132 találat a(z) építményadó cimkére
Ingatlan-bérbeadás és járulékos költségek számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos, nem áfás magánszemély raktárhelyiséget ad bérbe cégünknek. A bérbeadó 10%-os költséghányad választásáról nyilatkozott. A szerződés szerinti bérleti díj euróban került megállapításra. A bérbeadó külön számlázza a bérleti díjat euróban, a számlán csökkentő tételként feltünteti euróban a bérleti díj 90%-ának a 15%-át. A bérleti szerződésnek megfelelően a bérlő fizeti az ingatlan rezsidíját (almérő alapján), és az építményadót a bérbeadó forintos számlája alapján. Jól értelmezzük-e hogy az szja-törvény 17. paragrafusának 3a bekezdése nem alkalmazható az áthárított építményadóra, és ezen tétel 90%-ának a 15%-át kifizetői szja-ként le kell vonnunk? Helyesen milyen megjegyzéssel kell a számlán szerepeltetni az áthárított építményadót, és ezt a sort a bérlőnél milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? Helyesen jár el a bérbeadó, amikor a számláján feltünteti csökkentő tételként az szja-t? Kifizetőként az eurószámla szja-alapjának forintosításánál alkalmaznunk kell az szja-törvény 6. § (4) bekezdésének a) pontját?
Helyi adó szakszervezet esetén
Kérdés
Arra lennék kíváncsi, hogy jogszerű-e egy szakszervezet esetén, amely a Magyar Államtól – 15 éves elidegenítési és terhelési tilalommal – 4 százalékos tulajdonhányadot kapott egy valaha üdülőként működő építményre, a helyi önkormányzat több százezer forintos helyi adó kivetéséről döntött. Az építmény 2010 óta nem használt, gyakorlatilag lepusztult (közmű sincs benne), eladni nem lehet az elidegenítési tilalom miatt, a felújításhoz a közel egy tucat tulajdonos nem tud forrást biztosítani, egyébként a többségi tulajdonos sem tesz semmit. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy mivel lakhatatlan az épület, ezért nem szolgál cél szerinti tevékenységet. Igazából sose vettük tulajdonba, a törvény erejénél fogva került ágazati vagyonelemként az Állami Vagyonkezelő határozatával "kvázi" a tulajdonunkba. A tulajdonosi jogainkkal – a 4 százalékos tulajdonhányad miatt – gyakorlatilag nem is tudunk élni. A szakszervezet sohasem végzett vállalkozási tevékenységet, erről nyilatkoztunk is az illetékes önkormányzat felé, amelynek illetékesei viszont azt állítják, hogy mivel az épület nem funkcionált szakszervezeti üdülőként (alaptevékenység lenne), ezért fennáll a fizetési kötelezettség. A problémám az, hogy az épületet nem vásárlás útján szereztük, hanem azt a Magyar Állam ingyenes vagyonátadással adta át szakszervezetünk részére, s 4 százalékos tulajdoni hányadot jegyeztetett be. Kérdés, hogy köteles-e a kizárólag tagdíjból élő szakszervezet több százezer forintos telek- és építményadót fizetni, valamint milyen lehetőség van ezen kötelezettség alóli mentesülésre?
Megtérített építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk normál áfaalany kft., amely értékesít egy régi üzemcsarnokot (telek + felépítmény) fordított áfásan egy másik kft.-nek. A szerződésben az áll, hogy a vevő megtéríti az eladónak a 2019. évi építményadó összegét. Kérdésünk, hogy hogyan történik ennek az elszámolása? Számlázni kell? Ha igen, milyen áfával? Köszönettel: István
Magánszemély ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant ad bérbe, a kifizető minden hónapban levonja és bevallja az szja-t. A magánszemély a bérleti díjon felül meg akarja téríttetni a bérbe vevővel az ingatlanhoz kapcsolódó építményadót és telekadót, ami a magánszemély nevére szól az önkormányzat adókivetése alapján. Az a kérdésem, hogy a magánszemély továbbszámlázhatja 100%-ban az említett helyi adókat, vagy ugyanúgy, mint a bérleti díj összegéből, szja-t kell levonni a kifizetőnek az év elején adott nyilatkozat alapján? Válaszát előre is köszönöm V.G.
Ezektől függ, hogy kell-e építményadót fizetni
Cikk
Lakhatásra használt ingatlanra kell-e építményadót fizetni? Olvasónk kérdésére Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az ingatlan nyilvántartásban irodának feltüntetett, de lakás céljára használt lakás mentes-e az építményadó alól? Egy kft. tulajdonában álló ingatlan az ingatlanadó hatálya alatt állt. A társaság az ingatlant megosztotta, amelyből lett egy iroda és egy raktár, amely az ingatlannyilvántartásban /1 és /2 nyilvántartási számon bejegyzésre került. A megosztást követően az irodát a kft. értékesítette egy magánszemély részére. A magánszemély az irodát lakhatási célra használja. A kft. a tulajdonában maradt, az ingatlannyilvántartás szerint raktár építményadó-kötelezettségét a vállalkozás módosította, amelyet az önkormányzat elfogadott, és csökkentette az építményadó-fizetési kötelezettségét. Az önkormányzat ezt követően megkereste a magánszemélyt, hogy fizessen ő is építményadót a megvásárolt irodára. A magánszemély kérte az önkormányzatot, hogy tekintsen el az ingatlanadó kivetése alól, mivel a Htv. 1. §-ának a) és b) pontja alapján – a Htv. 13. paragrafusában felsoroltakon túl – mentes az adó alól a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában álló üdülő, garázs, amennyiben azt üdülőnek, garázsnak használják, valamint a lakás céljára használt lakás, lakrész. A helyi önkormányzat nem tekintett el az adó kivetése alól, mert álláspontja szerint a Htv. 52. paragrafusának 45. pontja értelmében adóköteles az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján irodának minősülő épület, épületrész, valamint a Htv. 11. paragrafusának (3) bekezdése alapján az adókötelezettség valamennyi helyiségére kiterjed, annak hasznosításától függetlenül. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?
Kft. lakóingatlan-tulajdonának eladása magánszemély tulajdonos részére
Kérdés
Kereskedelmi tevékenységet végző áfaalany kft. tulajdonában kereskedelmi és raktározási célú ingatlanok, valamint 2012. évben vett lakóház és 2014. évben vett lakás is van. Mind a lakóházat, mind lakást magánszemélytől adásvételi szerződéssel vette a kft., és bérbeadásra áfakötelessé tételt választva, havonta kiadott 27 százalékos áfás számlával bérbeadással hasznosította. Mindkét ingatlannál felújításokat végzett a cég, mely számlák áfáját levonásba helyezte. A lakóház felújításával kapcsolatban a 2016. évi tao-bevallásban 3.000 ezer Ft értékben kisvállalati kedvezményt vett igénybe a kft. Ingatlanértékesítésre a kft. nen élt az adókötelessé tétellel (áfatörvény 88. §). 2019.07. hóban a kft. szeretné eladni a lakóházat és a lakást a kft. ügyvezetője (90%-os tulajdonosa) részére. 1. Az eladáshoz kell-e értékbecslői szakvélemény, vagy helyi piaci értéken adhatóak el áfamentes számlával? 2. A 240 hónap figyelési időn belüli eladás miatt befizetendő arányosított áfája lesz a kft.-nek? 3. A 2019. évi tao-bevallásban tao-növelő tétel lesz a kisváll. kedv. 2-szeres összege? 4. A kft.-nek mindkét ingatlan építményadóját meg kell fizetni a 2019. évben? 5. Milyen adókötelezettsége van még a kft.-nek a két eladott ingatlan miatt? 6. A magánszemély vevőnek az árírási illetéken kívül van-e fizetni valója az ingatlanok vétele miatt? Válaszukat köszönöm.
Március 15.: adófizetési határidő
Cikk
Március 15-e egyes helyi adók, illetve helyiadó-előlegek megfizetésének határideje.
Céges ingatlan haszonélvezettel
Kérdés
Egy kft. vásárolt egy lakást úgy, hogy egy magánszemély haszonélvezetet is alapított az ingatlanra a szerződésben. A magánszemély nem tagja és nem ügyvezetője a cégnek. A vételárat a szerződésben úgy határozták meg, hogy a haszonélvező a 40 százalékát kifizeti. Ebben az esetben hogyan kell bejelenteni az önkormányzat felé az építményadót, illetve hogy anszámolja el a cég a könyveiben az ingatlant?
Építményadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég tulajdonában lévő csarnoképülethez hozzáépítenének egy féltetőt, amely három oldalról nyitott. A negyedik oldala a csarnoképület fala. A féltető sem korláttal, sem szilárd burkolattal nem rendelkezne. Jól gondoljuk-e, hogy ez a féltető nem építményadó-köteles. Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlan aktiválása után építményadó, vagyonszerzési illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott cég ingatlant vásárolt a cég nevére kiállított számla alapján. Kell-e a társasági szerződést módosítani, ha telephelyként használják? Az ingatlan egy rövid ideig anélkül került bérbeadásra (aktiválás megtörtént), hogy az új tulajdonos használná és időközben megérkezett az építményadó időarányos összege és a vagyonszerzési illeték. Kérnék egy megerősítést, hogy ez az összeg költségként elszámolható vagy rá kell aktiválni az ingatlan értékére? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Építményadó civilben II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapítványunk haszonélvezeti jogot szerzett egy jelentős méretű ingatlanon. (Szolnok város belterületén található, 3800 négyzetméter.) Értelmezésünk szerint egy közcélú tevékenységet folytató szervezet haszonélvezete az ingatlanon, mely földhivatali bejegyzésre is került, mentességet élvez az építményadó-kötelezettségnél. Ha az alapítvány január 1-jén haszonélvezeti jog bejegyzés alapján az adó alanya, továbbá alapcélja szerinti tevékenységet végez, lehet-e az önkormányzatnak olyan joga, amellyel az adómentességgel szemben az alapítványra építményadó-kötelezettséget állapít meg? Milyen jog alapján? Ha van egyéb bevételszerző tevékenység is (például nem használt helyiséget bérbe adja), amely nincs az alapcélok között bejelentve, adhat-e okot adóztatásra az építményadóban? Köszönettel: Z.L.
Ne feledkezzen meg a közelgő adófizetési határidőkről!
Cikk
Szeptember 15-e egyes helyi adók, illetve helyiadó-előlegek megfizetésének határideje.
Lakásbérbeadás utáni kettős adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakást adok bérbe egy városban, ahol ha nem életvitelszerűen élek, építményadó címén évi 66000 Ft adót fizetek, a bérbeadás után pedig 15% szjafizetésem van. A kérdésem, hogy a számított adóból levonhatom-e az építményadó összegét. Válaszát előre is köszönöm.
Építményadó civilben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az épület tulajdonosa (kft.) 2017. december 31-ével egy alapítványra haszonélvezeti jog alapításával átruházta az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket. Alapítvány lett a haszonélvező. Az eljáró ügyvéd januárban nyújtotta be az erről szóló bejegyzési kérelmet a földhivatal felé, februári keltezéssel jegyezték be a december 31-ei haszonélvezetijog-átruházást. A települési önkormányzat adóosztálya felé bejelentés történt, hogy alapítvány lett az építményadó kötelezettje, azonban a februári bejegyzést látva ezt csak a következő évtől (2019) hajlandók tudomásul venni. (Egyébként az alapítvány mentességet élvezne, tehát lényeges szempont a 2018. január 1-jei állapot.) Kérdés: ha az iratokból kitűnik a 2017-es átruházás, de a földhivatali bejegyzés dátuma 2018 februárra esik, mit kell az építményadó-kötelezettségnél figyelembe vennie az önkormányzatnak? Hogyan lehet érvényesíteni az alapítvány jogait és kötelezettségeit? (A bejegyzésnek visszamenőleges hatályúnak kellene lennie, nem? Sajnos ez nem látszik a tulajdoni lapon, csak a határozaton.) (Ha ez így lehetséges, akkor például egy novemberi ingatlan adás-vételt, az ügyvéd 30 napjával számolva a földhivatal csak következő évben jegyezne be és a tulajdonjogot innen eredeztetik??) Köszönöm válaszát! Tisztelettel: ZL rendszeres olvasó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
