132 találat a(z) építményadó cimkére
Reklámhordozó építményadója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék tájékoztatást kérni az 1990. évi C. törvény 14. § (5) bekezdés értelmezésében. Egy településen sok szezonális jellegű hirdetést raknak ki év közben, és meg is szüntetik, ahogy a tevékenységüket befejezik. Kell nekik építményadót fizetni a reklámhordozó után, ami tárgyév május 1-jétől szeptember 30-áig van kirakva vagy sem? Mielőbbi válaszát előre is köszönöm!
Lakásnak minősülő építmény ingatlanrésze mikor adóköteles?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakásnak minősülő építmény 10 m2-es ingatlanrészét a tulajdonos kft.-székhelyként használja, építményadó köteles-e ha: a) a tulajdonos nem számol el bérleti díjat és a kft. nem számol el költséget, b) a tulajdonos ingatlanbérleti díjat számláz a kft. felé és költséget számol el? Válaszukat köszönöm előre is.
Ingatlanhoz kapcsolódó költség továbbterhelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lízingbeadó cég ingatlant ad lízingbe. Társasházi lakóingatlan esetén hogyan terhelhető tovább a tulajdonost terhelő közös költség? Egyéb ingatlan esetén a felmerülő építményadó hogyan terhelhető tovább a lízingbevevő felé? Ezen díjakat a lízingdíjakba nem építették be. Köszönettel: Mónika
Építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A helyi adókról szóló1990. évi C. törvény kiegészült a 11/A §-sal, mely szerint 2018. január 1-jétől adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanokon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó (például óriásplakát). Vannak olyan önkormányzatok, amelyek 2017. december 1-jéig nem határozták el az adó kivetését. Ezzel kapcsolatban szeretném kérni a helyi adókról szóló törvény 6/a. paragrafusának értelmezését, hogy 2018-ban év közben bevezethetik-e még ezt az adónemet azon önkormányzatok, akik eddig nem tették meg, vagy év közben nem élhetnek ezzel a jogukkal. Ezzel kapcsolatos következő kérdésem, hogy ezen adók bevallását – ahol az adó 2018. január 1-től bevezetésre kerül –milyen határidővel kell az önkormányzatokhoz benyújtani? Válaszukat köszönöm.
Csökken a hipamentesség határa Zalaegerszegen
Cikk
A csökkenő adóbevételek részbeni ellentételezéseként csökkentette a helyi iparűzési adó (hipa) kedvezményes határát Zalaegerszeg közgyűlése – közölte a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.
Alapítvány építményadó-mentessége 2.
Kérdés
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik. Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint pl. az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-jétől bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Alapítvány építményadó-mentessége 2.
Kérdés
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik? Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint például az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-től bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől, nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Alapítvány építményadó-mentessége
Kérdés
Alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez, alapcél szerinti tevékenységei közt az oktatás is és az ingatlanainak hasznosítása, bérbeadása is szerepel. Két ingatlan van a tulajdonában, az egyik a székhelye, egyben a központi ügyintézés helye, a másikban oktatótermek vannak. Kérdés, hogy teljesül-e a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) szerinti építményadó-mentességi feltétel, a „kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére” történő használat, a) a székhely célú ingatlanára; b) ha az ingatlan egy részét időszakosan (oktatóterem) vagy tartósan (irodahelyiség) bérbe adja?
Hasznos alapterület
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy építményadóban, ha nem egész számra jön ki a hasznos alapterület, a kerekítés szabályai szerint kell lefelé vagy felfelé kerekíteni, vagy tört számmal kell fizetni az adót? Pl. 68,65 m2 terület után vagy 69 m2 terület után számítják az építményadót? Válaszukat előre is köszönöm!
Építményadó
Kérdés
Cégünk raktárt bérel azon a területen, ahol telephelyünk működik. A bérbeadó az építményadó összegét – a bérleti díjon felül – kiszámlázza részünkre, arra a területre, amit bérlünk tőle. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Megteheti-e, hogy áthárítja ezt az összeget?
Építményadó továbbszámlázása
Kérdés
A http://adozona.hu/kerdesek/2015_9_16_Epitmenyado_tovabbszamlazasa_jqi válaszhoz kiegészítésként azt kérdezném, hogy ez folyamatos teljesítésnek számít-e, és mi az elszámolási időszak utolsó napja (02.28 és 08.31 vagy 03.15 és 09.15 vagy 06.30 és 12.31), ha a bérbeadó előre kiszámlázza a bérbevevőnek? Ha ugyanis áfás, akkor nem mindegy.
Építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye átkerül egy másik településre, ahol a székhely a tulajdonos lakása lesz. Ebben a lakásban egy szobát fog bérelni a cég, mely után havonta bérleti díjat fizet. Kérdésem: építményadó hatálya alá tartozik-e így a tulajdonos lakása, ha a településen van építményadó? Ha igen, akkor csak a bérelt szobára eső négyzetméter lesz az adó alapja, vagy az egész lakás? Válaszát előre is köszönöm!
Építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném állásfoglalásukat, hogy rendelkezünk egy nagyon nagy építménnyel, ami semmire nem használható, nem is használjuk, csupán a telken van jelenleg és nem került elbontásra. Nagyon magas az építményadója, van-e arra lehetőség, hogy használhatatlanság miatt ne fizessünk építményadót? A teteje már teljesen be van roskadva, tehát használhatatlan. Köszönettel.
Lakóingatlan bérbeadása, építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Magánszemélyként lakást adok bérbe, és az szja-törvény szerint tételes költségelszámolással adózok. A város önkormányzata – ahol a lakást kiadom – négyzetméterenkénti építményadót vetett ki arra, aki nem él a városban életvitelszerűen, ez az összeg esetemben évi 60 ezer forint. Az érdekelne, hogy mivel adózom az ingatlan után, ez az összeg leírható-e költségként, vagy ugyanazon ingatlanra duplán adózom? Köszönöm előre is a válaszát, tisztelettel.
Ma lejár a fizetési határidő!
Cikk
A nemzeti ünnep miatti munkaszüneti nap miatt az előírt március 15-ei határidő miatt valójában legkésőbb a mai napon kell befizetni a különféle helyiadókat és a gépjárműadó első félésévi adóelőlegét. a határideje több közteher – gépjárműadó, illetve különféle helyi adók – megfizetésének. A befizetés tényleges határideje – tekintettel a március 15-ei nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napra – március 16-a.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
