Tisztelt Szakértő! Új személygépkocsi vásárlásánál nem határozta meg a vállalkozás a magánhasználat arányát, és nem igényli vissza az áfát. Az így el nem számolható áfa része az értékcsökkenésnek, vagy egyéb ráfordítás a tárgyévben? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné
Tisztelt Pölöskei Pálné! Egy kivás vállalkozás értékesíti a kiva előtti tao-s időszakban beszerzett tárgyi eszközét. Áttéréskor élt a Katv. 28. § (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel, azaz nem növelte meg a tao-alapját a tao és a számviteli értékcsökkenés különbözetével. Kérdés, hogy az áttéréskor meg nem fizetett tao-alap után keletkezik-e adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor mikor, az értékesítéskor vagy a kivából való esetleges kilépéskor? Köszönettel. Pap Attila
Tisztelt Szakértő! A 1996. évi LXXXI. törvény 2. sz. melléklete rendelkezik a társasági adó törvény szerint elszámolható értékcsökkenés kulcsairól. A tv. 2. sz. mellékletének IV.d. pontja 10 %-os kulcs alá rendeli a hulladék ágazat gépeit, berendezéseit, felszereléseit, járműveit. Nem ad a törvény meghatározást a hulladékágazat fogalmára. Erre vonatkozóan hol találok pontos meghatározást? Problémát jelent megbízómnál, hogy a hulladékbegyűjtés és -feldolgozás mellett eszközeit részben más tevékenységre is használja. Ebben az esetben is köteles-e alkalmazni a 10%-os leírási kulcsot minden eszközére ? Amennyiben nem, akkor megbontható-e az eszközök értékcsökkenésének kulcsa olyan arányban, amelyen arányban azok ténylegesen részt vesznek a hulladék begyűjtési és feldolgozási illetve az egyéb tevékenységek végzésében? Nagy eltérés lehet az értékcsökkenés összegében a vegyes használat miatt. Ezért lenne fontos, hogy a járművek esetén 20%-os a leírási kulcs, a számítástechnikai eszközöknél 33% arányosan érvényesíthetővé váljon. Munkámhoz adott segítségét köszönöm. Borsosné Pál Ildikó
Gyakran tapasztalható, hogy az egyéni vállalkozó szezonális jelleggel folytatja a tevékenységét, így az év meghatározott hónapjaiban szünetelteti azt, gondoljunk csak például a vízparti lángos- és palacsintasütőkre, a főttkukorica-árusokra stb. Az érintettek jellemzően a nyári vakáció idején kezdik el folytatni a tevékenységüket, feltétlenül ügyelniük kell arra, hogy ezt be is jelentsék.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a kivás időszak alatt végzett beruházással és tárgyi eszközzel kapcsolatos. Ha kiva alatt egy társaság megvalósított egy beruházást, akkor, ha kilép a kiva alól, ezekre az eszközökre társaságiadó-csökkentő tételbe nem számolhat el értékcsökkenést, csak számvitelileg. Ez akkor is érvényes, ha beruházásra tekintettel nem vett igénybe kivaalap-csökkentést a kivás időszak alatt? A kérdésem az, hogy mi van olyan esetben, ha eladja ezt az eszközt? Ilyen esetben a nettó értéke társaságiadó-növelő tételként megjelenik és csökkentőként nem? Ugyanúgy felmerül a kérdés, hogy ez akkor is így van, ha nem vett igénybe kivaalap-csökkentést a beruházásra tekintettel? Én úgy érzem, hogy itt – mivel csökkentő tételként a kiva alatt nem vette igénybe, teljesen adóztatja a törvényi szabályozás az eladási értéket, illetve adózásilag hátrányos, hogy a folyamatos értékcsökkenés nem csökkentő tétel a kivát követő időszakban a társasági adó alatt. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Schultz Mihály
Hogyan kell elszámolni az elektromos gépkocsi beszerzésére kapott támogatást? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás a tao-bevallásban beruházási kedvezményt vett igénybe egy új gép után. A bevallás beküldése után derült ki, hogy a gépet tévedésből aktiválta a 10. hónapban, és az értékcsökkenése is szerepel a bevallásban. Ebben az esetben így helytelen a beruházási kedvezmény igénybe vétele. Önellenőrzéssel javíthatjuk a hibát? Melyik eljárás megfelelő? A vállalkozónak mindenképpen az lenne jó, ha az értékcsökkenést javítanánk, és a kedvezmény maradna, az értékcsökkenéssel megnőne az adóalap; vagy ez az út nem járható, és mindenképpen ki kell venni a beruházási kedvezményt és ezáltal nőne az adóalap? Gondolom, ebben az esetben nem kell duplán figyelembe venni a kedvezmény összegét?
Tisztelt Szakértő! 2018.01.01-jétől a társaság a kiva adózási módot választotta. Jól értelmezem-e az alábbiakat? 1.) A 2018 után beszerzett eszközök esetén a tárgyi eszköz programban a tao écséhez 0 százalékot állítsunk be és az Sztv. szerint számolunk csak écs-t? 2.) Ha visszatérünk a tao alá, akkor onnantól ezekre a 2018 után beszerzett eszközökre a továbbiakban sem számolhatok el tao écs-t, ugye? 3.) A 2018 előtt beszerzett eszközök esetén mit csinálok a tárgyi eszköz programban az eszközök tao écséjével? Mivel azokra sem számolhatok el écs-t a kiva alatt. Átállítom azoknak a tao szerinti écs-jét nulla százalékra? (Itt már nincs a 10 százalék, ugye? Mert 2018-tól kivás a cég.) 4.) Amikor visszatérek a tao alá, akkor pedig a tao szerinti számított nyilvántartási értékből levonom az Sztv. szerint elszámolt écsét és ezzel a nettó értékkel indítom a tao écsét. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság átengedi a tulajdonában lévő tehergépjárművek üzembentartói jogát ingyenesen egy másik társaságnak (kft.), amely az átadó kft. kapcsolt vállalkozása. A kérdésem az lenne, hogy annál a társaságnál, ahol az eszközök tulajdonjoga van, maradhat-e tárgyi eszközök között a gépjármű, vagy át kell sorolni a forgóeszközök közzé? Ki kell vezetni a nyilvántartásból és terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni rájuk? Az ingyenes átadás miatt kell-e piaci értéken egyéb bevételt könyvelni, és az áfát megfizetni az átvevő társaságnál? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlanok esetén kötelezettség van arra, hogy az ingatlant megbontsuk telekre és felépítményre. Mi a helyzet a társasházi lakásokkal? Jól gondolom, hogy itt is osztani kell telekre és lakásra, attól függetlenül, hogy az adásvételi szerződésen nincsenek elkülönítve?
Tisztelt Szakértő! Szakmai véleményüket szeretném kérni a kisértékű tárgyi eszközök elszámolásával kapcsolatosan. Egy társaság a 100 ezer Ft alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközöket a következőképpen számolja el: T 161 – K 38, 454. Majd ezt követően T 572 Egyösszegű écs. – K 161. Nagyon sokan így csinálják. Véleményük szerint ez a gyakorlat megfelel a számviteli elveknek? Lehet ennek adó- vagy bármilyen más kockázata? Köszönettel: András
Olvastam a szakértő válaszát, hogy a nyílv végű lízing kölcsönnek minősül, s csak a kamatokat és a járulékos díjakat lehet költségnek elszámolni. A mi esetünkben traktort vásároltunk nyílv végű lízing keretében 10 éves futamidőre, közel 15 millió Ft értékben. Az első évben közel 8 millió Ft-ot kifizettünk. A tizedik év végén 550 000 Ft-ért megvásároljuk az eszközt. A traktorra kifizetett több millió forintot nem számolhatom el a tárgyi eszközeim között? Nem lehet értékcsökkenést elszámolni (családi gazdaságnál esetleg 100%-ot)? Vagy mint bérleti díjra kifizetett összeget sem szerepeltethetem a költségek között?
Ingatlanfelújítás történ 2016-ban, részleges. Most 2018. évben teljes körű. A 2016. évi felújítás (tető), lebontásra került és újra lett készítve. Ha terven felüli értékcsökkenésként kivezetjük, kell-e megemelni vele a társasági adót?
Őstermelő nyílt végű lízing keretében traktort szerzett be 2017-ben. Kérdésem, hogy a havonta fizetendő tőkerész, tőkerész áfája tárgyi eszközként kerül nyílvántartásba és écs-zni fog vagy az egész bérleti díjnak minősül, s automatikusan költség lesz?
A kivás időszak során beszerzett eszközökre a taoalapnál értékcsökkenési leírás nem számolható el. Jól értelmezem-e, hogy ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha a kiva alatt beszerzett eszközöket a kft a taós időszak alatt értékesíti, akkor a (számvitelben kimutatott) könyv szerinti értékkel növeli a taoalapot, és ezen eszközök értékesítésével kapcsolatosan nem csökkenti a taoalapot? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték