144 találat a(z) építményadó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: egy társaság ingatlant bérel, a tulajdonos cég minden hónapban leszámlázza a bérleti díjat tárgyi mentesen, mert nem kérte meg a tulaj erre a tevékenységre az áfásságot a NAV-tól. A megállapodásuk alapján bérlő fizeti az építményadót is. Az építményadó a tulajdonos nevére jön az önkormányzattól, ő is fizeti meg. Ennek az az oka, hogy mivel a tulajdonosnak igen nagy területéről van szó, az önkormányzatnál gondot okoz az, hogy az egyes bérlőknek külön tartsa nyilván a rájuk eső építményadó összegét és szedje be tőlük. Így a tulajdonos leszámlázza áfa hatályán kívüli megjelöléssel a fizetendő építményadót a bérlők felé. Helyes-e ez a gyakorlat? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék segítséget kérni: - egy gépkocsi-értékesítéssel és -bérbeadással foglalkozó cég vásárolt egy ingatlant befektetési céllal (nem fogják sem kiadni, sem munkavégzés nem folyik majd ott), - ebben az esetben nem kell telephelyként a NAV-nál bejelenteni? - a helyi önkormányzathoz be kell külön jelentkezni az építményadóra és a telekadóra? - és iparűzési adóra? Tevékenység nem folyik ott. - értékcsökkenése évi 2% lesz? Köszönöm szépen a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves szakmai véleményüket. Ügylet: "A" cég tulajdonában van egy ingatlan. "A" cég az ingatlan bérbeadását, illetve az ingatlan értékesítését adókötelessé tette. "A" cég bérbeadás útján hasznosítja az ingatlant. A bérleti szerződések szerint a bérlőknek a bérleti díjat negyedévente, előre, a negyedév első hónapjának 5. napjáig kell megfizetniük a bérbeadó részére. "A" cég az aktuális negyedév második hónapjának 16. napján eladja (ez az áfa szerinti teljesítési időpont) az ingatlant "B" cég számára. "B" cég adókötelessé tette valamennyi ingatlanértékesítését, és -bérbeadását. 1. Az adásvételi szerződés az alábbiakról is rendelkezik: a) Az építményadó és telekadó tárgyévi, arányos részét "B"-nek meg kell térítenie "A" felé. b) Az ingatlan eladásakor "A" egyes bérlőkkel szemben, bérleti díj (és a hozzá kapcsolódó rezsiköltségek) jogcímen fennálló követelései és kötelezettségei "B"-t illetik. c) Az ingatlan eladásakor "A" egyes bérlőkkel szemben, óvadék, kaució stb. (szerződést biztosító mellékkötelezettségek) jogcímen fennálló kötelezettségei (esetleg követelései) "B"-t illetik. Kérdések: Az a)-c) pontok szerinti ügyletek – adásvételi szerződéshez, mint főszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyletnek minősülnek, az áfa mértéke megegyezik az adásvételi szerződés áfakulcsával? – nem tartoznak az áfa hatálya alá, csak pénzügyi rendezést igényelnek? – nem kapcsolódnak az adásvételhez, de áfás az ügylet? Köszönettel: Szekeres Zsolt

Kérdés

Teljesül - a civil szervezet (csz.) adómentességének a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) bekezdés második mondata szerinti feltétele az alábbi esetekben? Az ingatlan a csz. és egy helyiadó-köteles gazdálkodó szervezet osztatlan közös tulajdonában áll, használatát megállapodásban rögzítették. 1. Teljesülhet-e egyáltalán a feltétel a csz. tulajdoni hányadára egy osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan esetében, vagy ez kizárt? 2. Ha igen, befolyással van-e a feltétel teljesülésére, a használat alapterület szerinti arányának a tulajdoni hányad arányától való eltérése? 3. Teljesül-e a feltétel (a közös tulajdontól függetlenül), ha csz. az ingatlant alapcél szerinti tevékenysége keretében úgy használja, hasznosítja hogy annak használatát részben, vagy egészben átengedi más szervezet részére, figyelemmel a civil törvény 2015. novembertől hatályos módosítására is az alábbiak szerint? a.) Alapcéljai megvalósítása érdekében önálló jogi személyiségű intézményt tart fenn és ennek érdekében részére az adott ingatlant (ingatlanhányadot) tartósan annak használatába adja. b.) Saját tagszervezetei részére biztosított szolgáltatásai keretében bocsátja azt az ő rendelkezésükre vagy egészben, időszakosan, vagy tartósan, akár úgy is, hogy az ingatlanba a tagszervezet székhelyet, vagy telephelyet is létesít. c.) Nem saját tagja, de az alapszabálya szerinti cél szerinti juttatásban részesíthető szervezetek részére, cél szerinti juttatásként adja át az ingatlan használati jogát.

Cikk

Idén nyártól is változtak és 2017. január 1-jétől is módosulnak a helyi adókra vonatkozó előírások. A LeitnerLeitner adózásról érthetően című blogja összefoglalta az új szabályokat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha egy önkormányzat az építményadó és/vagy a telekadó alapjának meghatározásakor az ingatlan korrigált forgalmi értékét veszi alapul, akkor az adózónak van-e adóalap-változás bejelentési kötelezettsége az önkormányzat felé, ha az ingatlan ugyan a tulajdonában marad, de az értéke a piaci viszonyok megváltozása okán csökkenhet/nőhet? Milyen dokumentum(ok) szolgál(hat)nak ennek az értékváltozásnak (adóalap-változásnak) az alátámasztására? Ha az önkormányzat kezdeményezi az adóalap-változást, mivel tudja ezt hivatalosan, jogszerűen alátámasztani? Válaszukat előre is köszönöm Szekeres Zsolt

Cikk

Közeledik a különböző helyi adók idei második részletének befizetési határideje. Az ingatlanárak elszabadulása miatt nagy körültekintést igényel az adózóktól, hogy egyre több önkormányzat a korrigált forgalmi érték alapján adóztatja az építményeket és a telkeket. Felhívjuk a figyelmet más helyi adók megállapítási sajátosságaira is.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bérbeadással foglalkozó cégnél a továbbszámlázott építmény-, illetve telekadó vagy biztosítás levonható-e az iparűzési adó alapjából közvetített szolgáltatásként? Ha igen, milyen feltételeknek kell megfelelni? Segítségét előre is köszönöm, üdvözlettel Zsoldos Imre

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlannal rendelkező közhasznú alapítvány az ingatlan egy részét bérbe adja. Társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezik. A módosított civil törvény szerint az ingatlanhasznosításból származó bevétel közhasznú tevékenységnek minősül, de vajon az ingatlanadó szempontjából ennek van-e jelentősége? Mentes lehet-e az ingatlanadó alól ez az alapítvány? Köszönöm előre is a válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég elővásárlási jogával élve vásárolt egy ingatlant 2014-ben. 2015. 12. 05-én érkezett a törvényszéktől az ítélet, mely szerint visszamenőleges hatállyal törölte a tulajdonjogot, és másnak ítélte. 2016 januárjában jogerős. Melyik évben érintik az adott események a vállalkozás könyvelését? Amikor a tulajdoni lapon megjelenik a változás? Vagy amikor jogerős az ítélet? Vagy már a 2015. évre hatással van, hiszen mérlegkészítésig tudomása van erről a vállalkozásnak? Érintik az értékcsökkenést 2014. év + 2015. év, építményadót 2015-ben, az eszközök állományát 2014-2015-ben? Hogyan könyvelendők ezek az események, és milyen dátummal? Az építményadót az önkormányzat várhatóan 2016 júniusában módosítja. A 2014 decemberében befizetett illeték visszaigénylése folyamatban van. Köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy sportlétesítmény mentes az építményadó hatálya alól? Köszönettel: Égei Emese

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink