Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1184 találat a(z) értékcsökkenés cimkére

    Kérdés

    https://adozona.hu/kerdesek/2019_5_6_Haszonelvezo_berbeadas_jlo Nagyon köszönöm a fenti kérdéseimre adott válaszát. Szeretném kérni az alábbiakban a megerősítését, hogy jól gondolom-e a következőket: 1.) A haszonélvező magánszemélyek az ingatlanra nem számolhatnak el értékcsökkenést. Mi a helyzet a lakásba vett tárgyi eszközök tekintetében, melyek meghaladják a 200 ezer forintot. Ezekre az eszközökre számolhatnak el értékcsökkenést? Például vettek egy konyhabútort 500 ezerért, akkor erre elszámolhatnak évente 14,5% értékcsökkenést költségként? 2.) És végül a rezsivel kapcsolatban, ha jól értem, akkor kizárólag akkor nem kellene a bevételek között elszámolni, ha a bérbeadó minden hónapban bediktálja a ház fogyasztását a szolgáltatóknak. Ezen havi számlák alapján kiszámolja, hogy mennyi a kialakított lakásra jutott tényleges fogyasztás (például hőmennyiségmérő alapján stb. ) és azt az összeget fogja minden hónapban beszedni a bérbevevőtől. Ebben az esetben a rezsi költséget nem kell beszámítania a bevételi közé és akár a 10 százalékos költséghányadot is választhatja az adózás tekintetében. Előre is köszönöm a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Játékszoftver-fejlesztő cég számviteli és adózási kérdéseivel kapcsolatban kérném szíves segítségét. A társaság önállóan fejlesztett egy játékszoftvert, első verzióját feltöltötte több külföldi internetes oldalra, az ezekkel kapcsolatos bevételeket EU-s és harmadik országbeli adóalanyok utalják a bankszámlájára. 1. Ezzel a tevékenységgel kapcsolatban egy szellemi termék jött/jön létre, amelyet aktiválásig befejezetlen beruházáson, majd szellemi termékként kell nyilvántartanunk? Amennyiben igen: 2. Az összes felmerülő kiadását (bérköltség, szoftverfejlesztő vállalkozói díj, felhasznált szoftverek) befejezetlen beruházásként kell nyilvántartanunk? 3. Mikor aktiválhatjuk a szellemi terméket? Az első verzió már felkerült internetes oldalakra, a felhasználói visszajelzések alapján folyamatosan javításra kerül a szoftver, amit mi karbantartásként látunk helyesnek kezelni. 4. Hogyan kell elszámolni az értékcsökkenést? 5. A szoftverek szerzői joga a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik. Ezek alapján mindenféle további igazolás nélkül tekinthetjük-e jogdíj bevételnek a fenti, külföldi oldalakkal történt licence szerződés alapján keletkező bevételeket? 6. Az értékesítésről a partnerek nem kérnek számlát, helyesen járunk-e el, hogy ha a beérkezett utalások dátumát teljesítési dátumként feltüntetve, a beérkezett összegekről 15 napon belül állítunk ki számlát, amit ki nem küldünk, hiszen a partner nem igényli, csak a mi nyilvántartásainkban lesz benne?

    Kérdés

    Adott egy házaspár, tagjai haszonélvezők fele-fele arányban egy családi házban. A ház tulajdonosa a gyermekük. A ház egy részében kialakítottak egy kisebb lakást, melyet bérbeadnak. A bérleti szerződésben a bérbeadók a haszonélvezeti joggal rendelkező házaspár. A bérbeadás előtt az átalakítás költségei (anyagok, munkadíj, berendezés, bútorok) a házaspár nevére szólnak. A kérdésem az alábbiak lennének: 1. Ha a tételes költségelszámolást választják, a bérbeadásnál elszámolhatják-e költségként a felújítás költségeit egy összegben a tárgyév bevételével szemben mint haszonélvezők? Azért zavart meg ez, mert értékcsökkenést csak a tulajdonos számolhat el. Tehát a kérdés, hogy a felújítás költségét mint haszonélvezők elszámolhatják-e a tárgyévben akár úgy is, hogy így a költségük meg fogja haladni a bérbeadásból a bevételüket, vagyis nem keletkezik adókötelezettségük? 2. A másik kérdés, hogyha még egy lakást kialakítanak és arra is több millió forintot költenek, viszont csak a következő évtől lesz bérbeadva, akkor elszámolhatják-e a jövő évi bevételükkel szemben például az idei felújítás költségeit? 3. A szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő havi x összeg rezsi átalányt fizet, majd évente megtörténik az elszámolás a tényleges fogyasztáshoz képest. Idéntől már nem kell bevételként elszámolni a rezsi költségeket. Ez ebben az esetben is így van? Vagyis sem a bevételi, sem a költségoldalon nem kell foglalkozni a rezsiköltségekkel?

