1099 találat a(z) értékcsökkenés cimkére
Telek maradványértéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szíves állásfoglalását szeretném kérni az alábbi témában: egyik cégünk számviteli politikájában azt határozta meg, hogy a telkek esetében is maradványértéket szerepeltet és miután nincs értékcsökkenés, ezért a maradványérték megegyezik a bekerülési értékkel. Véleményem szerint az Sztv. a maradványérték meghatározásakor figyelembe veszi, hogy értékcsökkenést számolok el, de a várható hasznos élettartam végén marad egy érték, ami vagy eléri azt az értéket, amit a maradványérték számítása során figyelembe veszek és akkor van maradványérték, vagy nem éri el, és akkor nem mutatom ki a maradványértéket. Kérem szíves állásfoglalását, hogy a cég kérése a számviteli törvényből levezethető-e, vagy van olyan indok, ami feleslegessé teszi a telkek maradványértékének a felvezetését! Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Értékcsökkenés elszámolása egyéni vállalkozásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018. 01. 10-én feltett kérdésemre adott válasza számomra nem egyértelmű. Kérdésem az lenne, hogy a számítás levezetésében a számok véletlenül lettek-e elírva? http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_10_Ertekcsokkenes_elszamolasa_egyeni_ydc Köszönettel.
Értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. május 1-jén aktivál egy 150 ezer forint bekerülési értékű szellemi terméket. A gazdasági társaság 2 év alatt, 50-50 százalékos kulccsal kívánja leírni az eszközét. A kérdésem az lenne, hogy az értékcsökkenés megállapításánál alkalmazni kell-e a napi arányosítást?
Kft. tulajdonában levő lakás költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi jogesettel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalását. Magyarországi székhelyű kft. – amely egy németországi vállalkozás leányvállalata – megvásárol egy budapesti, új építésű lakást. A lakás a kft. nevén van, azt a könyveiben saját tárgyi eszközként tartja nyilván. A lakásvásárlás a német anyacég utasítására történt, befektetési céllal, azonban az ingatlan hasznosítására semmilyen formában (például bérbeadás) nem kerül sor. A lakás csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy amikor a német ügyvezetők havonta egyszer idejönnek Magyarországra három napra a magyar leányvállalathoz látogatóba, ne szállodában kelljen megszállniuk. A köztes időben a lakás üresen áll. 1.) A lakás vételárának áfatartalma, illetve a lakáshoz kapcsolódó közüzemi számlák áfatartalma levonható-e? (Véleményem szerint nem, mivel a lakás megléte nem kapcsolódik a cég bevételszerző tevékenységéhez, de kérem, erősítsen meg ebben.) 2.) A német ügyvezetőknek keletkezik-e adóköteles jövedelmük Magyarországon amiatt, hogy három napig a lakást használják? (Például a megspórolt szállodai szállásdíj okán.) 3.) A lakás után elszámolt költségeket (értékcsökkenés, rezsiköltségek, javítási költségek, közös költség stb.) lehet-e érvényesíteni a társasági adó alapjában, vagy ezeket egytől egyig adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni? Tisztelettel kérem, hogy a jogszabályhelyek idézgetése helyett szíveskedjen a feltett kérdésekre egyértelmű, konkrét válaszokat adni. Köszönöm!
Értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A számviteli politikában kötelező meghatározni az értékcsökkenés elszámolásának gyakoriságát? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó – osztalékalap növelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszát kérni: egyéni vállalkozó 2016-ban 15 millió forintért vásárolt járművet. A negyedik negyedévre elszámolt 750 ezer forint értékcsökkenést, így 2016. évi adóbevallásában, adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként (97. sor ) 14 250 000 forintot tüntetett fel. Kérdésem: 2017. évi bevallásában növelő tételként (91. sor) a 2017. évben értékcsökkenésként elszámolt 3 000 000 forintot kell feltüntetnie, és évente növelni, amíg értékcsökkenés van, vagy pedig a teljes 14 500 000 forintot kell figyelembe venni? Köszönettel: Vera
Kiva előtti tárgyi eszközök értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2013-ban tért át a társasági adó alól a kiva alá. 2013-2016. években a kiva időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz nyilvántartási értékéből leírtunk 1/10-ed részt mint pénzforgalmi eredményt csökkentő tételt, az akkori szabályok szerint. 2017-től nincs pénzforgalmi eredmény, a kitöltési útmutatóban sem látok a korábban el nem számolt értékcsökkenéssel kapcsolatban utalást. Ez azt jelenti, hogy ezt az értékcsökkenést már nem vehetjük sehol figyelembe? A mi cégünknél nagy összeget jelent. Köszönettel: Szakálas Lászlóné
Autóroncs-értékesítés, áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás zárt végű lízing keretében személygépkocsit vásárolt. Az áfát természetesen nem vonta le. A jármű egy balesetet követően totálkárosra tört a biztosító szerint. A roncs értékesítés az áfatörvény 87. § b) pontja alapján adómentes lesz? Az értékesítéskor úgy kell eljárni, mintha egy normál személygépkocsi kerülne értékesítésre (nem számít hulladéknak gondolom, valószínűleg még helyreállítják...)? A "könyvekben" szükség van-e valamilyen átsorolásra vagy normál tárgyi eszköz értékesítés lesz, mellyel szemben a bruttó érték, értékcsökkenés kivezetésre kerül? El kell-e számolni terven felüli értékcsökkenést? Köszönöm
Lízingelt személygépkocsi
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű lízingelt személygépkocsit kft. tárgyi eszközei között fel kell-e tüntetni? Értékcsökkenést lehet-e utána számolni? Segítségét köszönöm, Ildi
Egyéni vállalkozó költségelszámolása
Kérdés
36 órás munkaviszony melletti taxizást végző egyéni vállalkozó a személygépkocsi beszerzési árát értékcsökkenés formájában elszámolhatja-e.? Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége? A felmerülő költségek (biztosítás stb.) teljes egészében elszámolhatók? Ha átalányadózást választ, mi lesz a járulékok és az adó alapja? Átalányadós egyéni vállalkozóként kell cégautóadót fizetnie? Köszönöm.
Nyílt végű pénzügyi lizing áfájának levonhatósága
Kérdés
Üdvözlöm! Segítségét szeretném kérni a következőben. Egyéni vállalkozó (áfás) nyílt végű lizingszerződés keretében személygépkocsit bérel. A személygépkocsi nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek. (magánhasználat is megvalósul). A szja-törvény 11. számú mellékletének III./8. pontja szerint a személygépkocsi bérleti vagy lízingdíja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget (például értékcsökkenést) nem számolhat el. A kamat áfamentesen, a tőketörlesztés 27 százalékos áfával szerepel a számlán. Ha a bevétel maximum 1 százalékát lehet a költségek között elszámolni, úgy a kamat, mint a tőke vonatkozásában, az e feletti rész adóalapot nem képező kidásként kerül elszámolásra a pénztárkönyvben. Jól értelmezem-e, hogy a tőkére felszámított áfából is csak az 1 százalékra eső részt lehet levonásba helyezni? (Akkor, ha a céges és magánhasználat aránya megengedi.) Ha például ez az arány 95 százalékban céges, 5 százalékban magánhasználat, akkor is elenyésző a levonásba helyezhető áfa az 1 százalékos korlát miatt. Adóalapot nem képező kiadásba helyezett összegből nem lehet áfát levonásba helyezni, hiába mondja az áfatörvény a céges és magánhasználat arányában történő levonhatóságát. Jól gondolom? Köszönöm válaszukat: Lázárné Vida Erika
Egyéni vállalkozó háziorvos – személygépkocsi értékcsökkenésének elszámolása
Kérdés
Egy néhány nappal ezelőtt e témában adott választ szeretnék értelmezni, ugyanis ebben a kérdésben a NAV-tól kapott írásos válasz szerint csak a taxisok és személygépkocsit bérbeadók személygépkocsija tekinthető kizárólagos üzemi gépjárműnek, az összes többi egyéni vállalkozó pedig átalányban számolhat el értékcsökkenést az árbevétel 1%-a, illetve a személygépkocsi árának maximum 10%-a mértékéig és csak az üzembehelyezés évében. Kérésem, hogy ezt a szabályt kiterjesztették-e a háziorvosokra is és milyen jogszabály alapján, ha igen, akkor ezen beszerzés esetlegesen a fejlesztési tartalékból felhasználható-e? A háziorvos másik személygépkocsival is rendelkezik. Köszönöm: SZámvetéS
Értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném válaszukat a következőkre: A számviteli törvény maradványérték meghatározását irja elő tárgyi eszközöknél. Ingatlan esetében mondhatjuk-e, hogy a bekerülési érték a maradványérték? Ha igen, nem mond ez ellent a társasági adóról szóló törvénynek, ahol nincs maradványérték, és igy jóval magasabb összeget számolnánk el alapcsökkentőként. Vagy esetleg ott is el lehet dönteni, hogy elszámoljuk-e? Ha például 10 év múlva eladjuk az ingatlant, és addigra a Tao. tv. szerint már elszámoltunk 30 százalék adóalap-csökkentést, vissza kell korigálni a bevallást, vagy hogy rendeződik? Mi lesz akkor a kivezetendő nettó érték? Kérem sürgős válaszukat. Tisztelettel: Borosné
Osztalékkedvezmény visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2013-ban tárgyi eszközt szerzett be, értékcsökkenést számolt el rá és a nettó értékkel a vállalkozói osztalékalapját is csökkentette. A 2017-es bevallásban a 13-05-ös lap 90-es sorában vissza kell-e növelni ezzel az összeggel az osztalékalapot az SZJA 49/C (2) d) pontja alapján? Vagyis ez csak egy ideiglenes mentesség?
Áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1995. 09. hóban lett aktiválva egy halastó ingatlan 4 millió 520 ezer forint beszerzési értéken. Leírási kulcs: 2 százalék. 2010. 06. hóban lett aktiválva a bekerített halastó részeként a kialakított bekötőút 37 667 830 forint beszerzési értéken, pályázati forrásból, a támogatási intenzitás 50 százalék volt. Leírási kulcs: 2% 2011. 04. hóban lett aktiválva a halastó felújítása 36 960 453 forint értékben, ami szintén pályázati forrás segítségével került megvalósításra. A támogatás 70 százalékos intenzitású volt. Leírási kulcs: 2%. 2017 szeptemberében a halastó értékesítve lett (102 917 400 forint értékben) oly módon, hogy a vevő részletekben fizeti meg az eladók részére 2017.12.15., 2018.02., 2018.05., 2018.08., 2018.10. és 2018.12. hóban a vételárat. Az eladó társtulajdonos és 33/51-ed tulajdoni hányada van a felújított halastóban. A birtokba adás 2017. 09. hóban megtörtént, tehát már az új tulajdonos a hasznosító, a halastó használója. A halastó felújítása és a bekötőút építése esetében is áfalevonás történt. Az áfatörvény 134-135. §-a alapján az arányosítást hogyan kell alkalmazni? A kapott támogatás egy összegben került elszámolásra az egyösszegű értékcsökkenéssel párhuzamosan. A maradék összeg pedig az eredeti összegre vetített 2 százalékos kulccsal íródik le. Így az eszköz rövidebb idő alatt kerül leírásra. Befolyásolja-e az arányosítást a kapott támogatás miatti rövidebb leírási idő, itt is a 240 hó-val kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
