Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1133 találat a(z) értékcsökkenés cimkére

    Kérdés

    Egy néhány nappal ezelőtt e témában adott választ szeretnék értelmezni, ugyanis ebben a kérdésben a NAV-tól kapott írásos válasz szerint csak a taxisok és személygépkocsit bérbeadók személygépkocsija tekinthető kizárólagos üzemi gépjárműnek, az összes többi egyéni vállalkozó pedig átalányban számolhat el értékcsökkenést az árbevétel 1%-a, illetve a személygépkocsi árának maximum 10%-a mértékéig és csak az üzembehelyezés évében. Kérésem, hogy ezt a szabályt kiterjesztették-e a háziorvosokra is és milyen jogszabály alapján, ha igen, akkor ezen beszerzés esetlegesen a fejlesztési tartalékból felhasználható-e? A háziorvos másik személygépkocsival is rendelkezik. Köszönöm: SZámvetéS

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérném válaszukat a következőkre: A számviteli törvény maradványérték meghatározását irja elő tárgyi eszközöknél. Ingatlan esetében mondhatjuk-e, hogy a bekerülési érték a maradványérték? Ha igen, nem mond ez ellent a társasági adóról szóló törvénynek, ahol nincs maradványérték, és igy jóval magasabb összeget számolnánk el alapcsökkentőként. Vagy esetleg ott is el lehet dönteni, hogy elszámoljuk-e? Ha például 10 év múlva eladjuk az ingatlant, és addigra a Tao. tv. szerint már elszámoltunk 30 százalék adóalap-csökkentést, vissza kell korigálni a bevallást, vagy hogy rendeződik? Mi lesz akkor a kivezetendő nettó érték? Kérem sürgős válaszukat. Tisztelettel: Borosné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2013-ban tárgyi eszközt szerzett be, értékcsökkenést számolt el rá és a nettó értékkel a vállalkozói osztalékalapját is csökkentette. A 2017-es bevallásban a 13-05-ös lap 90-es sorában vissza kell-e növelni ezzel az összeggel az osztalékalapot az SZJA 49/C (2) d) pontja alapján? Vagyis ez csak egy ideiglenes mentesség?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 1995. 09. hóban lett aktiválva egy halastó ingatlan 4 millió 520 ezer forint beszerzési értéken. Leírási kulcs: 2 százalék. 2010. 06. hóban lett aktiválva a bekerített halastó részeként a kialakított bekötőút 37 667 830 forint beszerzési értéken, pályázati forrásból, a támogatási intenzitás 50 százalék volt. Leírási kulcs: 2% 2011. 04. hóban lett aktiválva a halastó felújítása 36 960 453 forint értékben, ami szintén pályázati forrás segítségével került megvalósításra. A támogatás 70 százalékos intenzitású volt. Leírási kulcs: 2%. 2017 szeptemberében a halastó értékesítve lett (102 917 400 forint értékben) oly módon, hogy a vevő részletekben fizeti meg az eladók részére 2017.12.15., 2018.02., 2018.05., 2018.08., 2018.10. és 2018.12. hóban a vételárat. Az eladó társtulajdonos és 33/51-ed tulajdoni hányada van a felújított halastóban. A birtokba adás 2017. 09. hóban megtörtént, tehát már az új tulajdonos a hasznosító, a halastó használója. A halastó felújítása és a bekötőút építése esetében is áfalevonás történt. Az áfatörvény 134-135. §-a alapján az arányosítást hogyan kell alkalmazni? A kapott támogatás egy összegben került elszámolásra az egyösszegű értékcsökkenéssel párhuzamosan. A maradék összeg pedig az eredeti összegre vetített 2 százalékos kulccsal íródik le. Így az eszköz rövidebb idő alatt kerül leírásra. Befolyásolja-e az arányosítást a kapott támogatás miatti rövidebb leírási idő, itt is a 240 hó-val kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérnénk segítségüket. Az egyik társaság (A Kft.) bérel egy komoly és nagy értékű berendezést egy másiktól (B Kft.) amellyel A Kft. gyártási tevékenységet folytat. A és B Kft. megállapodása alapján bizonyos felújításokat, munkákat a bérbevevő, azaz A Kft végeztet saját költségen. Ezeket a tételeket – amennyiben megfelelnek a számviteli törvény által előírt feltételeknek – beruházásként számolja el A Kft., és aktiválja, mint bérelt eszközön végzett beruházást. Ismert számunkra, hogy ilyen esetben az ilyen tételekre a hasznos élettartamot a bérelt eszköz hátralévő élettartama alapján határozzuk meg. Azaz például a bérbeadó az eszközt 10 év alatt értékcsökkenti, és a 3. évben A Kft. végez az eszközön beruházást, akkor a hasznos élettartam az utóbbira vonatkozóan 7 év lesz. Kérdésünk, hogy a társaságiadó-törvény alapján számított értékcsökkenés is megállapítható-e ugyanígy? Azaz, ha például az 5. évben végez felújítást A Kft., és aktiválja azt, a hátralévő élettartam csak 5 év lesz (a bérelt eszközre vonatkozóan) a számviteli értékcsökkenés számításához, de lehet-e ugyanígy eljárni a társasági adó szerinti értékcsökkenés esetében? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor

    Kérdés

    Az őstermelőnek van 370 darab anyajuh tenyészállata. (Egy juh ára 30 000 forint) Juh létszámnyilvántartót vezet a tenyészkód alapján. Az anyajuhokat tárgyi eszköz nyilvántartón 50 százalékos értékcsökkenési leírással elszámolhatja-e a 1753-as bevallás értékcsökkenés sorában?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Kkt. bérelt üzlethelyiségben éttermet üzemeltetett. Az üzemeltetést átveszi egy másik cég, akinek a tulajdonában van az épület (akitől eddig a helyiséget bérelte). A kkt. a továbbiakban semmilyen tevékenységet nem végez, a könyvekben szereplő tárgyi eszközöket és árukészletet kiszámlázza az átvevő cégnek. 2013-ban felújították az üzlethelyiséget, erre két százalékos értékcsökkenést számoltunk el évente. A kérdés, hogy az épület felújítását is ki kell-e számlázni, és ha igen, akkor milyen jogcímen? Illetve, ha nem kell átszámlázni, akkor mi a teendő vele a továbbiakban?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ingatlant építtetett, melyet kiadott. A tételes adózást választva szeretne az ingatlan után értékcsökkenési leírást elszámolni. Az építkezés során sok kiadásról nincsenek meg a számlák, vagy csak nyugták vannak, így számlával a valós bekerülési érték töredékét tudja csak igazolni. Ha értékbecslővel megbecsülteti az ingatlan értékét, akkor lehet-e az az értékcsökkenés alapja? Vagy, ha esetleg lenne költségvetése, akkor az? Melyik megoldás fogadható el?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Lakásbérbeadás esetén a lakásban található bútorok, háztartási gépek értékcsökkenését hogyan számolhatja el a bérbeadó magánszemély (nem vállalkozó) a bérleti díj bevételével szemben? Elszámolható-e például a lakásba vett szőnyeg, lámpa? Ha 100 ezer forintnál nagyobb értékű a berendezés, akkor is elszámolható rá értékcsökkenés? Köszönettel: Nagyné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni. Adott egy egyszemélyes kft., amely az ügyvezető személyes közreműködésével dalszerzéssel, kiadói tevékenységgel, művészeti tevékenységgel, médiareklámok készítésével foglalkozik. Saját szerzésű dalai és klipjei is vannak, amiket egyéb közreműködőkkel hoz létre, akik számlát adnak a művészeti tevékenységről, operatőri, egyéb tevékenységekről. Kérdésem, hogy az így létrejött "szellemi terméket" a szellemi termékek között kell-e nyilvántartásba vennünk a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben, és értékcsökkenést számolunk el a dalok, klipek után a tao szerinti 50 százalékos kulccsal? Vagy ha nem jó a gondolatmenetünk, hogyan történik a dalszerzés számviteli elszámolása? A kft előadói és kiadói jogdíjat is kap a dalok után, viszont a szerzői jogdíjat az ügyvezető kapja, mint magánszemély. Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk fejlesztési célra pályázaton nyert támogatást. A támogatás mértéke 50 százalék. A gépek beszerzése és üzembe helyezése 2017-ben megtörtént, viszont a támogatás kiutalására nem került sor, valószínűleg nem is fog megtörténni a mérlegkészítés időpontjáig. A cég mikrogazdálkodói beszámolót készít. A beszerzett és üzembe helyezett eszközök után a 2017. évre értékcsökkenést számolunk el, amely 20 milliós nagyságrendű, viszont vele szemben a támogatás összegéből nem tudunk bevételt elszámolni, ami veszteségessé is teheti a céget, ha jól gondolom. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan történik a támogatás számviteli elszámolása?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mint egyéni vállalkozó gépet vásároltam 20 millió Ft-ért. Előre kapott támogatás 5 millió Ft volt, amelyet nem számoltam el adóköteles bevételnek. Fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg 7 millió Ft. Az értékcsökkenés kulcsa 33% (CNC gép). Az üzembehelyezés 2017. 11. 25-én megtörtént. Helyesen járok-e el, ha az értékcsökkenést a következőképen számolom el, a 8 millió Ft nettó nyilvántartási értékkel? 2017. év 669 041 Ft 2018. év 6 600 000 Ft 2019. év. 730 000 Ft Köszönettel: Fülöp Csabáné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi válaszhoz szeretnék még kérdést feltenni: http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_12_Ingatlan_afa_vwa#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Mivel 2008.01.01. előtti a használatbavételi engedély itt a figyelési időszak 120 hónap? Ha jól tudom ekkor változott 120 hónapról 240 hónapra. A másik kérdésem az lenne, ha volt olyan időszak többször is, amikor az ingatlanban 6-8 hónapig nem volt bérlő, akkor mi a teendő? Visszasorolom készletre és nem számolok értékcsökkenést vagy hagyom tárgyi eszközön és továbbra is számolom az értékcsökkentést? Köszönöm szépen a válaszát!

    Kérdés

    Fejlesztési tartalékból beszerzett gépjárművet kívánunk eladni. A gépjárművet 2014-ben képzett összegből 2015-ben teljes mértékben fejlesztési tartalékból vásároltuk. 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben adótörvény szerinti értékcsökkenést nem számoltunk el az eszközre. Az eszköz hasznos élettartama öt év, tehát csak két év múlva adhatnánk el következmények nélkül. 2018. februárban történne meg az értékesítés. Az előrehozott értékcsökkenés mint adóalap-csökkentés, gondolom, nem jár teljes összegben. Mekkora lesz az adóalap-növelés 2018-ban? Arányosíthatok-e? Vagy a teljes csökkentő összeggel kell növelnem az adóalapot, amikor eladják az eszközt? Előre is köszönöm a segítségüket.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Belföldi fordított adózású értékesítés áfabevallása

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Ingatlan plusz műszaki tartalom áfa, 2.

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Rokkantsági ellátások és személyi kedvezmény kapcsolata

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media