144 találat a(z) építményadó cimkére

Kérdés

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték egy ingatlanra, hogy üzemközpont. Az adózó úgy nyilatkozott, hogy az üzemközponthoz 8 ingatlan tartozik, és mivel az üzemközpont mezőgazdasági hasznosítást jelent, ezért mentesül a telekadó, építményadó alól, mivel minden – még az iroda művelési ágú épület is – összefügg a mezőgazdasággal. Az építményadóban csak a Htv. 13. § h) pontja ad mentességet, de ebben nem szerepel üzemközpont. A telekadóban pedig a 19. § b), illetve d) pontja, de itt sem olvasható üzemközpont-mentesség. Számomra egyértelmű, hogy nem kaphat mentességet, de hogyan kezelendő az ügyfél nyilatkozata, ugyanis az Art. 97. § 5. pontja szerint bizonyítási eszköz és bizonyítékok: ... az adózó nyilatkozata?

Kérdés

Helyi adóval, ezen belül is az épitményadóval kapcsolatosan kérdezem: Telepünk két község határában működik. Az idei évre mindkét önkormányzat bevezette az épitményadót (értékalapú, korrigált forgalmi érték alapján). Az A. önkormányzat helyrajziszám szerinti területén vannak azok az épitmények, melyek rendelkeznek forgalmi értékkel. A B. önkormányzat helyrajziszám szerinti területén gyakorlatilag nincsen semmiféle épitmény, csak üres a terület . Az egész telep, tehát A és B önkormányzat területét befoglalva be van kerítve. Az A önkormányzat több helyrajziszám szerinti területe mintegy 70 százalék, és már mint jeleztem, itt vannak az épületek, épitmények, a B önkormányzat az összterülethez képest 30 százalék területet birtokol, és itt nincsen épület, épitmény. Kérdésem, hogy helyesen gondolom-e, hogy az A önkormányzatnak vallom be az épitményadót a korrigált forgalmi érték alapján, hiszen az ő területükön vannak a forgalmi értékkel biró épületek, míg a B önkormányzatnak nem tudok mit bevallani, hiszen neki csak az üres területe van, és nem telekadót, hanem épitményadót vezetett be. Esetleg a két önkormányzat megegyezhet a megosztásban?

Kérdés

Magánszemély lakástulajdona kapcsán felmerült a bejelentkezési kötelezettség fenti adónemek valamelyikére. Saját gyakorlatom alapján úgy értelmeztem, hogy mivel magánszemély lakástulajdonáról van szó, kommunálisadó-fizetési kötelezettség keletkezik.(Újpesten az önkormányzat csak cégek tulajdonában lévő lakásra vet ki építményadót.) Lehetséges az, hogy ez a rendelet kerületenként változó? A VI. és VIII. kerületi önkormányzatok ügyfélszolgálatán ugyanis azt a választ kaptam, hogy ügyfelemnek nem kommunális adót, hanem építményadót kell fizetnie. Ügyfelem magánszemély, akinek tulajdonában van három budapesti lakás. Az egyikben benne lakik, ami egyben a vállalkozásának a székhelye, itt folytatja az orvosi magánpraxist. A másikban önkormányzati engedély alapján szálláshely-szolgáltatást végez, míg a harmadikat szeretné bérbeadni. Melyik önkormányzati adó hatálya alá kell bejelentkeznie? A mértékben nagyon nagy a különbség!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cég ingatlant bérel magánszemélytől, havonta fizet neki bérleti díjat, levonja, és befizeti az adóelőleget. A kérdésem az lenne, hogy a magánszemély nevére szóló adókötelezettségeket (például építményadó) elszámolhatja-e a cég, ha a szerződésben úgy állapodnak meg? Előre is köszönöm szépen a segítséget!

Cikk

Az elmúlt évben több ponton, és több ízben módosították különböző törvények a helyi adókról szóló törvényt. Egységes szerkezetbe foglalt rendelkezései nem csak 2016-ra, de már 2017-re is tartalmaznak előírásokat. Nem minden javaslat került át a törvénybe, amelyek idő előtt napvilágot láttak, s így a köztudatba bekerülhettek; cikkünkben összefoglaljuk az elfogadott változásokat.

