1153 találat a(z) értékcsökkenés cimkére

Kérdés

Társaságunk egy új tejfeldolgozó üzemet épített VP pályázat keretében. Az üzemcsarnok épületének használatbavételi engedélye véglegessé vált 2019. szeptember 10-én. A technológiai gépsor műszaki átadása 2019. szeptember 18-án történt meg. A végleges működési engedélyt 2019. december 18-án megkaptuk. Az üzemben 2019. szeptember 18. és december 18. között próbagyártásokat végeztünk, amelynek költségét aktiváltuk az eszközök bekerülési értékeként, és csökkentettük a készletre vett termékek értékével. Kérdésként felmerült bennünk, hogy az üzemcsarnok próbagyártás időszakra eső értékcsökkenési költsége is beletartozik a próbaköltség értékébe? Valamint a technológia eszközök között vannak olyan, 100 e Ft alatti eszközök (sajtformák), amelyek több évig szolgálják sajtgyártási tevékenységünket. Ezen eszközök után elszámolt egyösszegű értékcsökkenés kb. 6 millió Ft, van-e lehetőség ezen költséget a próbagyártás értékébe betenni? Köszönettel: Hetényiné Magdi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki családi gazdaság tagja és egy kft. egyik tulajdonosa is. A családi gazdaság és a kft. is növénytermesztéssel foglalkozik. Ez a magánszemély kombájnt vásárolna, melyet a családi gazdaságba vinne be, ott használnák és számolnák el az értékcsökkenését is a tevékenységhez. Felmerült a kérdés, hogy megteheti e , hogy bérbe adja mint magánszemély a kombájnt a kft. részére? A kft. tudná használni a cég munkájához és végezhetne vele bérmunkákat is, többek között a magánszemély családi gazdaságának is végezne bérmunkát. Megteheti ezt a magánszemély, hogy a családi gazdaság olyan számlát fogad be a kft.-től, amit az ő eszközével hajtottak végre? Vagy ez csak szerződés kérdése? A kapcsolt vállalkozási környezet engedi ezt? Tudomásunk szerint a családi gazdaság nem adhatja bérbe a gépet és nem is végezhet bérmunkát, de mint magánszemély külön adózó jövedelemként bérbe adhatja a gépet? Esetleg megoldás lehet az, hogy a gép értékcsökkenését nem a családi gazdaság számolja el, hanem a magánszemély érvényesíti a gép bérbeadással szemben tételes költségelszámolás alkalmazásával? És ha a magánszemély érvényesíti az értékcsökkenést, akkor ha a gépet lízingre vásárolják, a lízingdíjat a családi gazdaság fizetheti és elszámolhatja a kamatot költségként vagy teljesen el kell különíteni és a magánszemély külön adózó jövedelemként tételesen elszámolva kezelheti a gép bérbeadást? (A családi gazdaság tételes elszámolású.)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne: egyéni vállalkozó adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő kedvezményként leírja az adott évben vásárolt tárgyi eszköz nettó értékét. A későbbi évek folyamán számolhat-e el erre a tárgyi eszközre értékcsökkenést?

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozóm vállalkozói 2019. évi szja-val csökkentett jövedelme 2 millió forint. 2019.évben vett kizárólag vállalkozási tevékenységhez használt tehergépkocsit 3 millió forint értékben, melynek 2019. évi értékcsökkenése 30 000 forint volt. Vállalkozási jövedelmet csökkentő tételként 2 millió forintot levonhatom? Ez által nulla lesz a vállalkozói osztalékadó alapja és így nem fizet szociális hozzájárulási adót sem? Ezzel kapcsoltban a csekély összegű de minimis táblázatban kell valamit kitöltenem? Illetve még egy kérdés felmerült bennem. A következő években a tárgyévi amortizációt el lehet majd számolni? Ebben az esetben van bármilyen elidegenítési tilalom a következő évekre? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Általam könyvelt egyéni vállalkozás (közjegyző) 2020. 01. 05-én megszüntette a vállalkozását. 2020.01.06-tól közjegyzői irodaként működik tovább. A kérdésem az egyéni vállalkozása alatt meglévő tárgyi eszközeire, konkrétan egy tételre vonatkozna. Ügyfelem a tevékenysége folytatásához irodát bérelt, melyet az elmúlt években teljesen felújított, átalakított. Könyvelésében jelentős összegben szerepel idegen ingatlanon végzett beruházás, melyet az eddigi években a törvény által engedett 6%-os értékcsökkenéssel számoltunk el. Közjegyzői irodaként is ezt az irodát fogja a továbbiakban is bérelni. Hogyan vezetem ki az egyéni vállalkozásából, és hogyan adózom le ezt a tételt? Válaszukat megköszönve: Ötletmozaik Kft.

Cikk

Nagyon időszerű változtatni a helyi iparűzési adó jelenlegi szabályozásán, főleg a magyar mikro- és középvállalkozások érdekében – mondta Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára ma reggel az M1 aktuális csatornán annak kapcsán, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács az iparűzési adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a kormánynak.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság tárgyieszköz-nyilvántartásába 2003-ban került be egy gazdasági épület, amit 2008.12.31-én a 866-os terven felüli értékcsökkenés számlával szemben kivezettek. Maga a telek, amin az épület áll, a mai napig a társasági tulajdonát képezi a tulajdoni lap szerint, így kérdésem az, hogy milyen könyvelési tételként, milyen nyilvántartási értéken és milyen dátummal lehetséges a telket felvenni az ingatlanok közé. A fellelt eszközöket egyéb bevétellel szemben kell elszámolni, majd elhatárolni a bevétellel szemben és értékcsökkenés-arányosan az elhatárolást az egyéb bevétellel szemben. Egy "kivett gazdasági épület, udvar" esetén is ez az eljárás? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Házaspár 50-50% tulajdonú lakását adja bérbe. A bérleti szerződést a férj szeretné megkötni a bérlőkkel, így ő vallja be a bevételt. Milyen megállapodást kell kötnie ehhez a házaspárnak? A jövedelem meghatározására a tételes költségelszámolást szeretné választani. Elszámolhatja-e a lakás egészére az értékcsökkenést? A bérbeadás két magánszemély részére történik, akik a bérleti szerződésben is külön-külön fel vannak sorolva. A férj egyéni vállalkozó, tehát van adószáma, de a bérbeadást magányszemélyként végzi. Szükséges-e számlát adnia a bérleti díjról, és ha igen, akkor ez a két bérlőnek külön legyen írva, azaz egy hónapról két számla készüljön, felezve a bérleti díjat? Köszönettel: Nagyné

