Tisztelt Szakértő! Használt fűrészgépet vásároltunk, aminek hasznos élettartalmát ügyvezetőnk 5 évben állapította meg. Így a számviteli törvény szerinti értékcsökkenése 20% évente. Viszont a társaságiadó-törvény szerint ezek a gépek 14,5%-kal íródnak le. Ebben az esetben ezekkel a százalékokkal lehet számolni? Nem jogszabályellenes, hogy a számviteli törvény szerinti érték a magasabb? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa tőkeemelést hajtana végre, ingatlant apportál. Ezt az ingatlant mint bérlő most is a kft. használja, 2017-ben nagyértékű (teljeskörű) felújítást történt, melynek értékét aktiválta a tárgyi eszközei közé és 6 százalék értékcsökkenést számol el. Az apport értékének meghatározásához értékbecslőt kérnek fel, aki megállapítja a piaci értéket, de ez az érték tartalmazza a felújítás miatti értéknövekedést. Amennyiben ezt az értékbecslést egy évvel korábban készítették volna el, az értéke jelentősen kevesebb lenne. Kérdésem, hogy milyen értéken történik az apportálás, mivel így a felújítás költsége kétszer is szerepel/szerepelhet a befektetett eszközök értékében? Össze kell-e vezetni majd az ingatlanaktiválás értékét és a felújítás korábban aktivált értékét? Jövőben egy tárgyi eszköz szerepel könyveiben? Esetleg terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a felújítás értékére? Mi a helyes számviteli, adózási elszámolás? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! A kft. megfigyelő rendszert építtetett ki a telephelyén. Két számla született, az egyik "telephelyi komplett riasztórendszer kivitelezése anyagköltséggel", a másik "videokamerás megfigyelő és képrögzítő rendszer kivitelezése anyagköltséggel". A kérdés az, hogy milyen tárgyieszközcsoportba kell besorolni a két beruházást, valamint milyen vtsz alá sorolhatók be, hogy az értékcsökkenési kulcsot meg tudjam állapítani? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Személyautóra vonatkozó nyíltvégűlízing-szerződés 3 évre szól. Emiatt az autó leírása történhet 3 év alatt 33 százalékos kulccsal? Tehát a számviteli értékcsökkenés eltérhet a 20 százaléktól? Az adólapot mennyivel csökkenthetem? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Értékcsökkenéssel kapcsolatos kérdéseink: 1. A kft. 2013-ban vásárolt 200 ezer forint összegért egy számítógépet, aminek a nettó értéke 2016. 12. 31-én 0 Ft volt. 2017-ben egy új, 50 ezer forint értékű winchester lett beszerelve a számítógépbe és ez aktiválva is lett, így a gép értéke ennyivel nőtt. 2017-ben a 250 ezer forint után lehet a 33% leírást elszámolni és így a teljes összeg értékcsökkenésként elszámolásra kerül vagy csak az 50 ezer forint után lehet számolni az értékcsökkenést? 2. 2014-ben képzett fejlesztési tartalékot 2017-ben felhasználtuk egy 150 ezer forint értékű új számítógép vásárlására. Mivel a helyi adónál a tao. szerinti értékcsökkenést kell figyelembe venni, akkor 2017-ben ez a helyi adónál 150 ezer forintot vagy 15 ezer forintot (évente 10%) jelent? 3. 2017-ben cégünk vásárolt egy projektort. Ennél 33%-kal vagy csak 14,5%-kal lehet elszámolni az értékcsökkenést? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (alanyi mentes, vállalkozói szja) év közben vált katára. Azokra a hónapokra, amíg nem volt katás, megfizette a járulékokat a jogszabálynak megfelelő mértékben (de nem vette ki kivétként). A katás időszak alatt fizette meg az előző havi járulékokat, amik beszámíthatóak a vállalkozói elszámoláskor költségnek, annak ellenére, hogy azok pénzügyi teljesítése már nem abban az időszakban történtek meg? A tárgyi eszközök értékcsökkenését is folyamatosan tovább kell elszámolni, annak ellenére, hogy a katás időszakban nem lehet költségként elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. lízingel egy kamiont, melyet bérbe szeretne adni oly módon, hogy az üzembentartó a bérbe vevő lenne. Ennek alapján az értékcsökkenést ki számolhatja el? A kamion fenntartásával kapcsolatos költségeket ki viseli? A válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2016-os évben bérbeadási tevékenység céljából ingatlant vásárolt. Az ingatlan évek óta bérbe volt adva, a bérlő a tulajdonosváltást követően is az ingatlanban maradt, továbbra is bérelte az ingatlant. A tulajdonos kft. a 2016-os évre az ingatlan esetében a tao-törvény szerinti 2 százalékos értékcsökkenési leírást alkalmazott a választható 5 százalék helyett. A 2017-es és 2018-as évben az ingatlant felújította, az ingatlan vételárának több mint háromszorosáért. A felújitás a 2018-as évben fejeződött be. Kérdésünk: a 2017-es évre választhatja a tao-törvény szerinti 5 százalékos leírási kulcsot az ingatlan esetében? Meg lehet változtatni ebben az esetben a leírási kulcsot? Az egyéb eszközöknél – például gépek, eszközök – választhatja a tao-törvény szerinti 30 százalékos kulcsot a 2017-es évre vonatkozóan? Köszönettel: Reményi Győzőné
Ügyfelem új telephelyet létesített, ami egy úgynevezett okosház. Ennek műszaki feltétele volt többek között a szoftver, ami vezérli a működést, és egy speciális számítástechnikai hardver rendszer valamint az ahhoz kapcsolódó érzékelők, kapcsolóelemek, tűzjelző. Kérdésem: ezt a rendszert milyen módon kell aktiválni? Az épület részeként, mint a villanyhálózatot, vagy különálló tárgyi eszközként? Amennyiben önálló tárgyi eszköznek minősül, milyen értékcsökkenési leírási kulcsot lehet alkalmazni rá?
Tisztelt Szakértő! Kettős könyvvitelt vezető bt. fejlesztési támogatást kapott eszközbeszerzéshez. 2017. júliusban 50 százalék előleget kapott. 2017. év végén benyújtott egy részelszámolást a teljes projekt 90 százalékáig. Az elszámolást 2017. december 28-án elfogadták, az előlegen felül fennmaradó összeget 2018. januárban utalták át. Az előleget kötelezettségként tartottuk nyilván. Melyik nappal kell az előleget bevételbe átvezetni? Logikusan 2017. dec. 28-án az elszámolás elfogadásával az előlegből bevétel lesz, így 2017. évben kell átvezetni. Tekintve, hogy pénzügyi rendezéshez köti a bevétel kimutathatóságát a számviteli törvény, így a fennmaradó 40 százalék, amely 2018 januárjában érkezett meg, biztosan 2018. évben lesz bevétel. Helyes-e az elgondolásunk vagy 2018 januárjában kell az előleget bevételbe átkönyvelni, mikor egyébként a folyósítás történik? A bevétel elhatárolása ebben az esetben miként történik, tekintve, hogy ugyanarra az eszközre több részletben érkezik a bevétel? Két külön bevételnek tekinthető-e egyáltalán így a folyósítás? A végelszámoláskor biztosan keletkezik további 10 százalék bevétel. Újra kell számolni az arányszámokat? Miként? Miként kell eljárni abban az esetben, ha a 2017-ben beszerzett eszközre a támogatás 2018-ban érkezik meg, de az écs. elszámolása megkezdődik 2017-ben? Visszahatárolás nem lehetséges, ha az écs arányában történik a feloldás, akkor gyakorlatilag az écs előbb "elfogy" mint a bevétel, első feloldásnál az előző évi écs-re jutó bevétel is feloldható?
Tisztelt Szakértő! Kiva hatálya alá tartozó vállalkozás motorkerékpár beszerzését tervezi. A kérdésem az lenne, hogy mivel cégautóadó-fizetési kötelezettség nem merül fel, így vélhetően a magánhasználatot dokumentálni szükséges, az nincs "megváltva". A motorhoz útnyilvántartást kell vezetni? Amennyiben a magánhasználatra jutó költséget ki szeretnénk számlázni, akkor milyen módon lehet megállapítani a magánhasználat értékét? (Értékcsökkenés és felmerülő költségek valamiféle arányosításával?) A motor beszerzésekor áfát nem vonunk le (125 köbcentiméter felett), ennek ellenére a magánhasználat áfásan számlázandó tovább? Milyen módon lehet azt biztosítani (ha nem kerül sor a magánhasználat továbbszámlázására), hogy a nem a vállalkozás érdekében felmerült költség ne legyen elszámolva, egyszerűen adóalapot kell növelni vele? Ennek értéke miként állapítható meg? Köszönöm.
A tulajdonomban lévő lakást két felnőtt gyerekemnek 5 évre haszonkölcsönbe adtam, hogy azt bérbe adhassák, és ebből kiegészítő jövedelmük legyen. Az adózásnál a tételes költségelszámolási módot választják. Elszámolhatják-e az értékcsökkenési leírást is a költségek között?
Összegyűjtöttünk néhány, tételes költségelszámolásra vonatkozó tudnivalót a magánszemélyként ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytatók számára.
Tisztelt Szakértő! Cég képez fejlesztési tartalékot, amit fel is old a következő évben, mert beruházott. Ez után két évig a beruházott eszköz adótörvény szerinti értékcsökkenésével növelte a tao-alapot. Majd a harmadik évben értékesítette ezt a tárgyi eszközt. Ez a képzés évében csökkentette a tao-alapot, a következő években csak a fele összeggel tudta emelni, azaz visszaforgatni az előre hozott értékcsökkenést. Ilyenkor ez befejezettnek tekinthető, és úgymond "megnyerte" a maradék, még el nem számolt taót? Kell az értékesítés évében a tao-bevallásban korrigálni?
Tisztelt Szakértő! Kozmetikus egyéni vállalkozó 2009-ig áfás volt. Egy szalont vásárolt (építtetett), amelynek az áfáját 2010-ben kapta vissza, mivel 2010-ben kapta meg rá a használatba vételi engedélyt. A szalon bruttó értéke 7 025 700 forint volt (20 százalék áfával). A szerződésben szerepel az adószáma, de a szalon értékét saját devizahitelből, magánszemélyként fizette ki évek alatt, és nem számoltuk el a vállalkozásban, csak a szalon évenkénti értékcsökkenését. 2013. évtől belépett a katába, és azóta is áfamentesen adózott. Az idén, a 2018. évre kérte, hogy áfás legyen. Azt már kiolvastam, hogy az értékesítés értéke (bruttó 7 millió forint) bele fog számítani az idei kata bevételébe. De nem tudom, hogy mi a helyzet az áfával. Mennyi áfát kell fizetnie? Hogyan, mikor kell majd bevallania? (Éves áfás jelenleg.) Kell-e az értékesítés után szja-t fizetnie? Szerintem nem, de nem tudom biztosan ebben a helyzetben. (Az ügyvéd azt mondta, hogy kell!?) Kell-e számlát kiállítania, vagy elég a szerződés? Nagyon köszönöm előre is a segítségét!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték