1099 találat a(z) értékcsökkenés cimkére
Támogatásból vásárolt személygépkocsi
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2014-ben fiatal gazda támogatásban részesült. A támogatásból többek között egy személygépjárművet is vásárolt. A könyvei alapján a személygépkocsi után évente 20 százalék értékcsökkenést számoltak el, ezzel szemben bevételként a támogatást is elszámolták. Helyesen tették-e? Még van leamortizálatlan rész, folytatható-e az értékcsökkenés ebben a formában? Amennyiben igen, akkor az értékcsökkenés miatt a cégautóadót melyik időszakra kell bevallani? Ha az értékcsökkenés december 31-ével történik akkor a cégautóadót 2019. január hónapra kell bevallani? Amennyiben nem számol el értékcsökkenést, csak a havi 500 kilométer átalányt, akkor mentesül a cégautóadó alól. Megteheti ezt? Ha a járműhasználattal összefüggő költségek helyett a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltséget veszi figyelembe, akkor emiatt cégautóadót kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm.
Adózási és számviteli kérdések saját napelempark-beruházás esetén
Kérdés
Cégünk saját napelempark-beruházását tervezi 2019-ben. Az építés várhatóan megkezdődik 2018 decemberében. A napelempark műszaki tartalma: • fém szerkezet (állvány) • kábelek • inverter • napelemcellák • transzformátor-állomás A beruházás építésiengedély-köteles, mellyel már rendelkezünk. A telek saját tulajdonban van. A finanszírozás önerő és hitel együtt. Ezzel kapcsolatban több adónemet érintő kérdés merült fel, melyek az alábbiak: 1.) Áfát érintő: a kivitelező cég által kiállított számla (előleg és rész-, illetve végszámla) fordított áfatartalmú lesz? 2.) Értékcsökkenést érintő: a számviteli, illetve társasági adó szerinti értékcsökkenés maximális mértéke hány százalék lehet ennél a beruházásnál? Ingóságnak vagy ingatlannak minősül a beruházás? 3.) Adókedvezményt érintő: a kkv-adókedvezmény a felvett hitel kamatára vonatkozóan elszámolható-e? (Amennyiben kkv-státusza van a cégnek.)
Közös tulajdon
Kérdés
Tisztelt Császár Zoltán! 2018.10.16-án feltett kérdésemmel kapcsolatban egy újabb lehetséges megoldás merült fel, melyben szeretném a tanácsát kérni. (Az előző kérdés linkje https://adozona.hu/kerdesek/2018_10_16_Kozos_uzemeltetes_hbo#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice) A 326/2011. kormányrendelet 46. § (6) bekezdése szerint egy járműnek lehet több tulajdonosa, amit a törzskönyvben mint „közös tulajdont” jegyeznek be. Ennek megfelelően az autódarut a két cég vásárolná meg olyan módon, hogy a márkaképviselet mindkét cégnek a jármű 50-50 százalékát számlázza ki, így az eszköz két cég tulajdonába kerül. Üzembentartó már csak egy cég lehet, ezért a cégek üzemeltetési szerződést kötnek, amely szerint az egyik cég fogja üzemeltetni a darut. Az üzemeltetési szerződésnek megfelelően a cégek adott időközönként elszámolnak egymás között az eredményről, az üzemeltetés bevételeinek és költségeinek alakulása függvényében. Ennek az eredménynek a felét a főkönyvi kimutatások alapján az üzemeltetést átadó cég számlázná ki az üzemben tartó részére, mint bérleti/használati díjat A számviteli törvény szerint helyesen járunk el, ha a fentiek szerint vesszük meg közösen a tárgyi eszközt? Lehetséges az, hogy az eszköz 50-50 százalékát külön-külön aktiváljuk tárgyi eszközként a könyveinkben, és cégenként számoljuk el az 50%-os tulajdoni hányad alapján az értékcsökkenést? Válaszát előre is köszönöm!
AFE egység értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az AFE egységeket önálló tárgyi eszközként kezeljük. A számviteli törvény szerinti értékcsökkenést lineárisan, 20%-kal állapítottuk meg. A bekerülési érték 200 ezer forint alatt van, de a számviteli politikában nem választottuk az évi 50 százalékos értékcsökkenés-elszámolási lehetőséget. Nem tudom, hogy milyen vtsz alá tartozik (33 %)? Maradványérték: 0 A társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést elszámolhatom-e az Szt. szerint választott 20%-kal? Köszönettel: Begyik Zsuzsanna
Őstermelő támogatásának elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő 450 millió forint értékben végez építési beruházást (sertéstelep, plusz technológia). A beruházást 2016-ban kezdte, és várhatóan 2019-ben helyezi üzembe, ekkor fogja megkezdeni az értékcsökkenési leírást. A beruházáshoz kapcsolódóan 2019. év végén várhatóan 186 millió forint támogatást fog kapni. Ha a teljes támogatás bevétel lesz 2019-ben, de az értékcsökkenési leírást a beruházás aktiválása után csak időarányosan számoljuk el, akkor 2019-ben nagy nyereség jelenne meg. Kérdésem az lenne, hogy lehetőség van-e őstermelő esetében arra, hogy a támogatást csak az értékcsökkenési leírással arányosan vegyük figyelembe bevételként, és így az évekre elosztva jelenne meg a nyereségben? Köszönettel: Erdélyi Andrea
MVH-támogatás – termőföldvásárlás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következőben kérném a segítségüket: adott egy egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasággal, állatokkal foglalkozik. A bevételének nagy része MVH-támogatás, amit a földek, állatok után kap. A támogatások nagy részéből idén szintén földeket, szántót, erdőt vásárol adásvételivel. A kérdés az, hogy ezeket a területeket hogyan tudja elszámolni? Ha tárgyi eszközként van nyilvántartva, lehet-e bármilyen értékcsökkenést elszámolni? Vagy egyből elszámolni költségként? Mert a bevétel-kiadás után az adóalapja és a nyeresége nagyon nagy maradna. Nagyon köszönöm a segítségüket. Üdv.: Éva
Termőföldvásárlás elszámolása támogatásból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fiatal gazda támogatásból termőföldet vásárolt a gazda a pályázat szerint. Kettős könyvvitelt vezet, milyen könyvelési tétellel lehet a költséget lekönyvelni a feloldott támogatási bevétellel szemben, mivel a termőföldnek nincs értékcsökkenése? Válaszukat előre is köszönöm.
Pénzügyi lízing – értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértők! 2015, 2016-ban nyílt végű pénzügyi lízinggel gépkocsikat szereztünk be, amelyek a társaságunk által végzett tevékenységet szolgálják. Figyelmetlenségből némely gépkocsinál a számvitelben aktivált értékként a nettó helyett a bruttó, áfával növelt érték került kimutatásra. Ez után számítódik az értékcsökkenés is immár évek óta. A hibát helyre kell hoznunk, hiszen értékcsökkenés formájában több költséget számoltunk el, mint amennyit lehetett volna, azaz a helytelen eljárás érinti az adott év adózott eredményét, saját tőkéjét is. Az összevont eltérés évente nem haladja meg a számviteli politikában meghatározott mértéket. Milyen korrekciós tételeket kell könyvelni, hogyan hozható helyre a hiba? Köszönettel kérem szíves válaszukat.
Okostelefon áfájának visszaigénylése
Kérdés
Egyéni vállalkozó okostelefont vásárol 560 ezer forintért. Természetesen a készüléket nemcsak vállalkozási célra fogja felhasználni. Ennek a mértéke nem meghatározható. Milyen mértékben vonható le az áfa? Hogyan számolható el az értékcsökkenés?
ELMÜ csatlakozási díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! ELMÜ csatlakozási díjról kaptam számlát, amit a tárgyi eszközök között, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra fogom aktiválni. De nem találom sehol sem, milyen értékcsökkenési leírást tudok választani, illetve a társasági adóról szóló törvény szerint mit vehetek figyelembe. Köszönöm a segítséget. Ildikó
Nyílt végű lízingelt eszköz kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 2016-os válaszukban ezt találtam: "Nyílt végű lízing esetében, ha a tulajdonjogot „nem tartjuk meg”, akkor a maradványértéken a könyvekből kivezetjük az eszközt, az ellenértéket tárgyieszköz-eladásként számoljuk el." https://adozona.hu/szamvitel/Igy_kell_konyvelni_a_penzugyi_lizinget_GFDJL7 Az mit jelent, hogy maradványértéken vezetjük ki a könyvekből? Az eszköznek van bruttó értéke, illetve elszámolt értékcsökkenése. A bruttó értékét és az értékcsökkenést is külön-külön kell kivezetni egyéb ráfordásként és egyéb bevételként, mint normál esetben, nem? Vagy esetleg a maradványérték alatt a nettó értéket értették? Milyen bizonylatok szükségesek ebben az esetben és kitől? Kérem, ha mégis eltér a normál szabályoktól az eszköz könyvekből történő kivezetése, akkor írják le a könyvelési lépéseket! Már csak azért is kérem, mert elég nagy értékű eszközről van szó, melynek a nettó értéke még mindig elég magas, ezáltal az eredményt nagy mértékben befolyásolja a könyvekből történő – általános szabáyok szerinti – kivezetése.
Nyomtató, projektor elszámolása költségvetési szervnél
Kérdés
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet (Áhsz) 40. § (1) bekezdés szerint kiadási előirányzatok teljesítését a 15. mellékletben meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az informatikai eszközök kiadását a Az Áhsz 1. § (1) bekezdés rögzíti az informatikai eszköz körét. Az 1) bekezdés 2. pontja szerint odatartozik például az asztali és hordozható, a kézi számítógép, nyomtató, monitor, billentyűzet, egér, számítógép-kivetítő, pénzkiadó automata, POS terminál, valamint a mindezekbe beépült szoftverek. Ezek kiadását a K63. rovaton kell elszámolni. Az Áhsz 17. § (3) bekezdés a tárgyi eszköznél előírásként rögzíti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) 2. számú melléklete szerinti értékcsökkenés elszámolást. A Tao melléklete vámtarifaszámhoz tartozás alapján határozza meg az értékcsökkenés leírás kulcsát. A Tao melléklete informatikai eszköz kategóriát nem tartalmaz. A nyomtató 8443, a projektor 8528 vámtarifaszáma alapján, a Tao melléklet 12. d) pontja szerint a 14,5 százalékos kulcs alá tartozik. A nyomtató, a projektor nem sorolható be a 33 százalékos – informatikai – vámtarifaszámokhoz (Áhsz az informatikai eszközök közzé sorolja). A fentiek alapján a nyomtató és a projektor beszerzés elszámolásakor a kiadás az Áhsz 15. melléklet szerint K63 Informatikai eszközök beszerzése, létesítése rovaton számolandó el? Az eszközök értékcsökkenése a Tao előírás szerinti kulccsal – egyéb gépek – határozandó meg?
Ingatlan társasági adó szerinti értékcsökkentése kötelező-e
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában van egy belvárosi budapesti nagyértékű épület. Az épület piaci értéke évről évre emelkedik. A kft. ezért úgy döntött, hogy nem számol el sem számviteli törvény szerinti értékcsökkenést, sem társasági adó szerinti értékcsökkenést. Az értékcsökkenés mértéke aránytalanul magas lett volna a cég eredményéhez képest, és veszteségessé tette volna a vállalkozást. Kérdésem, hogy kötelező-e az ilyen esetekben a számviteli törvény szerinti és a társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolása, ha a valóságban az épület értéke nem csökken, sőt emelkedik? Dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a valós összkép kialakítása érdekében nem értékcsökkenti az ingatlant? Ha kötelező az értékcsökkentés, de nem számolták el, akkor utólag ezt hogyan lehet korrigálni? Köszönettel.
Elhunyt egyéni vállalkozó bevallásainak önellenőrzése 2.
Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária! Olvasva a fenti címen megjelent válaszát az alábbi kételyek fogalmazódtak meg bennem. Valóban kijelenthető, hogy egy egyéni vállalkozó az értékcsökkenési elszámolását olyan szabadon kezelhetné, mint ahogy ezt Ön sugallja a válaszában? Az szja-törvény 11. számú mellékletének felvezető szövege azt tartalmazza, hogy – többek között – az értékcsökkenés elszámolása egy lehetőség. Olvasatomban ez a lehetőség abban áll, hogy vagy elszámolom (de ebben az esetben a törvény további előírásait be kell tartanom), vagy nem (de ez a költség a későbbiekben sem érvényesíthető, hasonlatosan azon szabályhoz, hogy bármilyen költség a felmerülés évében számolható el, például a 2016-ban megfizetett alkalmazotti munkabér nem számolható el 2017-ben, mert mondjuk figyelmetlen voltam). Folytatva a gondolatmenetem, ha úgy döntöttem, hogy élek az értékcsökkenés elszámolásának lehetőségével, akkor számomra a 11. sz. mell. II.2. a) pontja azt mondja, hogy a törvényben leírt leírási kulcsokat kell alkalmaznom (ahol választási lehetőségem van, ott a választásom szerintit), és ezt az üzembehelyezéskor kell eldöntenem (11. sz.mell. II.3. utolsó bekezdése). Következésképp véleményem szerint nem lehet bizonyos éveket kihagyva, azt a későbbiekben elszámolva értékcsökkenést érvényesíteni, valamint azt sem látom levezethetőnek a törvény szövegéből, hogy a törvényben rögzített leírási kulcsoknál alacsonyabb mértéket lehetne alkalmazni. Köszönettel. Pap Attila
Egyszeres könyvvitel térítés nélküli átvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület magánszemély tagjaitól és más magánszemélyektől eszközöket kap adományba. Az eszközök között van kisértékű és van 100 ezer forint feletti értékű is. Az egyesület egyszeres könyvvitel vezet. Hogyan kell könyvelni a tárgyi eszközök átvételét, azok további értékcsökkenését, hiszen az egyszeres könyvvitelben nincs időbeli elhatárolás? Mikor mutatom ki bevételként és költségként? Az eszközök között nincs például gépkocsi, ezek testépítő eszközök. Van-e valamilyen adó, illetékfizetési kötelezettsége ezután a tagnak vagy az egyesületnek? Köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