    Kérdés

    2018-ban nyert a cég (GINOP) pályázat keretében eszköz beszerzéséhez támogatást. Támogatási szerződés megkötése: 2018. Előleget kapott a cég: 2018. június hóban. A gép vásárlása, üzembe helyezése: 2018. november 13. A pályázattal történő elszámolás elfogadása: 2019. április hó. Mérlegkészítés időpontja: 2019. március 31. Ha jól értelmezem, a támogatás összegét bevételként nem lehet elszámolni 2018-ban, mivel az elszámolás és a maradék összeg utalása a mérleg készítése után történt. Viszont a gépet üzembehelyeztük 2018-ban, s ezért értékcsökkenést is el kell számolni kb. 1,5 hónapra. Kérdésem: Elszámolhatom-e 2018-ra az értékcsökkenést, illetve mi lesz a sorsa a támogatási összeg ezen értékcsökkenésre jutó részének? Azt mikor könyvelheti a cég bevételként? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Boskóné

    Kérdés

    T. Szakértő! Szeretnék az ügyben segítséget kérni, hogy a nyílt végű pénzügyi lízingelt autót beruházásként kezelheti-e a líizingbe vevő kft., és így a tárgyi eszközök között nyilvántarthatja-e? Ha igen, akkor a társaságiadó-kedvezményben szereplő beruházási kedvezményt érvényesítheti-e a lízingbevevő cég, illetve az értékcsökkenést elszámolhatja-e? A lízing futamideje 4 év. köszönöm a válaszát. Tisztelettel BM

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély hosszú távra ad ki lakást, többnyire külföldieknek. A lakás teljesen be van bútorozva. Ennek kapcsán két kérdésem merült fel: 1. A bérbeadás költségeként elszámolhatók olyan kisebb tételek, mint takaró, díszpárna, lámpa?(Valamennyit a lakásba vette.) 2. A nagyértékű konyhai gépeket, bútorokat (100 ezer forint felett) lehet-e az általános szabályok szerint, 14,5%-os kulccsal értékcsökkenteni? Köszönettel: Vágner Emília

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Öröklés útján szerzett ingatlan bérbeadása esetén elszámolható-e költségként az értékcsökkenés? A hagyatéki eljárás után az illeték megfizetésre került az öröklésre. Az Szja tv. 11. melléklet II. 2. c) pontjában szerepel, hogy az ingyenesen szerzett tárgyi eszközre értékcsökkenési leírás nem számolható el. Az öröklés ingyenes szerzésnek minősül? Magánszemély esetére is ezt a paragrafust kell alkalmazni? Köszönettel.

    Cikk

    Cikkünkben a két adózási módot abból a szempontból hasonlítjuk össze, hogy azokat hogyan érinti a beruházás – értve ez alatt a tárgyi eszköz és az immateriális dolog beszerzését, előállítását – az adókötelezettséget, ha az adózóra nem vonatkoznak különös előírások (mint például az alapítványra, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra, szabályozott ingatlanbefektetési társaságra).

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy évek óta meglévő ingatlan, amelyen 2018-ban több alkalommal végeztek felújítást (fűtéskialakítás, nyílászárócsere, álmennyezet kialakítása stb.). Ezek közül a december 6-án aktivált 1 millió 777 ezer forintos beruházást a megképzett 2 millió forint fejlesztési tartalék terhére kívánják elszámolni. Ilyenkor a számviteli törvény szerint kiszámolom a teljes ingatlanra eső értékcsökkenést, azzal növelem az adóalapot, és a csökkentőbe mit írok? Az 1 millió 777 ezer forint nélkül számított értékcsökkenést? December 6-ától 31-éig kiszámolom az 1 millió 777 ezer forintra eső értékcsökkenést és az azzal csökkentettet? Utána még történt december 17-én egy ráaktiválás. A következő években ez hogyan fog alakulni? Segítségüket előre is köszönöm!

