Egy kft. vásárolt egy lakást úgy, hogy egy magánszemély haszonélvezetet is alapított az ingatlanra a szerződésben. A magánszemély nem tagja és nem ügyvezetője a cégnek. A vételárat a szerződésben úgy határozták meg, hogy a haszonélvező a 40 százalékát kifizeti. Ebben az esetben hogyan kell bejelenteni az önkormányzat felé az építményadót, illetve hogy anszámolja el a cég a könyveiben az ingatlant?
Tisztelt Szakértő! Egy cég tulajdonában lévő csarnoképülethez hozzáépítenének egy féltetőt, amely három oldalról nyitott. A negyedik oldala a csarnoképület fala. A féltető sem korláttal, sem szilárd burkolattal nem rendelkezne. Jól gondoljuk-e, hogy ez a féltető nem építményadó-köteles. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott cég ingatlant vásárolt a cég nevére kiállított számla alapján. Kell-e a társasági szerződést módosítani, ha telephelyként használják? Az ingatlan egy rövid ideig anélkül került bérbeadásra (aktiválás megtörtént), hogy az új tulajdonos használná és időközben megérkezett az építményadó időarányos összege és a vagyonszerzési illeték. Kérnék egy megerősítést, hogy ez az összeg költségként elszámolható vagy rá kell aktiválni az ingatlan értékére? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! Alapítványunk haszonélvezeti jogot szerzett egy jelentős méretű ingatlanon. (Szolnok város belterületén található, 3800 négyzetméter.) Értelmezésünk szerint egy közcélú tevékenységet folytató szervezet haszonélvezete az ingatlanon, mely földhivatali bejegyzésre is került, mentességet élvez az építményadó-kötelezettségnél. Ha az alapítvány január 1-jén haszonélvezeti jog bejegyzés alapján az adó alanya, továbbá alapcélja szerinti tevékenységet végez, lehet-e az önkormányzatnak olyan joga, amellyel az adómentességgel szemben az alapítványra építményadó-kötelezettséget állapít meg? Milyen jog alapján? Ha van egyéb bevételszerző tevékenység is (például nem használt helyiséget bérbe adja), amely nincs az alapcélok között bejelentve, adhat-e okot adóztatásra az építményadóban? Köszönettel: Z.L.
Szeptember 15-e egyes helyi adók, illetve helyiadó-előlegek megfizetésének határideje.
Tisztelt Szakértő! Lakást adok bérbe egy városban, ahol ha nem életvitelszerűen élek, építményadó címén évi 66000 Ft adót fizetek, a bérbeadás után pedig 15% szjafizetésem van. A kérdésem, hogy a számított adóból levonhatom-e az építményadó összegét. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az épület tulajdonosa (kft.) 2017. december 31-ével egy alapítványra haszonélvezeti jog alapításával átruházta az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket. Alapítvány lett a haszonélvező. Az eljáró ügyvéd januárban nyújtotta be az erről szóló bejegyzési kérelmet a földhivatal felé, februári keltezéssel jegyezték be a december 31-ei haszonélvezetijog-átruházást. A települési önkormányzat adóosztálya felé bejelentés történt, hogy alapítvány lett az építményadó kötelezettje, azonban a februári bejegyzést látva ezt csak a következő évtől (2019) hajlandók tudomásul venni. (Egyébként az alapítvány mentességet élvezne, tehát lényeges szempont a 2018. január 1-jei állapot.) Kérdés: ha az iratokból kitűnik a 2017-es átruházás, de a földhivatali bejegyzés dátuma 2018 februárra esik, mit kell az építményadó-kötelezettségnél figyelembe vennie az önkormányzatnak? Hogyan lehet érvényesíteni az alapítvány jogait és kötelezettségeit? (A bejegyzésnek visszamenőleges hatályúnak kellene lennie, nem? Sajnos ez nem látszik a tulajdoni lapon, csak a határozaton.) (Ha ez így lehetséges, akkor például egy novemberi ingatlan adás-vételt, az ügyvéd 30 napjával számolva a földhivatal csak következő évben jegyezne be és a tulajdonjogot innen eredeztetik??) Köszönöm válaszát! Tisztelettel: ZL rendszeres olvasó
Tisztelt Szakértő! Szeretnék tájékoztatást kérni az 1990. évi C. törvény 14. § (5) bekezdés értelmezésében. Egy településen sok szezonális jellegű hirdetést raknak ki év közben, és meg is szüntetik, ahogy a tevékenységüket befejezik. Kell nekik építményadót fizetni a reklámhordozó után, ami tárgyév május 1-jétől szeptember 30-áig van kirakva vagy sem? Mielőbbi válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Lakásnak minősülő építmény 10 m2-es ingatlanrészét a tulajdonos kft.-székhelyként használja, építményadó köteles-e ha: a) a tulajdonos nem számol el bérleti díjat és a kft. nem számol el költséget, b) a tulajdonos ingatlanbérleti díjat számláz a kft. felé és költséget számol el? Válaszukat köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Lízingbeadó cég ingatlant ad lízingbe. Társasházi lakóingatlan esetén hogyan terhelhető tovább a tulajdonost terhelő közös költség? Egyéb ingatlan esetén a felmerülő építményadó hogyan terhelhető tovább a lízingbevevő felé? Ezen díjakat a lízingdíjakba nem építették be. Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértők! A helyi adókról szóló1990. évi C. törvény kiegészült a 11/A §-sal, mely szerint 2018. január 1-jétől adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanokon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó (például óriásplakát). Vannak olyan önkormányzatok, amelyek 2017. december 1-jéig nem határozták el az adó kivetését. Ezzel kapcsolatban szeretném kérni a helyi adókról szóló törvény 6/a. paragrafusának értelmezését, hogy 2018-ban év közben bevezethetik-e még ezt az adónemet azon önkormányzatok, akik eddig nem tették meg, vagy év közben nem élhetnek ezzel a jogukkal. Ezzel kapcsolatos következő kérdésem, hogy ezen adók bevallását – ahol az adó 2018. január 1-től bevezetésre kerül –milyen határidővel kell az önkormányzatokhoz benyújtani? Válaszukat köszönöm.
A csökkenő adóbevételek részbeni ellentételezéseként csökkentette a helyi iparűzési adó (hipa) kedvezményes határát Zalaegerszeg közgyűlése – közölte a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik. Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint pl. az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-jétől bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik? Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint például az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-től bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől, nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez, alapcél szerinti tevékenységei közt az oktatás is és az ingatlanainak hasznosítása, bérbeadása is szerepel. Két ingatlan van a tulajdonában, az egyik a székhelye, egyben a központi ügyintézés helye, a másikban oktatótermek vannak. Kérdés, hogy teljesül-e a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) szerinti építményadó-mentességi feltétel, a „kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére” történő használat, a) a székhely célú ingatlanára; b) ha az ingatlan egy részét időszakosan (oktatóterem) vagy tartósan (irodahelyiség) bérbe adja?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték