Tisztelt Szakértő! Mint mezőgazdasági őstermelő, pályázaton nyertem támogatást kertészeti gépek beszerzésére. A négy gépből egyet beszereztem 2017-ben, a többit 2018 elején fogom. A támogatás jóváhagyása 2017.12.08., de pénzügyileg 2018-ban kerül rendezésre. A támogatás intenzitása 50 százalékos. Kérdésem, hogyan kell elszámolni a támogatást? A beszerzett gép értékcsökkenését 2017. évre elszámoltuk.
Tisztelt Szakértő! Apróságnak tűnő, de mégsem egyértelmű kérdéssel fordulok Önhöz. A számviteli törvény 80. § (2) bekezdése így rendelkezik: „A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.” A kérdésem az lenne, hogy egy (kereken) 100 ezer forintos bekerülési értékű tárgyi eszköz kisértékű tárgyi eszköznek számít-e? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozó vásárolt egy szántó művelési ágú területet (8 hektár). 2016.05.03-án került a tulajdonába, de használatba nem tudta venni, a korábban megkötött hosszú távú bérleti szerződés miatt. Az illetéket a NAV felé emiatt befizette. A könyvelésben a szántó értékét beruházási költségként szerepeltette. 2017.12.18-án ezt a területet elajándékozta egyenesági leszármazottjának (fiának), aki szintén mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó. A földterületet 2019.01.01-től tudja használatba venni. Milyen bevallási vagy befizetési kötelezettségek merülnek fel ezzel kapcsolatban, ajándékozó és ajándékozott között? Az szja-bevallásban valahol fel kell tüntetni? Második kérdésem: mezőgazdasági vállalkozó vásárolna egy területet (korábban lakóingatlan), melyen új épületet kíván felépíteni. Iroda, és az alkalmazottaknak szociális helyiségek épülnének. A telket megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó, vagy csak mint magánszemély? A felépítmény teljes mértékben (értékcsökkenés útján) elszámolható-e a vállalkozás érdekében felmerült kiadásként? Válaszukat előre is megköszönve!
Tisztelt Szakértő! Lakáskiadás tételes költségelszámolásával kapcsolatban kérek segítséget. Házaspár (50-50%) vásárolt egy garzont albérletbe adás céljából. A feleség nevében történik az elszámolás illetve a bevallás (a férj ehhez írásban hozzájárult). A 2% ingatlan-értékcsökkenést a teljes vételár figyelembe vételével el lehet-e számolni, vagy csak a fele értékben?
Tisztelt Szakértő! Szíves állásfoglalását szeretném kérni az alábbi témában: egyik cégünk számviteli politikájában azt határozta meg, hogy a telkek esetében is maradványértéket szerepeltet és miután nincs értékcsökkenés, ezért a maradványérték megegyezik a bekerülési értékkel. Véleményem szerint az Sztv. a maradványérték meghatározásakor figyelembe veszi, hogy értékcsökkenést számolok el, de a várható hasznos élettartam végén marad egy érték, ami vagy eléri azt az értéket, amit a maradványérték számítása során figyelembe veszek és akkor van maradványérték, vagy nem éri el, és akkor nem mutatom ki a maradványértéket. Kérem szíves állásfoglalását, hogy a cég kérése a számviteli törvényből levezethető-e, vagy van olyan indok, ami feleslegessé teszi a telkek maradványértékének a felvezetését! Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! 2018. 01. 10-én feltett kérdésemre adott válasza számomra nem egyértelmű. Kérdésem az lenne, hogy a számítás levezetésében a számok véletlenül lettek-e elírva? http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_10_Ertekcsokkenes_elszamolasa_egyeni_ydc Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. május 1-jén aktivál egy 150 ezer forint bekerülési értékű szellemi terméket. A gazdasági társaság 2 év alatt, 50-50 százalékos kulccsal kívánja leírni az eszközét. A kérdésem az lenne, hogy az értékcsökkenés megállapításánál alkalmazni kell-e a napi arányosítást?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi jogesettel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalását. Magyarországi székhelyű kft. – amely egy németországi vállalkozás leányvállalata – megvásárol egy budapesti, új építésű lakást. A lakás a kft. nevén van, azt a könyveiben saját tárgyi eszközként tartja nyilván. A lakásvásárlás a német anyacég utasítására történt, befektetési céllal, azonban az ingatlan hasznosítására semmilyen formában (például bérbeadás) nem kerül sor. A lakás csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy amikor a német ügyvezetők havonta egyszer idejönnek Magyarországra három napra a magyar leányvállalathoz látogatóba, ne szállodában kelljen megszállniuk. A köztes időben a lakás üresen áll. 1.) A lakás vételárának áfatartalma, illetve a lakáshoz kapcsolódó közüzemi számlák áfatartalma levonható-e? (Véleményem szerint nem, mivel a lakás megléte nem kapcsolódik a cég bevételszerző tevékenységéhez, de kérem, erősítsen meg ebben.) 2.) A német ügyvezetőknek keletkezik-e adóköteles jövedelmük Magyarországon amiatt, hogy három napig a lakást használják? (Például a megspórolt szállodai szállásdíj okán.) 3.) A lakás után elszámolt költségeket (értékcsökkenés, rezsiköltségek, javítási költségek, közös költség stb.) lehet-e érvényesíteni a társasági adó alapjában, vagy ezeket egytől egyig adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni? Tisztelettel kérem, hogy a jogszabályhelyek idézgetése helyett szíveskedjen a feltett kérdésekre egyértelmű, konkrét válaszokat adni. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A számviteli politikában kötelező meghatározni az értékcsökkenés elszámolásának gyakoriságát? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszát kérni: egyéni vállalkozó 2016-ban 15 millió forintért vásárolt járművet. A negyedik negyedévre elszámolt 750 ezer forint értékcsökkenést, így 2016. évi adóbevallásában, adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként (97. sor ) 14 250 000 forintot tüntetett fel. Kérdésem: 2017. évi bevallásában növelő tételként (91. sor) a 2017. évben értékcsökkenésként elszámolt 3 000 000 forintot kell feltüntetnie, és évente növelni, amíg értékcsökkenés van, vagy pedig a teljes 14 500 000 forintot kell figyelembe venni? Köszönettel: Vera
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2013-ban tért át a társasági adó alól a kiva alá. 2013-2016. években a kiva időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz nyilvántartási értékéből leírtunk 1/10-ed részt mint pénzforgalmi eredményt csökkentő tételt, az akkori szabályok szerint. 2017-től nincs pénzforgalmi eredmény, a kitöltési útmutatóban sem látok a korábban el nem számolt értékcsökkenéssel kapcsolatban utalást. Ez azt jelenti, hogy ezt az értékcsökkenést már nem vehetjük sehol figyelembe? A mi cégünknél nagy összeget jelent. Köszönettel: Szakálas Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás zárt végű lízing keretében személygépkocsit vásárolt. Az áfát természetesen nem vonta le. A jármű egy balesetet követően totálkárosra tört a biztosító szerint. A roncs értékesítés az áfatörvény 87. § b) pontja alapján adómentes lesz? Az értékesítéskor úgy kell eljárni, mintha egy normál személygépkocsi kerülne értékesítésre (nem számít hulladéknak gondolom, valószínűleg még helyreállítják...)? A "könyvekben" szükség van-e valamilyen átsorolásra vagy normál tárgyi eszköz értékesítés lesz, mellyel szemben a bruttó érték, értékcsökkenés kivezetésre kerül? El kell-e számolni terven felüli értékcsökkenést? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű lízingelt személygépkocsit kft. tárgyi eszközei között fel kell-e tüntetni? Értékcsökkenést lehet-e utána számolni? Segítségét köszönöm, Ildi
36 órás munkaviszony melletti taxizást végző egyéni vállalkozó a személygépkocsi beszerzési árát értékcsökkenés formájában elszámolhatja-e.? Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége? A felmerülő költségek (biztosítás stb.) teljes egészében elszámolhatók? Ha átalányadózást választ, mi lesz a járulékok és az adó alapja? Átalányadós egyéni vállalkozóként kell cégautóadót fizetnie? Köszönöm.
Üdvözlöm! Segítségét szeretném kérni a következőben. Egyéni vállalkozó (áfás) nyílt végű lizingszerződés keretében személygépkocsit bérel. A személygépkocsi nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek. (magánhasználat is megvalósul). A szja-törvény 11. számú mellékletének III./8. pontja szerint a személygépkocsi bérleti vagy lízingdíja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget (például értékcsökkenést) nem számolhat el. A kamat áfamentesen, a tőketörlesztés 27 százalékos áfával szerepel a számlán. Ha a bevétel maximum 1 százalékát lehet a költségek között elszámolni, úgy a kamat, mint a tőke vonatkozásában, az e feletti rész adóalapot nem képező kidásként kerül elszámolásra a pénztárkönyvben. Jól értelmezem-e, hogy a tőkére felszámított áfából is csak az 1 százalékra eső részt lehet levonásba helyezni? (Akkor, ha a céges és magánhasználat aránya megengedi.) Ha például ez az arány 95 százalékban céges, 5 százalékban magánhasználat, akkor is elenyésző a levonásba helyezhető áfa az 1 százalékos korlát miatt. Adóalapot nem képező kiadásba helyezett összegből nem lehet áfát levonásba helyezni, hiába mondja az áfatörvény a céges és magánhasználat arányában történő levonhatóságát. Jól gondolom? Köszönöm válaszukat: Lázárné Vida Erika
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték