Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1177 találat a(z) értékcsökkenés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (alanyi mentes, vállalkozói szja) év közben vált katára. Azokra a hónapokra, amíg nem volt katás, megfizette a járulékokat a jogszabálynak megfelelő mértékben (de nem vette ki kivétként). A katás időszak alatt fizette meg az előző havi járulékokat, amik beszámíthatóak a vállalkozói elszámoláskor költségnek, annak ellenére, hogy azok pénzügyi teljesítése már nem abban az időszakban történtek meg? A tárgyi eszközök értékcsökkenését is folyamatosan tovább kell elszámolni, annak ellenére, hogy a katás időszakban nem lehet költségként elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. lízingel egy kamiont, melyet bérbe szeretne adni oly módon, hogy az üzembentartó a bérbe vevő lenne. Ennek alapján az értékcsökkenést ki számolhatja el? A kamion fenntartásával kapcsolatos költségeket ki viseli? A válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2016-os évben bérbeadási tevékenység céljából ingatlant vásárolt. Az ingatlan évek óta bérbe volt adva, a bérlő a tulajdonosváltást követően is az ingatlanban maradt, továbbra is bérelte az ingatlant. A tulajdonos kft. a 2016-os évre az ingatlan esetében a tao-törvény szerinti 2 százalékos értékcsökkenési leírást alkalmazott a választható 5 százalék helyett. A 2017-es és 2018-as évben az ingatlant felújította, az ingatlan vételárának több mint háromszorosáért. A felújitás a 2018-as évben fejeződött be. Kérdésünk: a 2017-es évre választhatja a tao-törvény szerinti 5 százalékos leírási kulcsot az ingatlan esetében? Meg lehet változtatni ebben az esetben a leírási kulcsot? Az egyéb eszközöknél – például gépek, eszközök – választhatja a tao-törvény szerinti 30 százalékos kulcsot a 2017-es évre vonatkozóan? Köszönettel: Reményi Győzőné

    Kérdés

    Ügyfelem új telephelyet létesített, ami egy úgynevezett okosház. Ennek műszaki feltétele volt többek között a szoftver, ami vezérli a működést, és egy speciális számítástechnikai hardver rendszer valamint az ahhoz kapcsolódó érzékelők, kapcsolóelemek, tűzjelző. Kérdésem: ezt a rendszert milyen módon kell aktiválni? Az épület részeként, mint a villanyhálózatot, vagy különálló tárgyi eszközként? Amennyiben önálló tárgyi eszköznek minősül, milyen értékcsökkenési leírási kulcsot lehet alkalmazni rá?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kettős könyvvitelt vezető bt. fejlesztési támogatást kapott eszközbeszerzéshez. 2017. júliusban 50 százalék előleget kapott. 2017. év végén benyújtott egy részelszámolást a teljes projekt 90 százalékáig. Az elszámolást 2017. december 28-án elfogadták, az előlegen felül fennmaradó összeget 2018. januárban utalták át. Az előleget kötelezettségként tartottuk nyilván. Melyik nappal kell az előleget bevételbe átvezetni? Logikusan 2017. dec. 28-án az elszámolás elfogadásával az előlegből bevétel lesz, így 2017. évben kell átvezetni. Tekintve, hogy pénzügyi rendezéshez köti a bevétel kimutathatóságát a számviteli törvény, így a fennmaradó 40 százalék, amely 2018 januárjában érkezett meg, biztosan 2018. évben lesz bevétel. Helyes-e az elgondolásunk vagy 2018 januárjában kell az előleget bevételbe átkönyvelni, mikor egyébként a folyósítás történik? A bevétel elhatárolása ebben az esetben miként történik, tekintve, hogy ugyanarra az eszközre több részletben érkezik a bevétel? Két külön bevételnek tekinthető-e egyáltalán így a folyósítás? A végelszámoláskor biztosan keletkezik további 10 százalék bevétel. Újra kell számolni az arányszámokat? Miként? Miként kell eljárni abban az esetben, ha a 2017-ben beszerzett eszközre a támogatás 2018-ban érkezik meg, de az écs. elszámolása megkezdődik 2017-ben? Visszahatárolás nem lehetséges, ha az écs arányában történik a feloldás, akkor gyakorlatilag az écs előbb "elfogy" mint a bevétel, első feloldásnál az előző évi écs-re jutó bevétel is feloldható?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kiva hatálya alá tartozó vállalkozás motorkerékpár beszerzését tervezi. A kérdésem az lenne, hogy mivel cégautóadó-fizetési kötelezettség nem merül fel, így vélhetően a magánhasználatot dokumentálni szükséges, az nincs "megváltva". A motorhoz útnyilvántartást kell vezetni? Amennyiben a magánhasználatra jutó költséget ki szeretnénk számlázni, akkor milyen módon lehet megállapítani a magánhasználat értékét? (Értékcsökkenés és felmerülő költségek valamiféle arányosításával?) A motor beszerzésekor áfát nem vonunk le (125 köbcentiméter felett), ennek ellenére a magánhasználat áfásan számlázandó tovább? Milyen módon lehet azt biztosítani (ha nem kerül sor a magánhasználat továbbszámlázására), hogy a nem a vállalkozás érdekében felmerült költség ne legyen elszámolva, egyszerűen adóalapot kell növelni vele? Ennek értéke miként állapítható meg? Köszönöm.

    Kérdés

    A tulajdonomban lévő lakást két felnőtt gyerekemnek 5 évre haszonkölcsönbe adtam, hogy azt bérbe adhassák, és ebből kiegészítő jövedelmük legyen. Az adózásnál a tételes költségelszámolási módot választják. Elszámolhatják-e az értékcsökkenési leírást is a költségek között?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cég képez fejlesztési tartalékot, amit fel is old a következő évben, mert beruházott. Ez után két évig a beruházott eszköz adótörvény szerinti értékcsökkenésével növelte a tao-alapot. Majd a harmadik évben értékesítette ezt a tárgyi eszközt. Ez a képzés évében csökkentette a tao-alapot, a következő években csak a fele összeggel tudta emelni, azaz visszaforgatni az előre hozott értékcsökkenést. Ilyenkor ez befejezettnek tekinthető, és úgymond "megnyerte" a maradék, még el nem számolt taót? Kell az értékesítés évében a tao-bevallásban korrigálni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kozmetikus egyéni vállalkozó 2009-ig áfás volt. Egy szalont vásárolt (építtetett), amelynek az áfáját 2010-ben kapta vissza, mivel 2010-ben kapta meg rá a használatba vételi engedélyt. A szalon bruttó értéke 7 025 700 forint volt (20 százalék áfával). A szerződésben szerepel az adószáma, de a szalon értékét saját devizahitelből, magánszemélyként fizette ki évek alatt, és nem számoltuk el a vállalkozásban, csak a szalon évenkénti értékcsökkenését. 2013. évtől belépett a katába, és azóta is áfamentesen adózott. Az idén, a 2018. évre kérte, hogy áfás legyen. Azt már kiolvastam, hogy az értékesítés értéke (bruttó 7 millió forint) bele fog számítani az idei kata bevételébe. De nem tudom, hogy mi a helyzet az áfával. Mennyi áfát kell fizetnie? Hogyan, mikor kell majd bevallania? (Éves áfás jelenleg.) Kell-e az értékesítés után szja-t fizetnie? Szerintem nem, de nem tudom biztosan ebben a helyzetben. (Az ügyvéd azt mondta, hogy kell!?) Kell-e számlát kiállítania, vagy elég a szerződés? Nagyon köszönöm előre is a segítségét!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A családi gazdaság létrejötte előtt korábban mindenki őstermelő volt. Tevékenységüket folyamatosan végezték, és 2017 szeptemberében családi gazdaságot alakítottak. Az egyik tag februárban tárgyi eszközt vásárolt, és ennek az elszámolhatósága a kérdés. Csak ő számolhatja el, és viheti tovább mint megkezdett értékcsökkenést? Vagy működhet úgy is, hogy a vásárlás 2017. február, az üzembehelyezés 2017. október, és akkor már a családi gazdaság minden tagja elszámolhatja értékcsökkenésként az eszközt? Köszönöm: Szabó-Szűcs Csilla

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Bérbeadással foglalkozó cég társaságiadó-alapját eddig korrigálta az amortizáció adótörvény szerinti (bérbe adott eszközök 30 százaléka), illetve az Sztv. szerinti összegével. Nevezett cég szeretné 2017-től a tao-törvény 1. számú melléklet 5/a pontját alkalmazni, lehetőség szerint 30 százaléknál kisebb százalékot alkalmazna. Kérdésem az, hogyan kell erre átállni, hol találom az erre vonatkozó szabályt? Azon bérbe adott eszközöknél, ahol 2016-ig a 30 százalékos értékcsökkenés volt a tao-törvény szerint elszámolva, 2017-re vonatkozóan is ezt kell alkalmazni, és csak a 2017-ben beszerzett eszközökre lehet alkalmazni ezt a pontot, vagy egyszerűen csak áttérek: 2016-ig 30 százalékot számoltam, 2017-től pedig kevesebbet? Köszönettel: Mónika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kiva hatálya alatt lévő vállalkozás iparűzési adóalapja meghaladja a 100 millió forintot, így a komplex megosztási módszert alkalmazza. Kivás időszak alatt hogyan történik az eszközérték meghatározása? Lehet-e alkalmazni erre az esetre a helyi adókról szóló törvény eszközérték-arányos megosztási módszer leírásából az alábbi részt: ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2 százaléka, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10 százaléka tekintendő eszközértéknek. Vagy esetleg a számviteli értékcsökkenés lesz az eszközérték? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Betéti társaság rendezvényeken, év végi táncgáláján történő fellépéshez ruhákat, balett cipőket vásárol, amelyek a bt. tulajdonában maradnak, azt több táncos is használhatja. Kérdésem, hogyan kell a vásárlást könyvelni, mennyi lehet az éves értékcsökkenése? Van-e egyéb kötelezettsége a bt.-nek ezzel kapcsolatban?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném az alábbiakban: egyéni vállalkozó ügyfél hibrid személygépkocsit szeretne vásárolni. Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy erre a személy gépkocsira milyen költséget számolhat el, mivel cégautóadót nem kell utána fizetnie (nem bérbeadás, csak a vállalkozás érdekében használná) - a beszerzés évében az szja-bevallásában elszámolhatom-e az értékcsökkenést, ami a bevétel 1%-a, max. a vételár 10%-a? - elszámolhatom-e az üzemanyagszámlákat? - a javítás, karbantartás költségét? - más felmerült költségeket? Válaszát várva köszönettel: Körmendiné

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Nyugta, adatszolgáltatás

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Automata szolárium e-nyugta

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Pénztárgép napi forgalmának elszámolása

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media