1099 találat a(z) értékcsökkenés cimkére
Bérelt telken végzett irodaház építése
Kérdés
Kft. egyik tagjától bérelt telken építene a kft. egy irodaházat. Kérdések: 1. A magánszemélynek áfamentes bérbeadási számlát állít ki? 2. A kft. az építkezésnél az áfát visszaigényelheti? 3. A befejezett épület után elszámolható értékcsökkenés? 4. Ha a telek bérlése megszűnik, az épület a telken marad, akkor ingyenes ügyletként áfát kell utána fizetni a cégnek?
Tárgyi eszköz értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Pénztárkönyvet vezető, szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó tárgyi eszközt értékesít. Az ügyletről számla készül, melynek összege bevételként szerepel a pénztárkönyvben. Kérdésem a következő: az értékesített tárgyi eszköz nettó értékét – amelyen a nyilvántartásban szerepel – milyen módon érvényesítem: költségként, vagy az szja-bevallásban a többi elszámolt értékcsökkenés között kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: U.Vera
Tárgyi eszköz, káresemény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018 decemberében cégünk egyik járműve közúti balesetet szenvedett, a járművünk totálkáros lett. A gépjármű beszerzésekor fejlesztési tartalék került feloldásra. (Beszerzés: 2016.08. Beszerzési érték 1000 e FT, fejlesztési tartalék felhasználás 400 000 FT). Megállapították, hogy a balesetet a másik fél okozta. 2019-ben megkaptuk a biztosító értesítését a roncsértékről és a kártérítés összegéről. 2018-ban terven felüli értékcsökkenést számoltam el a járműre roncsértékig. Ezzel az összeggel a 2018. évi társaságiadó-bevallásban adóalapot emelek. A Tao. tv alapján van mód arra, hogy az adóalapot a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentsem? A járművet kivonták a forgalomból 2018-ban. A tárgyi eszközök közül átsoroltam a készletek közé. A roncsot a vállalkozás a jövőben értékesíteni szeretné. Tisztelettel: Hegedűs-Meleg Annamária
Tárgyi eszközök értékelése III.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéshez kapcsolódódva kérdeznék a továbbiakban: https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_6_httpsadozonahukerdesek201913targy_cyt Ha teherautóról van szó, amit a jogelőd már 2 évig használt, és a várható használati ideje összesen 5 év volt, a jogutód még 3 évig tudja használni, akkor a számviteli écs-nél beírom a 3 évet, a kulcs ennek megfelelően 33,33%. Az adótörvény szerinti kulcs teherautónál 20%, akkor hogyan kell értenem, hogy az adótörvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint amennyit a számvitelben elszámoltunk, ugyanakkor, ha az eszköz a számviteli törvény szerint már nullás, az adótörvény szerint viszont még van értéke, értem, hogy az adótörvény szerinti écs csak az adóalapot csökkenti, de valahogy nem áll össze a kép. Attól, hogy társaságiforma-változás történt, az az érzésem, hogy az adótörvény szerint hátrány éri a céget, vagy valamit nem értek jól, hogy a tao-törvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint a számviteli törvény szerinti? Ebben kérem a segítségét.
Óvadék címén visszatartott összeg
Kérdés
Egy megrendelő szerződést kötött egy szoftver bevezetésére, fejlesztésére egy szolgáltatóval. Megállapodtak, hogy x millió forintot a jótállási időtartam alatt óvadék jogcímen visszatartanak, s abban az esetben kerül kifizetésre, ha a maradéktalanul teljesítette a jótállási kötelezettségeit és a jótállás kapcsán a megrendelőnek követelése nem keletkezik a szolgáltatóval szemben, valamint a support szerződést sikeresen megkötik, a support tevékenység sikeresen megkezdődik. Majd a jótállási időszak lejártát követően elszámolnak egymással. A projekt zárása megtörtént, a megrendelő visszatartotta az x millió forintot, a szoftvert üzembe helyezte a szerződés szerinti teljes nettó vállalási áron, a support szerződést megkötötték. Eltelt egy év, a jótállási időszak lejárt, az elszámolás viszont nem történt meg. A megrendelő viszont arra hivatkozva, hogy hibás teljesítés történt (bizonyos funkciók nem működnek, vagy hibásan), a jelzett hibák javítása a jótállási időszak alatt sem történt meg, nem kívánja a jelzett összeget kifizetni. Kénytelen lesz más vállalkozóval azt kijavíttatni, fejleszteni, Mi a teendő a megrendelő könyvelésében, ahol már üzembe helyezték a szoftvert, elkezdték az amortizáció elszámolását? Hogyan kell kezelni a hivatkozott – visszatartott – összeget, és az üzembe helyezett szoftver értékét a beszámolóban? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni, vagy a bruttó értéket módosítani?
Bérbeadott ingatlan értékcsökkenése
Kérdés
Köszönöm az alábbi választ a fenti témában : https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_21_berbeadott_ingatlan_ertekcsokkene_gup A kérdésbe nem írtam bele, hogy a teljes bérbeadott ingatlanra 2% értékcsökkenést számol a cég, a bérbeadás miatti 5%-os leírást nem alkalmazza. A válasz viszont a 5%-os leírás alkalmazására vonatkozik, kérem szépen válaszát a korábbi kérdésre – a jelen kiegészítésben leírtak alapján – 2% értékcsökkenési leírás elszámolhatóságára vonatkozóan.
Civil szervezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznúsági besorolással nem rendelkező civil szervezet alapcél szerint népi hagyományőrzési tevékenységet végez. Legfőképpen zenés, táncos fellépésekben nyilvánul meg a tevékenysége. 2018-ban pályázati pénzből hangtechnikai berendezéseket (mikrofon, hangfal, erősítő stb.) vásárolt. Az eszközök egyedi értéke – egy kivételével – 100 ezer forint alatt van. Az lenne a kérdésem, hogy az eszközöket célszerű tárgyi eszközként kimutatni és a használat időtartamában értékcsökkenés alá vonni, vagy mivel támogatási pénzből történt a vásárlás, érdemes egyösszegű leírásként elszámolni? Amennyiben az egyesület fellép falunapon és ezt kiszámlázza, az vállalkozási tevékenységnek minősül?
Tao adóalap-korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A "https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_TAO_adoalap_korrekcio_mhy" linken adott válaszában azt javasolja, hogy vegyük készletre a roncsot. Az ehhez kapcsolódó társaságiadóalap-korrekcióban kérném a segítségét még. Terven felüli értékcsökkenéssel megnövelem az adóalapot (24 millió forint), majd készletre vétel miatt a könyv szerinti értékkel szintén növelem az adóalapot (1,7 millió forint), a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkenthetem az adóalapot (23 millió forint). Jól gondolom? Köszönettel: Mónika
Tárgyi eszköz készletre vétele és kapcsolódó tao korrekciója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015. novemberben vettünk egy tehergépjárművet, melyet bérbe adtunk. Számvitelben megállapítottunk egy maradványértéket, és 20 százalékkal amortizáltuk az eszközt, elszámolt értékcsökkenéssel társaságiadó-alapot növeltem, a tao-törvény által engedett 30 százalékkal pedig adóalapot csökkentettem. 2018. novemberben felmondtuk a bérleti szerződést a bérlő nemfizetése miatt, a járművet az ügyvezetés döntése értelmében nem adjuk újra bérbe, hanem értékesítjük. Ennek megfelelően 2018. novemberben a tárgyi eszközt átvezettük készletre könyv szerinti értéken (várható értékesítési ár ennyi lesz vagy ennél több). A kérdésem az lenne, hogyan kell az adóalapot módosítani a készletre vétel miatt 2018-ban? A könyv szerinti értékkel (3,5 millió forint) növelem az adóalapot, a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkentem (1 millió forint)? Mit jelent a tao-törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjában írt „az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része”, illetve a 8. § (1) bekezdés b) pontjában írt „az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része”? Ez alapján mégsem kell készletre vezetéskor adóalapot korrigálni? Ez utóbbi esetben, erre az eszközre vonatkozóan az évek során elszámolt adóalap-korrekciós tételek összességében nem egyeznek meg? Köszönettel: Mónika
Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 96. §-ában tételesen előírja, hogy mit kell tartalmaznia az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének. A kérdésünk az lenne, hogy a fentebb említett paragrafus előírásain túl szerepeltetni kell-e például a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása miatti eredményváltozás számszerűsített hatását [53. §(5) bekezdés]? Válaszát előre is köszönjük.
Beruházási kedvezmény – 50 százalék értékcsökkenés
Kérdés
Ha van egy vegán ételeket gyártó cég, amely vásárolt egy 2,4 millió forint értékű hűtőkamrát, ez képezhet beruházási kedvezményt? Illetve ezen kívül vásárolt több gázzsámolyt, illetve gáztűzhelyet, valamint rozsdamentes munkaasztalokat, ezek képezhetnek beruházásikedvezmény-alapot? Valamint, ha tényleg új, még más által használatba nem vett eszközök eszekre számolhat el a Tao. törvény 1. számú melléklet 9. pontja értelmében 50 százalék értékcsökkenést a fenti tárgyi eszközökre? Köszönöm segítségüket.
Személyi jövedelemadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy egyéni vállalkozó, aki két éve kinullázta értékcsökkenéssel tárgyi eszközét. Ehhez vásárolt alkatrészt, amit csak a géppel tud használni. Növelheti-e a nulla bruttó értékű tárgyi eszközét az újonnan vásárolt alkatrészekkel és ezekre később, a további években számolhat-e el értékcsökkenést? Ha ugyanez az eset, csak a tárgyi eszköz még nincs a tulajdonában, mert bérli (később megveszi) és vesz hozzá tartozó alkatrészt, kell-e és hogyan szerepeltetni ezt a könyveiben? Csak az alkatrészre számolhat-e el ez esetben értékcsökkenést? Köszönöm válaszát.
Jogdíj kedvezménye
Kérdés
Egy kft. megrendelésre végez szoftverfejlesztéseket, ezen szerzői jogvédelemben részesülő szoftverek felhasználási engedélyéből származó eredményének kiszámítása során a teljes bevételt kell alapul venni, vagy a bevétel nem minősülhet teljes mértékig jogdíjnak, hiszen az a szerzői jogi joggyakorlat szerint munkadíjat is tartalmaz. Hasonlóan a régi gyakorlathoz, az ilyen jellegű bevételeket továbbra is meg kell osztani a kedvezményre jogosító jogdíj, illetve az arra nem jogosító munkadíj között ( 70 és 30 százalékos arányban)? Ha a bevételt meg kell osztani, akkor a vele szemben elszámolható költségeket (alvállalkozók, értékcsökkenés) is a teljes költség 70 százalékában kell figyelembe venni?
Bérbeadott ingatlan értékcsökkenés
Kérdés
„X” Kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, és „X” Kft. tulajdonában van egy bérbeadás céljából épített lakóház, pinceszint: 200 négyzetméter, földszint: 150 négyzetméter, emelet 150 négyzetméter, összesen 500 négyzetméter. „ X” Kft. a múlt évben bérbeadta a lakóházat: a két magánszemély tulajdonos tulajdonában álló „Y” Kft.-nek 115 négyzetmétert, a fennmaradó 385 négyzetmétert a két magánszemély tulajdonos bérelte, illetve a két magánszemély fizette a ház teljes rezsiköltségét. Mivel a teljes ingatlant bérbeadta X Kft., így a teljes ház után elszámolta az éves értékcsökkenést. Ez évtől változik a bérbeadás: „ Y” Kft. bérel a földszinten három helyiséget, 50 négyzetmétert, a két magánszemély tulajdonos pedig az emeleten 150 négyzetmétert, a fennmaradó 300 négyzetméter, a 200 négyzetméteres pinceszint, illetve 100 négyzetméternyi közös helyiség közös használatban vannak. Elszámolható-e a teljes ingatlan értéke után ez évtől az értékcsökkenés, annak ellenére, hogy a bérleti szerződések összesen 200 négyzetméter helyiséget nevesítenek, a többi helyiségek esetén a bérlő jogosult a bérleményhez kapcsolódó közös helyiségek nem kizárólagos szükség szerinti használatára? Vagy a teljes éves értékcsökkenést arányosítani kell, és a fenti esetben csak a 200/500 négyzetméter=40% értékcsökkenést lehet elszámolni?
Nyíltvégű pénzügyi lízing
Kérdés
Az általam könyvelt kft. nyílvégű pénzügyi lízing keretében bérelt egy személygépkocsit. A futamidő lejár nemsokára. A kérdés az, hogy ha a kft. veszi meg a személygépkocsit, akkor az eddig tárgyi eszközként nyilvántartott eszközt (aminek van még értéke a könyvekben), ki kell-e vezetni egyéb ráfordításként, vagy a maradványérték+áfa értéket rá kell-e aktiválni az eszközre és így kell-e tovább értékcsökkenést elszámolni, vagy új eszközként kell tovább nyilvántartani, a számlázott maradványérték+áfa értékben? Átminősítheti-e a NAV ebben az esetben esetleg a tranzakciót zárt végű pénzügyi lizinggé?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
