmében a céget szétválasztják úgy, hogy az eredeti cégből kiválik egy új cég. A szétválás után a tulajdonosok közül egyiké lesz 100 százalékban a régi (megmaradó cég), a másiké lesz 100 százalékban a kiválás után létrejövő új cég. A szétválás után nem kívánják átértékelni a vagyon eszközöket és ingatlanokat. A szétválási folyamatot ez év márciusában kívánjuk elkezdeni, ami várhatóan június végére fejeződne be. Kérdés: Kell-e a kiválással megalakuló cégnek a nála maradó ingatlan vagy egyéb vagyoni eszközök után illetéket fizetni? Ha igen akkor: • mi után (csak az ingatlan vagy egyéb vagyoneszközök után is), • mekkora az illeték mértéke, valamint • hogy állapítják meg az illeték alapjának nagyságát? Válaszát előre is köszönöm: Zatykó Sándor
Illetékkötelezettség és illetékmentesség vagyonkezelő alapítványoknál
Cikk
A vagyonkezelő alapítvány vagyonszerzése jellemzően illetékköteles, személyes illetékmenteség nem illeti meg. Természetesen, ha a vagyonszerzés célja vagy formája miatt az illetékekről szóló törvény (Itv.) illetékmentességről rendelkezik, az a vagyonkezelő alapítvány esetében is érvényesíthető. Ezen kívül – a vagyonkezelő alapítványok, illetve kedvezményezettjeik tekintetében – sajátos rendelkezést tartalmaz az illetéktörvény.
Egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság illetékkötelezettsége
Cikk
Az eltérő jogállású alapítványok vagyonszerzési illetékkötelezettségének változása indokolja a címben felsorolt szervezetekre vonatkozó illetékszabályok számbavételét, különös tekintettel az alapítványok egyes típusaira.
Személygépkocsi bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság személygépkocsikat vásárol bérbeadás céljából, ennek van valamilyen speciális szabálya a könyvelésben? Az áfa vásárláskor levonható? Jól gondoljuk, hogy a könyvelésben a személygépkocsikat készletként kell nyilvántartani? Továbbá az illeték és egyéb hatósági díjak a készlet értékét növelik? Esetleges felmerülő javítási költségeket, költségként vagy készletnövelő tételként kell felvezetni, továbbá e tételek továbbszámlázása a bérbe vevő részére lehetséges-e? Előre is nagyon szépen köszönjük a tanácsadást. Köszönettel
Illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a megerősítését, hogy ha valaki családon belül (nagyszülő az unokának) nagyobb pénzösszeget, valamint házat ajándékoz, akkor az illetékmentes, és a NAV felé sem kell jelezni. A pénzösszeg átutalással került átadásra. Illetve az lenne a kérdésem, hogy a pénzösszeg ajándékozásáról szükséges-e valamilyen nyilatkozat? A ház ajándékozásának természetesen nyoma van.
Örökléssel szerzett vagyon adó- és illetékterhe
Cikk
Magánszemélyek egyenes ágon (édesapa után a gyermeke, illetve unokája) öröklés útján készpénzt, bankszámlán levő pénzösszeget, gépjárművet, pótkocsit, lakást, szántóföldet és erdő művelési ágú területet, illetve befektetési célú aranyat örököltek. Kérdésem: keletkezik-e adó-, illetve illetékfizetési kötelezettségük az öröklési eljárás során? Illetve, ha az öröklés útján megszerzett vagyontárgyakat a későbbiekben értékesítik (gépjármű, erdőterület, szántóföld, befektetési célú arany, lakáscélú ingatlan), milyen adóterhek mellett tehetik meg? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Illeték
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk házasságát több évvel ezelőtt felbontotta, de a házastársi vagyonközösség megszüntetéséről csak most fognak a volt házastársak megállapodni. A házassági közös vagyon tárgya csak egy lakásingatlan, amely a felek 1/2-1/2tulajdonában áll. A házastársi közös vagyon megszüntetéséről szóló megállapodás szerint az egész lakás a volt feleség tulajdona lesz, a férj nem részesül semmilyen értékkiegyenlítésben sem. Helyesen ítéljük-e meg, hogy az előzőek szerinti megállapodás alapján a volt feleségnek a vagyonszerzés kapcsán nem merül fel illetékkötelezettsége az Itv. 17.§ (1) v) pont alapján? Köszönettel
Pótbefizetésről történő lemondás illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Ptk. előírja, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosok részére vissza kell fizetni, de nem tiltja azt sem a törvény, hogy a tulajdonosok a pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak. A számviteli törvény változása alapján 2020-tól ezt a gazdasági eseményt a lemondás napjával a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni. Kérdésem: kapcsolódik-e illetékfizetési kötelezettség a pótbefizetésről történő lemondáskor, ha a tulajdonosok magánszemélyek vagy jogi személyek? Köszönettel!
Egyéni vállalkozó eszközei kölcsönfedezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (katás, alanyi áfamentes) kölcsönből vásárolt, kizárólag termelési célú eszközöket, ahol a kölcsön visszafizetésének zálogai maguk az eszközök voltak. A vállalkozó nem tudja a kölcsönt visszafizetni, így a termelőeszközök a kölcsönnyújtó tulajdonába kerülnek. Van-e bármilyen áfa-, illetve illetékfizetési költelezettsége a vállalkozónak vagy a kölcsönnyújtónak?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