    Kérdés

    Kft. egyik tagjától bérelt telken építene a kft. egy irodaházat. Kérdések: 1. A magánszemélynek áfamentes bérbeadási számlát állít ki? 2. A kft. az építkezésnél az áfát visszaigényelheti? 3. A befejezett épület után elszámolható értékcsökkenés? 4. Ha a telek bérlése megszűnik, az épület a telken marad, akkor ingyenes ügyletként áfát kell utána fizetni a cégnek?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Pénztárkönyvet vezető, szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó tárgyi eszközt értékesít. Az ügyletről számla készül, melynek összege bevételként szerepel a pénztárkönyvben. Kérdésem a következő: az értékesített tárgyi eszköz nettó értékét – amelyen a nyilvántartásban szerepel – milyen módon érvényesítem: költségként, vagy az szja-bevallásban a többi elszámolt értékcsökkenés között kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: U.Vera

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2018 decemberében cégünk egyik járműve közúti balesetet szenvedett, a járművünk totálkáros lett. A gépjármű beszerzésekor fejlesztési tartalék került feloldásra. (Beszerzés: 2016.08. Beszerzési érték 1000 e FT, fejlesztési tartalék felhasználás 400 000 FT). Megállapították, hogy a balesetet a másik fél okozta. 2019-ben megkaptuk a biztosító értesítését a roncsértékről és a kártérítés összegéről. 2018-ban terven felüli értékcsökkenést számoltam el a járműre roncsértékig. Ezzel az összeggel a 2018. évi társaságiadó-bevallásban adóalapot emelek. A Tao. tv alapján van mód arra, hogy az adóalapot a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentsem? A járművet kivonták a forgalomból 2018-ban. A tárgyi eszközök közül átsoroltam a készletek közé. A roncsot a vállalkozás a jövőben értékesíteni szeretné. Tisztelettel: Hegedűs-Meleg Annamária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő kérdéshez kapcsolódódva kérdeznék a továbbiakban: https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_6_httpsadozonahukerdesek201913targy_cyt Ha teherautóról van szó, amit a jogelőd már 2 évig használt, és a várható használati ideje összesen 5 év volt, a jogutód még 3 évig tudja használni, akkor a számviteli écs-nél beírom a 3 évet, a kulcs ennek megfelelően 33,33%. Az adótörvény szerinti kulcs teherautónál 20%, akkor hogyan kell értenem, hogy az adótörvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint amennyit a számvitelben elszámoltunk, ugyanakkor, ha az eszköz a számviteli törvény szerint már nullás, az adótörvény szerint viszont még van értéke, értem, hogy az adótörvény szerinti écs csak az adóalapot csökkenti, de valahogy nem áll össze a kép. Attól, hogy társaságiforma-változás történt, az az érzésem, hogy az adótörvény szerint hátrány éri a céget, vagy valamit nem értek jól, hogy a tao-törvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint a számviteli törvény szerinti? Ebben kérem a segítségét.

    Kérdés

    Egy megrendelő szerződést kötött egy szoftver bevezetésére, fejlesztésére egy szolgáltatóval. Megállapodtak, hogy x millió forintot a jótállási időtartam alatt óvadék jogcímen visszatartanak, s abban az esetben kerül kifizetésre, ha a maradéktalanul teljesítette a jótállási kötelezettségeit és a jótállás kapcsán a megrendelőnek követelése nem keletkezik a szolgáltatóval szemben, valamint a support szerződést sikeresen megkötik, a support tevékenység sikeresen megkezdődik. Majd a jótállási időszak lejártát követően elszámolnak egymással. A projekt zárása megtörtént, a megrendelő visszatartotta az x millió forintot, a szoftvert üzembe helyezte a szerződés szerinti teljes nettó vállalási áron, a support szerződést megkötötték. Eltelt egy év, a jótállási időszak lejárt, az elszámolás viszont nem történt meg. A megrendelő viszont arra hivatkozva, hogy hibás teljesítés történt (bizonyos funkciók nem működnek, vagy hibásan), a jelzett hibák javítása a jótállási időszak alatt sem történt meg, nem kívánja a jelzett összeget kifizetni. Kénytelen lesz más vállalkozóval azt kijavíttatni, fejleszteni, Mi a teendő a megrendelő könyvelésében, ahol már üzembe helyezték a szoftvert, elkezdték az amortizáció elszámolását? Hogyan kell kezelni a hivatkozott – visszatartott – összeget, és az üzembe helyezett szoftver értékét a beszámolóban? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni, vagy a bruttó értéket módosítani?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2027-ES ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Fordított áfa

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Állásfoglalás kérése – szauna kivitelezésének áfakezelése (egyenes vagy fordított adózás)

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Üzemi ingatlan értékesítés áfája.

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 november
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media