Cikk

Korábbi évekre vonatkozó építményadó önellenőrzése során adókötelezettség-csökkenés keletkezett. E kötelezettségcsökkenés bevételként vagy ráfordítás-csökkenésként rögzítendő-e a számvitel szabályi szerint? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

Cikk

A város kedvezően változó anyagi helyzete tette lehetővé, hogy jövőre 25 százalékkal csökken az idén nyáron bevezetett építményadó mértéke − közölte a Zalaegerszeg polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társasházban lévő földszinti, körülbelül 4,5 méter belmagasságú üzlethelyiség alapítói okirat szerint 35 négyzetméter + 32 négyzetméter galéria. Az önkormányzat ez után (összesen 67 négyzetméter) vetette ki az adót, mert a galéria – ami a műszaki szakértőjük szerint inkább tároló – belmagassága eléri az 1,9 méter magasságot, így a hasznos alapterületbe beszámít. Véleményem szerint a hasznos alapterületnél a tér kihasználását nem kell figyelembe venni. Kérdésem: a galéria, vagy tároló, melynek belmagassága 1,9 méter, építményadó-köteles-e? Köszönettel: Szigetvári Anikó

Kérdés

Korábbi évekre vonatkoző építményadó önellenőrzése során adókötelezettség-csökkenés keletkezett. E kötelezettségcsökkenés bevételként vagy ráfordítás-csökkenésként rögzítendő-e a számvitel szabályi szerint? A ráfordítás így követel egyenlegű lenne.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem ingatlan-bérbeadással foglalkozik, mely áfás tevékenység. Most úgy döntött, hogy az építményadót is továbbszámlázza bérlőknek. Kérdésem lenne, hogy ez, mint mellékszolgáltatás, felveszi a főszolgáltatás, vagyis a bérlés áfáját, vagy mint építményadót, áfa hatályán kívüliként kell továbbszámlázni? Válaszát előre is köszönve, tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha ingatlan adásvételekor a szerződő felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a birtokba adás napjától viseli az esetleges adókat (például építményadó, telekadó), akkor az eladónak milyen bizonylatot kell kiállítania a vevő részére az időarányos építmény- és telekadóról? 1. Az időarányos adók a vételár járulékos költségei lehetnek (áfaalap részét képezi): A számla kibocsátója a vételár végszámlájában az időarányos adók összegét is kiszámlázza a vevő felé, a vételár áfamértékével megegyezően (áfa-mentes/fordított áfás/egyenes áfás)? 2. Áfakörön kívüli tétel lesz: A vevő adásvételi szerződés, vagy az eladó díjbekérője alapján fizeti meg az időarányos adókat? Köszönöm, Szekeres Zsolt

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megbízóm ingatlant ad bérbe. Az ingatlan-hasznosításra áfaalanyiságot választott. Tevékenységének végzése helyén bevezette az önkormányzat az építményadót, amelyet a bérbevevővel egyeztetve a részére továbbhárít. Mivel az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódik az építményadó, ezért azt kértem a megbízómtól, hogy azt is áfával növelve számlázza tovább. Kérem iránymutatását, hogy az építményadó továbbszámlázásakor helyes-e az, hogy áfával növelve hárítják át. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2014. évi építményadó bevallást (adatszolgáltatást) a bevallási határidő után adtuk be. A bevallás alapján kivetette az önkormányzat a fizetendő adót. Utána viszont egyszerűsitett ellenőrzést végzett a 2014. évi évi építményadó tekintetében, és az általa kivetett összegre még 50 százalékos adóbírságot is kivetett. Véleményem szerint ez az eljárás nem jogszerű, mivel a bevallás (igaz, hogy határidő után) még az ellenőrzés megkezdése előtt a rendelkezésükre állt, hiszen ez alapján tudták kivetni az a fizetendő adót. Az Art. szerint a bevallani elmulasztott, és adóhiánynak mínősűlő összeg után lehet adóbírságot kiszabni. Önök szerint?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink