125 találat a(z) építményadó cimkére
Alapítvány építményadó-mentessége
Kérdés
Alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez, alapcél szerinti tevékenységei közt az oktatás is és az ingatlanainak hasznosítása, bérbeadása is szerepel. Két ingatlan van a tulajdonában, az egyik a székhelye, egyben a központi ügyintézés helye, a másikban oktatótermek vannak. Kérdés, hogy teljesül-e a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) szerinti építményadó-mentességi feltétel, a „kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére” történő használat, a) a székhely célú ingatlanára; b) ha az ingatlan egy részét időszakosan (oktatóterem) vagy tartósan (irodahelyiség) bérbe adja?
Hasznos alapterület
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy építményadóban, ha nem egész számra jön ki a hasznos alapterület, a kerekítés szabályai szerint kell lefelé vagy felfelé kerekíteni, vagy tört számmal kell fizetni az adót? Pl. 68,65 m2 terület után vagy 69 m2 terület után számítják az építményadót? Válaszukat előre is köszönöm!
Építményadó
Kérdés
Cégünk raktárt bérel azon a területen, ahol telephelyünk működik. A bérbeadó az építményadó összegét – a bérleti díjon felül – kiszámlázza részünkre, arra a területre, amit bérlünk tőle. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Megteheti-e, hogy áthárítja ezt az összeget?
Építményadó továbbszámlázása
Kérdés
A http://adozona.hu/kerdesek/2015_9_16_Epitmenyado_tovabbszamlazasa_jqi válaszhoz kiegészítésként azt kérdezném, hogy ez folyamatos teljesítésnek számít-e, és mi az elszámolási időszak utolsó napja (02.28 és 08.31 vagy 03.15 és 09.15 vagy 06.30 és 12.31), ha a bérbeadó előre kiszámlázza a bérbevevőnek? Ha ugyanis áfás, akkor nem mindegy.
Építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. székhelye átkerül egy másik településre, ahol a székhely a tulajdonos lakása lesz. Ebben a lakásban egy szobát fog bérelni a cég, mely után havonta bérleti díjat fizet. Kérdésem: építményadó hatálya alá tartozik-e így a tulajdonos lakása, ha a településen van építményadó? Ha igen, akkor csak a bérelt szobára eső négyzetméter lesz az adó alapja, vagy az egész lakás? Válaszát előre is köszönöm!
Építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném állásfoglalásukat, hogy rendelkezünk egy nagyon nagy építménnyel, ami semmire nem használható, nem is használjuk, csupán a telken van jelenleg és nem került elbontásra. Nagyon magas az építményadója, van-e arra lehetőség, hogy használhatatlanság miatt ne fizessünk építményadót? A teteje már teljesen be van roskadva, tehát használhatatlan. Köszönettel.
Lakóingatlan bérbeadása, építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Magánszemélyként lakást adok bérbe, és az szja-törvény szerint tételes költségelszámolással adózok. A város önkormányzata – ahol a lakást kiadom – négyzetméterenkénti építményadót vetett ki arra, aki nem él a városban életvitelszerűen, ez az összeg esetemben évi 60 ezer forint. Az érdekelne, hogy mivel adózom az ingatlan után, ez az összeg leírható-e költségként, vagy ugyanazon ingatlanra duplán adózom? Köszönöm előre is a válaszát, tisztelettel.
Ma lejár a fizetési határidő!
Cikk
A nemzeti ünnep miatti munkaszüneti nap miatt az előírt március 15-ei határidő miatt valójában legkésőbb a mai napon kell befizetni a különféle helyiadókat és a gépjárműadó első félésévi adóelőlegét. a határideje több közteher – gépjárműadó, illetve különféle helyi adók – megfizetésének. A befizetés tényleges határideje – tekintettel a március 15-ei nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napra – március 16-a.
Bérbeadás utáni eho elszámolása
Kérdés
Magánszemély elszámolhatja-e költségként a bérbeadás után fizetendő ehot és az építményadót? Ha az ingatlan a magánszemély tulajdonában van, de a bérbeadás vállalkozóként történik, elszámolható-e az építményadó? Ha a vállalkozás nyereséges és ehot is fizet a vállalkozó, elszámolható-e költségként? Előre is köszönöm.
Építményadó jogellenessége
Kérdés
Tiszelt Szakértő ! Fót város helyi építményadó rendelete lakóingatlanra vonatkozóan 100 Ft/nm, hétvégi házra vonatkozóan 400 Ft/nm adót vetett ki. A település egy területén a helyi építési szabályzat (véleményem szerint jogellenes) 2001-es módosítása kapcsán egymás mellett lévő ingatlanok egyike lakóház, míg a másik hétvégi ház besorolású. Ennek következtében az egymás melletti házak tekintetében az önkormányzat szabályozása folytán a lakóházzá át nem minősíthető ingatlan adóterhe négyszerese a mellette lévő hétvégi háznak (amiket ugyanúgy életvitelszerűen lakóházként használnak). Ebben az ügyben közérdekű bejelentést tettem az állampolgári jogok biztosánál alapjogba ütközés (diszkrimináció) miatt, de panaszomat elutasították, véleményük szerint ez nem jogsértés. Mivel ez a kérdés lakóterületünkön közel 100 ott élő családot érint, természetesen nem akarunk ebbe belenyugodni, hiszen véleményünk szerint nincs jogalapja a megkülönböztetésnek. Mit tanácsol, mit tegyünk?
Ingatlanadó megfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves válaszát, hogy az önkormányzati adóhatóság kötelezheti-e az építményadó, illetve telekadó megfizetésére egy másik tulajdonostársat, abban az esetben, ha egy közös tulajdonban lévő ingatlan esetében az egyik tulajdonostárs nem fizeti meg az adót, a Art. 35. § (2) bekezdés h) pontja alapján? Eset leírása: 1. Egy hrsz-ú ingatlannak van három tulajdonosa (A, B, C cég), mindhárom 1/3 tulajdonrésszel rendelkezik. 2. A cég eladja D cégnek tulajdonjog fenntartással (4 éven belül kell kifizetnie a teljes vételárat) a tulajdoni hányadának 1/2 részét. Ezután A és D cég is 1/6-1/6 tulajdoni résszel rendelkezik. 3. D cég nem fizeti meg az építmény-, és telekadóját. 4. D cég nem fizeti meg a vételárat határidőben A cégnek. 5. A cég felbontja az adásvételi szerződést. Kérdésem az is, hogy ilyenkor mindhárom tulajdonostársat felszólíthatja-e az önkormányzat D cég elmaradt adójának megfizetésére vagy csak A céget (hiszen ő adta el D-nek). Van-e jelentősége az adó megfizetésére kötelezésnek, hogy a szerződés felbontására visszamenőleges hatállyal vagy nem visszamenőleges hatállyal kerül sor? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Építményadó továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: egy társaság ingatlant bérel, a tulajdonos cég minden hónapban leszámlázza a bérleti díjat tárgyi mentesen, mert nem kérte meg a tulaj erre a tevékenységre az áfásságot a NAV-tól. A megállapodásuk alapján bérlő fizeti az építményadót is. Az építményadó a tulajdonos nevére jön az önkormányzattól, ő is fizeti meg. Ennek az az oka, hogy mivel a tulajdonosnak igen nagy területéről van szó, az önkormányzatnál gondot okoz az, hogy az egyes bérlőknek külön tartsa nyilván a rájuk eső építményadó összegét és szedje be tőlük. Így a tulajdonos leszámlázza áfa hatályán kívüli megjelöléssel a fizetendő építményadót a bérlők felé. Helyes-e ez a gyakorlat? Válaszát előre is köszönöm!
Befektetési céllal vásárolt ingatlan könyvelése és adói
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék segítséget kérni: - egy gépkocsi-értékesítéssel és -bérbeadással foglalkozó cég vásárolt egy ingatlant befektetési céllal (nem fogják sem kiadni, sem munkavégzés nem folyik majd ott), - ebben az esetben nem kell telephelyként a NAV-nál bejelenteni? - a helyi önkormányzathoz be kell külön jelentkezni az építményadóra és a telekadóra? - és iparűzési adóra? Tevékenység nem folyik ott. - értékcsökkenése évi 2% lesz? Köszönöm szépen a segítséget!
Ingatlan vétele bérlőkkel együtt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves szakmai véleményüket. Ügylet: "A" cég tulajdonában van egy ingatlan. "A" cég az ingatlan bérbeadását, illetve az ingatlan értékesítését adókötelessé tette. "A" cég bérbeadás útján hasznosítja az ingatlant. A bérleti szerződések szerint a bérlőknek a bérleti díjat negyedévente, előre, a negyedév első hónapjának 5. napjáig kell megfizetniük a bérbeadó részére. "A" cég az aktuális negyedév második hónapjának 16. napján eladja (ez az áfa szerinti teljesítési időpont) az ingatlant "B" cég számára. "B" cég adókötelessé tette valamennyi ingatlanértékesítését, és -bérbeadását. 1. Az adásvételi szerződés az alábbiakról is rendelkezik: a) Az építményadó és telekadó tárgyévi, arányos részét "B"-nek meg kell térítenie "A" felé. b) Az ingatlan eladásakor "A" egyes bérlőkkel szemben, bérleti díj (és a hozzá kapcsolódó rezsiköltségek) jogcímen fennálló követelései és kötelezettségei "B"-t illetik. c) Az ingatlan eladásakor "A" egyes bérlőkkel szemben, óvadék, kaució stb. (szerződést biztosító mellékkötelezettségek) jogcímen fennálló kötelezettségei (esetleg követelései) "B"-t illetik. Kérdések: Az a)-c) pontok szerinti ügyletek – adásvételi szerződéshez, mint főszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyletnek minősülnek, az áfa mértéke megegyezik az adásvételi szerződés áfakulcsával? – nem tartoznak az áfa hatálya alá, csak pénzügyi rendezést igényelnek? – nem kapcsolódnak az adásvételhez, de áfás az ügylet? Köszönettel: Szekeres Zsolt
Civil szervezet építményadó-mentessége
Kérdés
Teljesül - a civil szervezet (csz.) adómentességének a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) bekezdés második mondata szerinti feltétele az alábbi esetekben? Az ingatlan a csz. és egy helyiadó-köteles gazdálkodó szervezet osztatlan közös tulajdonában áll, használatát megállapodásban rögzítették. 1. Teljesülhet-e egyáltalán a feltétel a csz. tulajdoni hányadára egy osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan esetében, vagy ez kizárt? 2. Ha igen, befolyással van-e a feltétel teljesülésére, a használat alapterület szerinti arányának a tulajdoni hányad arányától való eltérése? 3. Teljesül-e a feltétel (a közös tulajdontól függetlenül), ha csz. az ingatlant alapcél szerinti tevékenysége keretében úgy használja, hasznosítja hogy annak használatát részben, vagy egészben átengedi más szervezet részére, figyelemmel a civil törvény 2015. novembertől hatályos módosítására is az alábbiak szerint? a.) Alapcéljai megvalósítása érdekében önálló jogi személyiségű intézményt tart fenn és ennek érdekében részére az adott ingatlant (ingatlanhányadot) tartósan annak használatába adja. b.) Saját tagszervezetei részére biztosított szolgáltatásai keretében bocsátja azt az ő rendelkezésükre vagy egészben, időszakosan, vagy tartósan, akár úgy is, hogy az ingatlanba a tagszervezet székhelyet, vagy telephelyet is létesít. c.) Nem saját tagja, de az alapszabálya szerinti cél szerinti juttatásban részesíthető szervezetek részére, cél szerinti juttatásként adja át az ingatlan használati jogát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
