Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1153 találat a(z) értékcsökkenés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó nem szeretné az értékcsökkenést a bevallásban szerepeltetni, mivel az értékcsökkenés elszámolásával veszteséges lenne. Szabályos-e, ha a nyilvántartásaiban elszámolásra kerül az értékcsökkenés, de az eredményben nem számolja el költségként? Amennyiben szabályos, további kérdésként merül fel, hogy iparűzésiadó-számításnál a Htv.melléklet 2.1. pontja szerinti komplex megosztás során az eszközértéknél figyelembe veheti-e ezt az értékcsökkenést? Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A társaságiadó-törvény értékcsökkenésről szóló 1. számú mellékletének 9. pontjában említett 50 százalékos értékcsökkenési leírásnak van meghatározott összeghatára? Azaz milyen beszerzési értékhatárig alkalmazható az itt meghatározott tárgyi eszközök esetében az 50 százalékos kulcs? Köszönöm a választ!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy személygépkocsi maradványértékét megvásárláskor, 2008-ban 1millió forintban állapítottuk meg. Értékcsökkenést 5 évig számoltunk el. A gépjármű egy baleset következtében annyira megsérült, hogy totálkárosnak nyilvánították, 30 000 forintra értékelte a biztosító, így roncsként kerül majd értékesítésre. Év végén milyen értéken kell szerepelni a mérlegben? Lehet a maradványértéket módosítani? Ha igen, hogyan? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Készletek közé soroltunk át év közben egy műszaki gépet, melyet az alábbiak szerint könyveltünk: T139-K131; T267- K131, vagyis nem jelent meg a 8-as számlaosztályban a nettó értéke. Kérdésem, hogy a tárgyévi társasági adó levezetésekor mit kell betenni a növelő, illetve a csökkentő tételek közé? Véleményünk szerint növelőbe csak az átsorolásig elszámolt tárgyévi értékcsökkenést kell tenni, a csökkentő tétel esetében bizonytalanok vagyunk: csak az átsorolásig elszámolt tao szerinti értékcsökkenés, vagy az átsoroláskor meglévő számított nyilvántartási érték is csökkentő tétel? Köszönöm válaszukat előre is.

    Cikk

    A 2019. évre vonatkozó – negyedik negyedévi – adóelőleget a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) hatálya alá tartozó magánszemélyeknek 2020. január 13-áig kell megfizetniük (január 12-e vasárnapra esik). Ide sorolhatók az egyéni vállalkozók, az őstermelők és azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az előzőek szerinti körbe, de jogszabály esetükben adóelőlegfizetési-kötelezettséget ír elő, mert például nem kifizetőtől (hanem mondjuk bérbeadásból) származik az összevonandó jövedelem.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni kedvezményes eszközátruházás könyvelésben, mert teljesen elkeveredtem. Ha a 1419T 3893K rárakom az eddigi értékcsökkenést, valamint a T3893 K1411 rárakom a bruttó értéket, a 3893 jó nettó érték jelenik meg, viszont a kivonatban duplán lesz az értékcsökkenés. Ezt a hibát hogyan tudom kiküszöbölni? Segítségét köszönöm!

    Kérdés

    Kérdésem, hogy 2020. január 1-jétől a társasági adó alá tartozó vállalkozások esetében változik-e a 100 ezer forint értékhatár az egyösszegű értékcsökkenés elszámolására vonatkozóan?

    Kérdés

    Tisztel Szakértő! Adott egy cég, mely személyautót lízingel, a futamidő 36 hónap. Az értékcsökkenés elszámolásában szeretnék segítséget kérni. Mivel előreláthatólag 3 évig kívánja használni a cég a személygépkocsit, így a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést három évre osztjuk, vagyis évi 33,333 százalék? Az autó értéke viszonylag magas (18 millió forint). A Tao törvény szerinti értékcsökkenés pedig 20 százalék? Majd rendezzük az adóalap-módosító tételeket a tao-bevallásban? Ha egyéves lenne a futamidő, akkor az értékcsökkenés 100 százalék? Várom megtisztelő válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2020-től kiva-alanyiságot választ. Jelenleg – a Tao törvény hatálya alatt – egy nagyobb beruházás folyamatban van (társasházépítés), ami 2020 év végére készülne le, akkor lenne az ingatlan üzembe helyezése (néhány lakás értékesítéssel, néhány lakás pedig bérbeadással lenne utána hasznosítva). Bár éttérünk most a kiva törvény hatálya alá, de egy későbbi esetleges Tao törvény alá történő visszatérés esetén tudnunk kell az eszközök tao szerinti értékcsökkenés alapját is. Kérdésem: a kiva-áttérés pillanatában befejezetlen beruházásként nyilvántartott érték egy esetleges tao-visszatérés esetén tovább értékcsökkenthető? A kiva törvény hatálya alatti további értéknövelő beruházásokat célszerű lenne külön nyilvántartani (akár ezen a befejezetlen beruházáson, akár egy már használatban lévő eszközön végzett beruházáson történt)? Azt gondolom, hogy a Tao törvény hatálya alá történő visszatérésnél a kiva alatt megvalósított értéknövelő beruházásokra szintén igaz, hogy a kiva alatt a számvitelben még el nem számolt értékcsökkenéssel (számviteli nettó érték) csökkenthető a kiva alatt felhalmozódott eredménytartalék (28. § (4a)... Helyesen gondolkozom? Hogyan lehet nyilvántartani ezeket az értéknövelő beruházásokat, ha maga az eszköz még a kiva időszak előtt került beszerzésre, de az értéknövelő beruházás már a kiva időszakában valósult meg? Ha "külön eszközként" kezelném akkor az értékcsökkenést "minkét eszközre ( eredeti eszköz+ ráaktiválás) számoljam el? Köszönöm válaszukat! Mné

    Kérdés

    Egy kft. iroda és vizesblokk használatára alkalmas konténert vásárol. A konténert üzembe helyezés előtt átalakítja, konténer környezetét rendezi (térkő, parkosítás). Kérdésem, hogy a közművel, kamerával, vizesblokkal ellátott konténer számviteli szempontból egyéb építménynek, vagy egyéb berendezésnek minősül? A társasági adó szempontjából mekkora értékcsökkenés számolható el?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kedvezőbb adózás miatt egy jelenleg áfás, társasági adózás alá tartozó kft. szeretne áfamentes katás adózású bt.-vé alakulni. Korábban a 3 millió forintos törzstőkeemelés egy részét pozitív eredménytartalékból oldotta meg. Ezt a törzstőkecsökkentéskor vissza lehet vezetni az eredménytartalékba, ugye? A cégnek több millió forintos pozitív eredménytartaléka van, emellett van pár millió kifizetetlen osztaléka, vannak tárgyi eszközök, melyek nagyobb részét áfamentesen szerezte be, és amelyek értékcsökkenése még folyamatban van. Van pénz a pénztárában és a bankszámláján is. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor mire kell odafigyelni, milyen hátulütői lehetnek az átalakulásnak és az adózás megváltoztatásának? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Adott egy szakszervezet, amelynek van a tulajdonában egy nagyobb értékű ingatlan (üdülő). A szakszervezet ezt az ingatlant bérbe adja egy kft.-nek, amely azt üzemelteti. Az ingatlanon a kft. szeretne nagyobb beruházást végezni, nyílászárócserék, villamos vezetékek cseréje stb. A beruházás értéke kb. 15 millió forint. Szükségessé vált, elég elavult már. Ezt költségként könyvelhetjük, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Ha beruházás, akkor ez, gondolom, 2%-os értékcsökkenéssel számolható el 50 év alatt. Ha részben (50%-ban) ez pályázati pénzből valósul meg, akkor a kapott pályázati összeget elhatárolom, és az értékcsökkenés arányában (szintén 50 év alatt) számoljuk el egyéb bevételként? Jelenleg 10 évre szól a szakszervezet és a kft. között a bérleti szerződés. Ha 10 év múlva nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, akkor hogyan kezeljük tovább a tárgyi eszközök között nyilvántartott "bérelt ingatlanon végzett felújítást"? Várom válaszukat! Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Új ügyfelem magánszemélytől bérel földeket, melyeken fákat telepített (értékesítési céllal). Várható beérés 6-7 év. Kérdésem: jól gondolom, hogy ez beruházás (ültetvény), a felmerülő költségeket egy befejezetlen kartonon gyűjtöm (öntözés, talajmunkálatok), majd a "beérés évében" aktiválom? Valószínű, hogy egyből értékesítésre kerül, de ha mégsem, akkor milyen értékcsökkenési kulccsal indíthatom el az amortizációt? Előre is köszönöm! SzSz

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy élelmiszer-, virág- és dohányboltot szeretne átadni a tulajdonos nyugdíjas egyéni vállalkozó a szintén egyéni vállalkozó fiának. Mindkettejük áfakörös. Az épületek esetében mindenképp számlát kell kiállítani fia felé, vagy elegendő adás-vételi szerződés útján lebonyolítani? Illetve ha számlát köteles, akkor a jelenlegi értékcsökkenéssel csökkentett értéken kell átadnia? Az ebből keletkező bevétel a régi vállalkozónál vállalkozói bevételnek fog minősülni? Valamint a már nullára leírt eszközöket (szeletelő, berendezések, sütő stb.) átszámlázás esetén az új tulajdonos ismét értékcsökkenés alá helyezheti? Az aktuális bolti áru készletet szintén átszámlázással tudja átadni a fiának, a termékekre vonatkozó áfakulcs (5, 18, 27 százalék) alkalmazásával? Az alkalmazottak ki lesznek jelentve a régi vállalkozónál és az újnál be lesznek jelentve. A pénztárgépek átszemélyesítésre fognak kerülni, a terminálok szintén. Van esetleg olyan egyéb dolog, amire figyelniük kell? Köszönöm megtisztelő válaszát!

    Kérdés

    Kft. bérel egy ingatlant (nem lakóingatlan, hanem szálláshely) magánszemélytől, melyen elvégzett nettó 10 millió forint összegű beruházást. A kft. a beruházás áfáját visszaigényelte, és a beruházásra a könyveiben 6 százalékos értékcsökkenést számolt el. Bérleti díjat rendesen fizetett. Most, 4 év után az ingatlant visszaadja a kft. Kérdés, hogy mi a legkedvezőbb megoldás, ha erről előzetesen nem kötöttek megállapodást? Hogyan kell kiszámlázni vagy visszaadni, és melyik esetben milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szabadság kiadása 24 órás (készenléti jellegű munkakörben) napi munkaidő beosztás mellett

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Saját részvények apportként átvitele másik cégbe

    Antretter Erzsébet

    adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

    Niveus

    Vezérigazgatóra kiterjedhet-e a kollektív szerződés

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media