132 találat a(z) építményadó cimkére

Lakásbérbeadással foglalkozó adószámmal rendelkező magánszemély Kérdés

Közeleg az építmény- és telekadót érintő adatbejelentés határideje Cikk

Január 15-éig kell az adózóknak bejelentést tenniük az építmény- és telekadó kapcsán a 2021-ben bekövetkezett, adókötelezettséget érintő változásokról – hívja fel a figyelmet hírlevelében a Mazars.

Építményadó-kötelezettség ingatlanbérlés esetén Kérdés

Magánszemély építményadója Kérdés

Helyi adó Kérdés

Építményadó továbbszámlázása Kérdés

Nonprofit kft. iparűzési adója Kérdés

Így kell építményadót fizetni a beépített épületrész után Cikk

A Kúria jogegységi határozatot hozott abban a kérdésben, hogy miként kell építményadót fizetni a beépített épületrész után. A jogegységi eljárásra azért volt szükség, mert az eljáró kúriai ítélkező tanácsok eltérően foglaltak állást arról, hogy az ingatlannyilvántartásban „egyéb helyiség” megnevezéssel nyilvántartott ingatlanok a helyi adók vonatkozásában adótárgynak minősülnek-e – olvasható a Kúria honlapján.

Építményadó törlése Kérdés

Telekadó továbbszámlázása Kérdés

Építményadó: kit illet kedvezmény? – Döntött az Alkotmánybíróság Cikk

Az Alaptörvény arányos közteherviselést előíró rendelkezéséből nem olvasható ki olyan tartalom, amely a jogalkotó által a magánszemélyek számára biztosítani kívánt adókedvezményeket tilalmazná, illetőleg amelyet ilyen alanyi kör számára biztosított, meghatározott mértékű kedvezmény sértene – foglalta össze a jogiforum.hu az Alkotmánybíróság IV/1294/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatát.

Építményadó Kérdés

Építményadó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy újépítésű társasháznak 2019. december hónapban emelkedett jogerőre a használatba vételi engedélye. A társasház lakásait egy tároló kivételével az építtető eladta, adásvételi szerződést kötött a vevőkkel, melyet a földhivatalhoz benyújtott. A vevők nevére a tulajdonjog bejegyzése, a vonatkozó dokumentumok benyújtása és a földhivatal bejegyző határozata 2020. évben történt. Az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat az építtető terhére ki akarja szabni az építményadót. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy vonatkozhat-e rá a a helyi adó tv. 502. § (7) szakaszából: Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának – a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, használatba vétel tudomásulvételét, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását megelőző – átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának, használatba vétel tudomásulvételének, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. Kérdésem, hogy a fenti idézett rendelkezés alapján az építtető az építményadó alanyává válik-e?

Építményadó és kommunális adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Falusi lakóingatlan 1/1 tulajdoni hányada örökösödés folytán 1/2-ed tulajdoni hányadban az özvegy és 1/2-ed tulajdoni hányadban a gyermek tulajdonába került. A lakóingatlanra vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) nem került bejegyzésre. Az ingatlant kizárólag az özvegy használja és a lakcímnyilvántartás szerint is állandó lakosú tulajdonos. A gyermek más településen él életvitelszerűen és a népességnyilvántartás szerint is más a lakóhelye. Az egylakásos lakóingatlanra a helyi adóhatóság az özvegynek 1/2 ed tulajdoni hányadára kommunálisadó-fizetési kötelezettséget állapít meg, a másik 1/2-ed tulajdoni hányadra pedig felszólította a tulajdonost, hogy építményadó-fizetési kötelezettségére vonatkozóan tegye meg bevallását a helyi adórendelet és az 1990. évi C. törvény alapján. Jogszerű-e az önkormányzat adóztatása, miszerint ugyanazon adótárgyra fele részben kommunálisadó-fizetési kötelezettséget állapít meg, fele részben pedig építményadó-fizetési kötelezettséget ? Véleményen szerint az adótárgy maga a lakóingatlan és nem az adóalany, egyik tulajdonosa életvitelszerűen lakja és használja az egész ingatlant, ezért az ingatlan után magánszemélyek kommunális adóját kellene fizetnie mindkét tulajdonosnak. Abban az esetben, ha egyik tulajdonos sem lakja életvitelszerűen és állandó bejelentéssel, akkor jogszerű lenne, hogy magánszemélyek kommunális adója helyett építményadó-fizetési kötelezettséget állapít meg a helyi adóhatóság mindkét tulajdonosnak.

Ingatlan bérbeadás mindkét oldalról Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakást ad bérbe saját tulajdonában álló vállalkozásának, melyben a vállalkozás gazdasági tevékenységét folytatja. A bérleti díjon felül a vállalkozás közvetlenül megfizetni a társasháznak a közös költséget és az önkormányzatnak az építményadót. Kérdéseim: - Mi lesz az szja alapja - 10 százalékos költséghányadot alkalmaz -, az átutalt összeg vagy az átutalt összeg felbruttósított összege? Közös költség 44 305 forint, amelyet átutal a társasháznak vagy 51 220 forint ...ha az előbbi összeg, akkor az szja-t ki köteles rendezni és milyen módon? ..mint kifizető szjaelőleg-levonási kötelezettség terheli a vállalkozást? - Számvitelben hogyan tudjuk elszámolni a közös költséget és építményadót bérleti díjként vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként? Köszönettel: - amennyiben közös tulajdonukban állna az ingatlan, de teljes egészében a vállalkozás használná fenti költségeket meg kellene osztani?