További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Beruházási kedvezmények a kivában és a társasági adóban

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

Cikkünkben a két adózási módot abból a szempontból hasonlítjuk össze, hogy azokat hogyan érinti a beruházás – értve ez alatt a tárgyi eszköz és az immateriális dolog beszerzését, előállítását – az adókötelezettséget, ha az adózóra nem vonatkoznak különös előírások (mint például az alapítványra, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra, szabályozott ingatlanbefektetési társaságra).

Társasági adó

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao.) több előírása tartalmaz a társasági adó alapjára csökkentőleg ható rendelkezést vagy adókedvezményt, amelyek révén az adókötelezettség mérséklődik.

Csökkenti az adózás előtti eredményt

a) a munkásszállás célját szolgáló beruházás bekerülési értéke (ideértve a már meglévő ingatlan bekerülési értékét növelő beruházást, felújítást is), legfeljebb az adózás előtti eredmény – a csökkentéssel a beruházás, felújítás befejezésének adóévében lehet élni;

b) a munkavállalók számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló, hosszú élettartamú épület bekerülési értéke (ideértve a bekerülési értéket növelő beruházást, felújítást is) legfeljebb az adózás előtti eredmény – a csökkentést a felújítás befejezésének adóévében lehet érvényesíteni;

c) az elektromos töltőállomás bekerülési értéke, de legfeljebb a bekerülési érték és az elektromos töltőállomás befejezésének adóévét követő hároméves időszak alatt elért (elérhető), pozitív működési eredmény közötti különbözet, a beruházás befejezésének adóévében, azzal, hogy a kedvezmény adótartalma nem lehet több 1,8 millió eurónak megfelelő forintnál;

d) műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan

– karbantartási költsége, ráfordítása, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, azzal, hogy a kedvezmény adótartalma nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő forintnál;

– beruházás, továbbá felújítás bekerülési értékének kétszerese a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben, azzal, hogy a kedvezmény adótartalma nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintnál;

e) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – választása szerint – a  korábban még használatba nem vett ingatlan, műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, legfeljebb az adózás előtti nyereség, azzal, hogy a támogatástartalom a közösségi előírások szerinti állami támogatásnak minősül;

f) a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenési leírása a Tao. 1-2. számú mellélete szerint;

g) a lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék, legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb 10 milliárd forint, amely kedvezmény előrehozott értékcsökkenési leírásként érvényesíthető.

Növeli az adózás előtti eredményt

A számvitelről szóló törvény (Szt.) alapján a tárgyi eszközöknek, immateriális javaknak az eredmény terhére elszámolt értékcsökkenése.

Az adóalapot csökkentő tételek hatása, hogy a levont összeg után nem keletkezik adókötelezettség.   

Az adóalapot érintő módosítások közül az értékcsökkenési szabály (a csökkentő és növelő tétel együtt) csak annyit jelent, hogy nem az eredmény terhére elszámolt összeg után nem keletkezik adófizetés, hanem a Tao. szerinti értékcsökkenési leírás után. Utóbbi a legtöbb esetben gyorsabb leírást jelent, mint a Szt. szerinti.

Ha a kedvezmény a közösségi előírások szerint támogatásnak minősül, akkor a támogatás az adóalapból levont összeg 9 százaléka.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a kedvezményekre vonatkozó szabályokat társasági adózás és kiva esetén.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jóváírás EU-n belül

Nagy Norbert

adószakértő

Csomagpont

Nagy Norbert

adószakértő

Próbaüzem alatti bevétel

Nagy Norbert

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X