881 találat a(z) értékesítés cimkére
Közösségen belüli kapcsolódó ügyletek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a véleményét: egy magyar belföldi áfaalany román áfaalanytól úgy vásárol terméket, hogy azon még egy másik román cég is elvégez egy munkafolyamatot, így szállítják tovább hazánkba az árut. A szállítást a két román telephely között a román felek intézik, de az árut értékesítő és a szolgáltatást elvégző román cég is külön számlázna a magyar vevőnek. Lenne egy számla az áru értékesítésről és egy másik számla a szolgáltatásról. Lehet-e az ügyleteket közösségen belüli értékesítésnek tekinteni, illetve ehhez milyen bizonylatok szükségesek ebben az esetben, hogy megfeleljen az áfa- és a költségelszámolás szabályainak? Válaszát köszönöm!
Műalkotás értékesítése áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy alapítvány, aki műalkotások hagyatékkezelésével és értékesítésével foglalkozik. Az alapító okiratban szerepel többek között: "Az alapítvány további célja a gyűjtemény művészeti értékének folyamatos gyarapítása, a gyűjtemény bővítésével vagy a gyűjteményből való körültekintően megválasztott értékesítéssel az alapítvány működtetése érdekében." Kérdéseim az alábbiak: 1. Amennyiben az alapítvány értékesíti a műveket, áfás vagy áfamentes számlát kell-e kiállítania (használt cikknek minősülnek-e a műalkotások)? 2. Alkalmazható-e a különbözeti áfa a számlázás során? 3. Alkalmazható-e a különbözeti áfa olyan művekre, amelyek előtte például kiállításon voltak vagy galériákban voltak megtekinthetők (akár Magyarországon, akár külföldön)? 4. Az áfás értékesítéssel jelentős piaci hátrányok érik az alapítványt, melynek elsődleges célja nem lehet az értékesítés. Van-e bármilyen egyéb lehetőség az áfamentes értékesítésre? Válaszát nagyon köszönöm!
Ingatlanajándékozás és -értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy édesanya és fia 50–50 százalékban tulajdonosai egy lakóingatlannak, amit 2018-ban vásároltak 30 millió forintért. Az ingatlan 2020-as piaci értéke 45 millió forint. A fiú 2020-ban ajándékozás útján átadná 50 százalékos tulajdoni hányadát 22,5 millió forint értékben édesanyjának, aki 2020-ban a már 100 százalékos tulajdonát visszaajándékozná fiának 45 millió forint értéken. A fiú ezután a 100 százalékos tulajdonában lévő ingatlant 45 millió forint összegért értékesíti harmadik személy felé. A kérdés az, hogy az édesanyának és a fiúnak ügyletenként milyen adó- és illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Adózás szempontjából jobban járnak-e így az ajándékozás miatt. Vagy kedvezőbb-e az a megoldás, ha közösen értékesítik tulajdonrészeiket és a "klasszikus" 5 éves figyelési idő elszámolást választják, figyelembe véve a felmerülő egyéb költségeket? Válaszát köszönöm!
Ezek a cégek vezetik az autóeladási listát
Cikk
A Volkswagen-csoport tavaly megőrizte első helyét a járműeladásban, a második helyre a japán Toyota jött fel az egy évvel korábbi harmadikról.
Már nem a környezetvédelem motiválja az elektromos autók vásárlóit
Cikk
Tavaly 1803 darab új elektromos autót értékesítettek a forgalmazók Magyarországon, amely rekord mértékű, 41 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest, a vásárlók nagy része magánszemély volt – közölte a Vezess.hu honlap szerdán az MTI-vel.
Tárgyalnak az OTP szlovákiai leányvállalatának eladásáról
Cikk
Több konkurens bankkal is tárgyalásokat folytat az OTP szlovákiai leányvállalatának eladásáról – közölte az MTI-vel az OTP Banka Slovensko sajtóosztálya csütörtökön.
Neta-fizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az EU-ból vásárol csokoládé- és cukortermékeket. Vtsz számok, amiken az árukat behozzák, az értékesítésük is ezeken történik: 17049099 17049065 180620959000 170490619000 18069050 17049061 1806903900 1704903000 A csokoládétermékeket változatlan formában és tartalommal eredeti csomagolásban értékesítjük Magyarországon kizárólag nem végfelhasználóknak. Ezek a dobozok nagy darabszámú csokoládékat (adott esetben akár 240 db/dobozt) is tartalmaznak, sütemények díszítésére alkalmasak. A cukortermékeket kicsomagoljuk különböző kiszerelésekbe, és ezeket a termékeket is zömmel itthon értékesítjük, előfordul mindkét termékkör esetében az EU-n belüli értékesítés is. Kérdésem: kell-e neta-díjat bevallanunk és megfizetnünk a fenti termékcsoportokra? Az általunk kicsomagolt termékeket terheli-e neta-fizetési kötelezettség? Mi a helyzet, ha az itthonról vásárolt cukor- és csokoládétermékek számláján nincs feltüntetve a netára vonatkozó adófizetés kezelése? Válaszát nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Jakab Ildikó
Családi ház eladás után fizetendő szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy család – férj és feleség – családi házukat kb. 30 éve közösen építette föl. Az Ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként a férjé volt bejegyezve. 2018-ban a férj ajándékozási szerződéssel az egész házat a feleségének ajándékozta, majd pár hónap múlva 20 millió forintért eladták. Utólag hogyan lehet dokumentálniuk azt , hogy ez tulajdonképpen közösen megszerzett ingatlan volt, fele a feleséget illette meg? Jövedelemadó bevallásban mekkora összeg után kell a jövedelemadót megfizetni? Tisztelettel Kecskemétiné HK
Áfa alanyi mentes adóalany eszköz értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfa alanyi mentes társaság értékesíti a korábban magánszemélytől áfamentesen vásárolt büfékocsit. A büfékocsi nem rendelkezik forgalmi rendszámmal. Kérdezem, hogy az értékesítésre kerülő eszközt áfával, vagy áfamentesen kell kiszámlázni? Köszönettel!
Visszlízing: tárgyi eszköz vagy áru?
Kérdés
Tisztelt szakértő! Cégünk Németországból vásárolt egy személygépkocsit 2019. 07. hóban. A vásárláskor már tudtuk, hogy egy pénzügyileg kedvező konstrukció miatt egy lízingcégnek el fogjuk adni ezt az autót azért, hogy visszalízingeljük nyílt végű pénzügyi lízing keretében. 08. hónapban ki is számláztuk a lízingcég felé. Tulajdonképpen az autót tárgyi eszközként akartuk és akarjuk használni, hiszen itt egy pénzügyi művelet miatt kerül értékesítésre, mégis felmerül a kérdés, hogy az értékesítés árbevételeként vagy egyéb bevételként számoljuk el az ellenértékét. Előre is köszönöm válaszát!
Ingatlan eladásából származó jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az építési telek 2007-től van birtokában a magánszemélynek, és haszonélvezők a szülők. Az ingatlan készültségi foka kb. 60 százalék, de használatbavételi engedély még nincs Az eddig felmerült költségekről rendelkeznek számlával. Értékesíteni szeretnék a félkész ingatlant, és kérdés, hogy felmerül-e szja-fizetési kötelezettség, illetve ha igen, milyen összeg után.
Személygépkocsi áfájának levonása
Kérdés
A társaság bruttó 10.000.000 forintért személygépkocsit vásárol 2017. március hónapban továbbértékesítési -bérbeadási céllal, és ez alapján az áfát (2.125.985 forintot) visszaigényli. A bérbeadás áfás természetesen. 2019. augusztusban a társaság a személygépkocsit bruttó 6.500.000 forintért értékesíti, az áfa 1.381.890 forint, amit befizet. A példánál maradva kell-e az áfát arányosítani ,és ha igen, mennyi áfabefizetési kötelezettség keletkezik? Köszönöm
Gépjármű beszerzése egyéni vállalkozónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (szja alá tartozó) tehergépkocsit vásárol, mely az áfa szempontjából VTZSZ:8703 alá tartozik, tehát sem a beszerzés, sem az üzemanyag áfája nem vonható le. Ha gazdálkodó szevezetként vásárolja meg, akkor mentesül a vagyonszerzési illeték alól, ugyanakkor könyveiben elég csak nyilvántartania vagy aktiválnia is kell? Ha ugyanezt a gépjárművet kata alá tartozó egyéni vállalkozó vásárolja meg, akkor ő mentesülhet-e vagyonszerzési illeték alól? Majdani értékesitéskor hogyan (áfás v. nem) állitja ki a számlát az szja alá tartozó vállalkozó és hogyan a kata hatálya alá tartozó vállalkozó? Katás bevétel lesz-e? Köszönettel és üdvözlettel!
Ingatlanértékesítés ,szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van. 1. 2018-ban ketten örököltek egy lakást. Az egyik örökös a másiktól megvásárolja a ráeső (50 százalék) tulajdonrészt. Kérdésem, hogy az értékesítő magánszemélynek van-e illetékfizetési kötelezettsége (mivel öröklésnél nem volt). A személyi jövedelemadó alapja pedig: eladási ár - öröklött ingatlan hagyatéki okiratban meghatározott értékének a ráeső része? 2. Egy magánszemély eladta lakását az egyik városban költözés miatt. A megkapott vételárból ki kellett fizetni a fennálló hitelét. A megmaradt összegből egy másik városban vásárol lakást (nem befektetési céllal). Hogyan alakul a személyi jövedelemadó alapja? Az eladási árból levonhatja-e az egy összegben visszafizetett hitel összegét, illetve beszámítható-e az új (olcsóbb) lakás vételára csökkentő tételként? Válaszukat előre is köszönöm: Boskó Lászlóné
Cég vásárol magánszemélytől garázst raktározási céllal
Kérdés
Ha cégként garázst vásárol az ügyfél egy magánszemélytől, aztán néhány év múlva eladja szintén magánszemélynek, akkor csak áfásan tudja kiszámlázni? Ha mindezt egy alanyi mentes kft. követi el, akkor alanyi mentes számlát állíthat ki a garázs jövőbeni értékesítésekor? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