Cikk

A helyi iparűzési adó gazdasági növekedést ösztönző átalakítását javasolja a Nemzeti Versenyképességi Tanács a kormánynak – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a testület idei első ülését követő mai sajtótájékoztatóján. A tanács az értékcsökkenés, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú – ötszörös mértékű – leírhatóvá tételét javasolja az adóalapból, valamint az adófeltöltési kötelezettség megszüntetését az iparűzési adónál is.

Kérdés

Kivás cégünk visszatér az Tao hatálya alá. A tárgyi eszközöknél nem egyértelmű az elszámolás. Eddig a számviteli törvény és az adótörvény szerint is ugyanúgy számoltam el az eszközök értékcsökkenését, mintha a Tao hatálya alatt lennénk. Visszatéréskor számomra nem egyértelmű az elszámolás. A kiva alatti eszközökre nem lehet a Tao szerint értékcsökkenést elszámolni? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2019-ben értékesítette a 2018-ban vásárolt tehergépkocsiját. A bevétele természetesen adóköteles lesz, de kérdésem, hogy az értékcsökkenés, hogy történik. 1. Csak a 2019-es évit lehet figyelembe venni? 2. A még hátramaradt 4 évnyi értékcsökkenés elszámolható most egyben? A 2018-as bevallásában a tehergépkocsi nettó értékével csökkentette az osztalékalapját (szja bevallás 97.sor), most az értékesítés miatt vissza kell-e növelni az osztalékalapot? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2016_2_4_Fiatalgazda_tamgepvasarlas_gep_va_iyq kapcsán lenne kérdésem. Az szja-törvény 11. számú mellékletének II. 7.pontja alapján az eszközbeszerzéshez felhasznált támogatási összeget az üzembe helyezés időpontjában értékcsökkenési leírásként számolja el. A vásárolt eszközt milyen értékkel kell a nyilvántartásokba felvezetni? Mi lesz az értékcsökkenés alapja? Az üzembe helyezés évében mekkora összeget lehet leírni? Azt írta korábbi válaszában, hogy a támogatási összeggel csökkentett értéken kell felvinni az eszköz nyilvántartásba, ugyanakkor az értékcsökkenést a teljes összegre kell számolni. Az 5. számú melléklet II. 3. pontja alapján a nyilvántartást azokról az eszközökről is vezetni kell, melyek beszerzésére fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. Ez alapján én azt gondoltam, hogy a teljes beszerzési értéken veszem nyilvántartásba az eszközt, és az értékcsökkenést erre az összegre vetítve számolom a megfelelő leírási kulccsal. A támogatási összegnek megfelelő összeget értékcsökkenésként elszámolom az üzembe helyezéskor, az adott évre jutó értékcsökkenést pedig év végén. Ez így helyes? A korábbi traktoros példánál maradva, az üzembe helyezéskor gyakorlatilag elszámolásra kerül egy összegben több mint 5 évre jutó értékcsökkenés és még az üzembe helyezés évében időarányos évi értékcsökkenés is? Nagyon köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég 2015-ben képezett fejlesztési tartalékot, melyet eddig nem oldott fel, holott 2017-ben vásárolt egy lakást. Lehet-e ezt utólag beszámítani és feloldani? Az értékcsökkenés miatt önellenőrizni kellene a 2017. és 2018. évi társaságiadó-bevallást, ha egyáltalán van mód rá, hogy ezt visszamenőleg meg lehet csinálni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy egy 2018.07.13-án bruttó 41 338 forintért vásárolt, jelenleg bruttó 60 990 forintért kapható mobiltelefonnak mennyi volt 2019.12.13-án az értéke? Nem könyvelés, eszköz érték leírás miatt, hanem kártérítési szempontból lenne számomra fontos ezt tudni. Azért vagyok bizonytalan, mert jelen ügymenetben a Hszt. 236. § (3) bekezdés b) pontja a mérvadó, mely kimondja, hogy "ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, valamint, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell – a számvitelről szóló törvény szerinti értékcsökkenésre is tekintettel – figyelembe venni", nem pedig a beszerzéskori értéket. Ezzel szemben a Tao törvény 1. számú melléklete, mely az értékcsökkenési leírás szabályait taglalja, a beszerzési értéket említi. 14,5% százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközzel számolva az Önök kalkulátora évenkénti 8843,55 forint értékcsökkenést számolt a fent említett dátumokat figyelembe véve. Ez alapján az eszköz értéke a megsemmisülés pillanatában a számviteli törvény szerint nettó 43. 03 forint volt. Kérdezném továbbá, hogy befolyásolja-e ezt az összeget, ha a telefon dokumentálhatóan nem volt minden nap használatban? Válaszát előre is köszönöm! Szép napot! Krisztián

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Saját részvények apportként átvitele másik cégbe

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Vezérigazgatóra kiterjedhet-e a kollektív szerződés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink