125 találat a(z) építményadó cimkére

Így kell építményadót fizetni a beépített épületrész után Cikk

A Kúria jogegységi határozatot hozott abban a kérdésben, hogy miként kell építményadót fizetni a beépített épületrész után. A jogegységi eljárásra azért volt szükség, mert az eljáró kúriai ítélkező tanácsok eltérően foglaltak állást arról, hogy az ingatlannyilvántartásban „egyéb helyiség” megnevezéssel nyilvántartott ingatlanok a helyi adók vonatkozásában adótárgynak minősülnek-e – olvasható a Kúria honlapján.

Építményadó törlése Kérdés

Telekadó továbbszámlázása Kérdés

Építményadó: kit illet kedvezmény? – Döntött az Alkotmánybíróság Cikk

Az Alaptörvény arányos közteherviselést előíró rendelkezéséből nem olvasható ki olyan tartalom, amely a jogalkotó által a magánszemélyek számára biztosítani kívánt adókedvezményeket tilalmazná, illetőleg amelyet ilyen alanyi kör számára biztosított, meghatározott mértékű kedvezmény sértene – foglalta össze a jogiforum.hu az Alkotmánybíróság IV/1294/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatát.

Építményadó Kérdés

Építményadó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy újépítésű társasháznak 2019. december hónapban emelkedett jogerőre a használatba vételi engedélye. A társasház lakásait egy tároló kivételével az építtető eladta, adásvételi szerződést kötött a vevőkkel, melyet a földhivatalhoz benyújtott. A vevők nevére a tulajdonjog bejegyzése, a vonatkozó dokumentumok benyújtása és a földhivatal bejegyző határozata 2020. évben történt. Az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat az építtető terhére ki akarja szabni az építményadót. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy vonatkozhat-e rá a a helyi adó tv. 502. § (7) szakaszából: Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának – a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, használatba vétel tudomásulvételét, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását megelőző – átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának, használatba vétel tudomásulvételének, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. Kérdésem, hogy a fenti idézett rendelkezés alapján az építtető az építményadó alanyává válik-e?

Építményadó és kommunális adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Falusi lakóingatlan 1/1 tulajdoni hányada örökösödés folytán 1/2-ed tulajdoni hányadban az özvegy és 1/2-ed tulajdoni hányadban a gyermek tulajdonába került. A lakóingatlanra vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) nem került bejegyzésre. Az ingatlant kizárólag az özvegy használja és a lakcímnyilvántartás szerint is állandó lakosú tulajdonos. A gyermek más településen él életvitelszerűen és a népességnyilvántartás szerint is más a lakóhelye. Az egylakásos lakóingatlanra a helyi adóhatóság az özvegynek 1/2 ed tulajdoni hányadára kommunálisadó-fizetési kötelezettséget állapít meg, a másik 1/2-ed tulajdoni hányadra pedig felszólította a tulajdonost, hogy építményadó-fizetési kötelezettségére vonatkozóan tegye meg bevallását a helyi adórendelet és az 1990. évi C. törvény alapján. Jogszerű-e az önkormányzat adóztatása, miszerint ugyanazon adótárgyra fele részben kommunálisadó-fizetési kötelezettséget állapít meg, fele részben pedig építményadó-fizetési kötelezettséget ? Véleményen szerint az adótárgy maga a lakóingatlan és nem az adóalany, egyik tulajdonosa életvitelszerűen lakja és használja az egész ingatlant, ezért az ingatlan után magánszemélyek kommunális adóját kellene fizetnie mindkét tulajdonosnak. Abban az esetben, ha egyik tulajdonos sem lakja életvitelszerűen és állandó bejelentéssel, akkor jogszerű lenne, hogy magánszemélyek kommunális adója helyett építményadó-fizetési kötelezettséget állapít meg a helyi adóhatóság mindkét tulajdonosnak.

Ingatlan bérbeadás mindkét oldalról Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakást ad bérbe saját tulajdonában álló vállalkozásának, melyben a vállalkozás gazdasági tevékenységét folytatja. A bérleti díjon felül a vállalkozás közvetlenül megfizetni a társasháznak a közös költséget és az önkormányzatnak az építményadót. Kérdéseim: - Mi lesz az szja alapja - 10 százalékos költséghányadot alkalmaz -, az átutalt összeg vagy az átutalt összeg felbruttósított összege? Közös költség 44 305 forint, amelyet átutal a társasháznak vagy 51 220 forint ...ha az előbbi összeg, akkor az szja-t ki köteles rendezni és milyen módon? ..mint kifizető szjaelőleg-levonási kötelezettség terheli a vállalkozást? - Számvitelben hogyan tudjuk elszámolni a közös költséget és építményadót bérleti díjként vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként? Köszönettel: - amennyiben közös tulajdonukban állna az ingatlan, de teljes egészében a vállalkozás használná fenti költségeket meg kellene osztani?

Ingatlan-bérbeadás és járulékos költségek számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adószámos, nem áfás magánszemély raktárhelyiséget ad bérbe cégünknek. A bérbeadó 10%-os költséghányad választásáról nyilatkozott. A szerződés szerinti bérleti díj euróban került megállapításra. A bérbeadó külön számlázza a bérleti díjat euróban, a számlán csökkentő tételként feltünteti euróban a bérleti díj 90%-ának a 15%-át. A bérleti szerződésnek megfelelően a bérlő fizeti az ingatlan rezsidíját (almérő alapján), és az építményadót a bérbeadó forintos számlája alapján. Jól értelmezzük-e hogy az szja-törvény 17. paragrafusának 3a bekezdése nem alkalmazható az áthárított építményadóra, és ezen tétel 90%-ának a 15%-át kifizetői szja-ként le kell vonnunk? Helyesen milyen megjegyzéssel kell a számlán szerepeltetni az áthárított építményadót, és ezt a sort a bérlőnél milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? Helyesen jár el a bérbeadó, amikor a számláján feltünteti csökkentő tételként az szja-t? Kifizetőként az eurószámla szja-alapjának forintosításánál alkalmaznunk kell az szja-törvény 6. § (4) bekezdésének a) pontját?

Helyi adó szakszervezet esetén Kérdés

Arra lennék kíváncsi, hogy jogszerű-e egy szakszervezet esetén, amely a Magyar Államtól – 15 éves elidegenítési és terhelési tilalommal – 4 százalékos tulajdonhányadot kapott egy valaha üdülőként működő építményre, a helyi önkormányzat több százezer forintos helyi adó kivetéséről döntött. Az építmény 2010 óta nem használt, gyakorlatilag lepusztult (közmű sincs benne), eladni nem lehet az elidegenítési tilalom miatt, a felújításhoz a közel egy tucat tulajdonos nem tud forrást biztosítani, egyébként a többségi tulajdonos sem tesz semmit. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy mivel lakhatatlan az épület, ezért nem szolgál cél szerinti tevékenységet. Igazából sose vettük tulajdonba, a törvény erejénél fogva került ágazati vagyonelemként az Állami Vagyonkezelő határozatával "kvázi" a tulajdonunkba. A tulajdonosi jogainkkal – a 4 százalékos tulajdonhányad miatt – gyakorlatilag nem is tudunk élni. A szakszervezet sohasem végzett vállalkozási tevékenységet, erről nyilatkoztunk is az illetékes önkormányzat felé, amelynek illetékesei viszont azt állítják, hogy mivel az épület nem funkcionált szakszervezeti üdülőként (alaptevékenység lenne), ezért fennáll a fizetési kötelezettség. A problémám az, hogy az épületet nem vásárlás útján szereztük, hanem azt a Magyar Állam ingyenes vagyonátadással adta át szakszervezetünk részére, s 4 százalékos tulajdoni hányadot jegyeztetett be. Kérdés, hogy köteles-e a kizárólag tagdíjból élő szakszervezet több százezer forintos telek- és építményadót fizetni, valamint milyen lehetőség van ezen kötelezettség alóli mentesülésre?

Megtérített építményadó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk normál áfaalany kft., amely értékesít egy régi üzemcsarnokot (telek + felépítmény) fordított áfásan egy másik kft.-nek. A szerződésben az áll, hogy a vevő megtéríti az eladónak a 2019. évi építményadó összegét. Kérdésünk, hogy hogyan történik ennek az elszámolása? Számlázni kell? Ha igen, milyen áfával? Köszönettel: István

Magánszemély ingatlan-bérbeadása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe, a kifizető minden hónapban levonja és bevallja az szja-t. A magánszemély a bérleti díjon felül meg akarja téríttetni a bérbe vevővel az ingatlanhoz kapcsolódó építményadót és telekadót, ami a magánszemély nevére szól az önkormányzat adókivetése alapján. Az a kérdésem, hogy a magánszemély továbbszámlázhatja 100%-ban az említett helyi adókat, vagy ugyanúgy, mint a bérleti díj összegéből, szja-t kell levonni a kifizetőnek az év elején adott nyilatkozat alapján? Válaszát előre is köszönöm V.G.

Ezektől függ, hogy kell-e építményadót fizetni Cikk

Lakhatásra használt ingatlanra kell-e építményadót fizetni? Olvasónk kérdésére Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Építményadó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az ingatlan nyilvántartásban irodának feltüntetett, de lakás céljára használt lakás mentes-e az építményadó alól? Egy kft. tulajdonában álló ingatlan az ingatlanadó hatálya alatt állt. A társaság az ingatlant megosztotta, amelyből lett egy iroda és egy raktár, amely az ingatlannyilvántartásban /1 és /2 nyilvántartási számon bejegyzésre került. A megosztást követően az irodát a kft. értékesítette egy magánszemély részére. A magánszemély az irodát lakhatási célra használja. A kft. a tulajdonában maradt, az ingatlannyilvántartás szerint raktár építményadó-kötelezettségét a vállalkozás módosította, amelyet az önkormányzat elfogadott, és csökkentette az építményadó-fizetési kötelezettségét. Az önkormányzat ezt követően megkereste a magánszemélyt, hogy fizessen ő is építményadót a megvásárolt irodára. A magánszemély kérte az önkormányzatot, hogy tekintsen el az ingatlanadó kivetése alól, mivel a Htv. 1. §-ának a) és b) pontja alapján – a Htv. 13. paragrafusában felsoroltakon túl – mentes az adó alól a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló üdülő, garázs, amennyiben azt üdülőnek, garázsnak használják, valamint a lakás céljára használt lakás, lakrész. A helyi önkormányzat nem tekintett el az adó kivetése alól, mert álláspontja szerint a Htv. 52. paragrafusának 45. pontja értelmében adóköteles az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján irodának minősülő épület, épületrész, valamint a Htv. 11. paragrafusának (3) bekezdése alapján az adókötelezettség valamennyi helyiségére kiterjed, annak hasznosításától függetlenül. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?

Kft. lakóingatlan-tulajdonának eladása magánszemély tulajdonos részére Kérdés

Kereskedelmi tevékenységet végző áfaalany kft. tulajdonában kereskedelmi és raktározási célú ingatlanok, valamint 2012. évben vett lakóház és 2014. évben vett lakás is van. Mind a lakóházat, mind lakást magánszemélytől adásvételi szerződéssel vette a kft., és bérbeadásra áfakötelessé tételt választva, havonta kiadott 27 százalékos áfás számlával bérbeadással hasznosította. Mindkét ingatlannál felújításokat végzett a cég, mely számlák áfáját levonásba helyezte. A lakóház felújításával kapcsolatban a 2016. évi tao-bevallásban 3.000 ezer Ft értékben kisvállalati kedvezményt vett igénybe a kft. Ingatlanértékesítésre a kft. nen élt az adókötelessé tétellel (áfatörvény 88. §). 2019.07. hóban a kft. szeretné eladni a lakóházat és a lakást a kft. ügyvezetője (90%-os tulajdonosa) részére. 1. Az eladáshoz kell-e értékbecslői szakvélemény, vagy helyi piaci értéken adhatóak el áfamentes számlával? 2. A 240 hónap figyelési időn belüli eladás miatt befizetendő arányosított áfája lesz a kft.-nek? 3. A 2019. évi tao-bevallásban tao-növelő tétel lesz a kisváll. kedv. 2-szeres összege? 4. A kft.-nek mindkét ingatlan építményadóját meg kell fizetni a 2019. évben? 5. Milyen adókötelezettsége van még a kft.-nek a két eladott ingatlan miatt? 6. A magánszemély vevőnek az árírási illetéken kívül van-e fizetni valója az ingatlanok vétele miatt? Válaszukat köszönöm.