Lehet olyan bevétele és ebből fakadóan adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, amelyről a NAV-nak nem volt információja a személyi jövedelemadó-bevallás 2021. évi tervezetének elkészítésekor. Ebbe a körbe tartozhat például az ingóság átruházása, amelyről a bevallástervezet kiegészítése során számot kell adni.
A követelés a kiegyenlítés és a behajthatatlanná válás mellett számos más okból is megszűnhet. Kétrészes cikkünkben a követelések értékeléséhez, kivezetéséhez kapcsolódó gazdasági események és a társaságiadó-alap kapcsolatát mutatjuk be.
Az öt évnél régebben szerzett bármely ingatlan eladása nem jár adókötelezettséggel, ám van, amikor családi okból, vagy éppen üzleti megfontolásokból az átruházás a szerzést követő öt éven belül történik. Cikkünkben két példán keresztül mutatjuk be, hogyan kell az adókötelezettséget megállapítani.
Cikkünk a nyári és őszi törvénymódosításhoz kapcsolódóan az üzletrésátruházás, az átalakulás, továbbá néhány bevételt, ráfordítást érintő számviteli előírás változását, valamint a cafeteria megszüntetésével kapcsolatosan a személyi jellegű költségek elszámolását érinti.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az alábbi. Egy betéti társaság 2012 óta nem végez bevételszerző tevékenységet, könyveiben tagja részére adott kölcsön és annak előírt kamata szerepel. Kölcsön felvételére 2012.óta nem került sor. A betéti társaság 2017 novemberében módosította a társasági szerződését, amelyben a korábbi beltag már szerepel. Kérdésem, hogy a korábbi beltag a részére adott kölcsön és kamat összegét átruházhatja-e (engedményezheti-e) az új beltag részére – férj a feleségnek –, és ennek milyen adózási vonzata van? Várom szíves válaszukat. Tisztelettel.
A társaság részbeni eladása történhet önálló szervezeti egység vagy más néven üzletág átruházása formájában is. A cégeladás adózási és számviteli kérdéseivel foglalkozó írásunkat e témával folytatjuk.
Tisztelt Szakértő! Az üzletág-átruházással kapcsolatban lenne számvitelt és adózást érintő kérdésem is. Egy társaság komplett termelési üzletágát kívánja átruházni a vevő társaságra berendezésekkel és élő munkaerővel együtt, úgy, hogy csak két termelőberendezést és az értékesítést tartja meg. Az átvett berendezésekkel és munkaerővel – a két termelőberendezés nélkül is – megvalósítható az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatása. A kérdésem az, hogy a gyakorlatban hogyan megy végbe az üzletág-átruházás? Milyen eszközlistát szükséges készíteni? Mi alapján kerül bele az eszközök értéke? Hogyan kell számvitelileg kezelni az ügyletet átadó és átvevő oldalon? Kell-e számlát kiállítani? Ha nem, akkor milyen egyéb bizonylat szükséges? Ha az üzletágvétel pénzintézeti finanszírozással történik, ezzel kapcsolatban mire kell figyelni? Az üzletág-átruházásánál melyek az áfamentesség feltételei? Ezt hogyan lehet biztosítani? És mire kell az ügylet során odafigyelni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyvéd előtt köttetett üzletrész-átruházási szerződésben egy kft. résztulajdonnal rendelkező magánszemély tagja eladja a 33 százalékos részét egy másik magánszemélynek. Az eladott üzletrész névértéke 1 millió forint volt, az eladási ár pedig 800 ezer forint. Keletkezik-e az eladónak adó- vagy más fizetési kötelezettsége, vagy valami egyéb teendője? Köszönettel várom a válaszát!
Tisztelt Szakértő! 2018 februárjában "A" Kft. magánszemély tulajdonosa értékesíti "B" Kft. részére üzletrészét. (A "B" Kft. lesz az "A" Kft. egyedüli tulajdonosa.) A magánszemély törzsbetétje 3 500 000 forint. A vételár 25 400 000 forint lesz. Kérdésem az lenne, hogy a magánszemélynek a 25 400 000-3 500 000=2 900 000 forint után keletkezik 15 százalék szja- és 14 százalék ehofizetési kötelezettsége? Ha ez így helyes, akkor 21 900 000 forintot külön adózó jövedelemként részesedés-átruházás 15 százalék adóval kell számfejtenem? A 3 500 000 forint törzsbetét kifizetése milyen jogcímen történjen? Bognárné
Tisztelt Cím! Cégünknek 20 százalékos üzletrésze volt egy másik kft.-ben (nem volt bejelentett részesedés). Tekintve, hogy soha nem kaptunk belőle osztalékot, még a kötelező törzstőkeemelés előtt úgy döntöttünk, hogy megszabadulunk tőle. 100 ezer forint volt a tartós részesedés könyv szerinti értéke. A piaci értéke nem számottevő. 10 ezer forint névleges összegért adtuk vissza a kft.-nek. Olvasatom szerint ennek a tranzakciónak nincsen adóalap övelési kötelezettsége. Árfolyam-veszteségként könyveltem le a 90 ezer forint különbözetet. Jól értelmeztem a jogszabályokat? Tényleg elismert költségnek ismeri el az állam, és nem kell növelnem ezzel az összeggel a tao-ban az adóalapot? Mert ha 0 forintért adtam volna át, adóalapnövelő lenne, igaz? Várom szíves válaszukat.
Ismertetjük, milyen hatással van a tulajdoni részesedések átruházása az átruházó, illetve a vevő (kezdeményezett) társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeire.
Hogyan ruházható át az üzletág, milyen kötelezettségek terhelik a feleket? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Kedves Szakértő! Egy telekértékesítésről készített számla teljesítési idejének meghatározásáról szeretnék kérdezni. Először is, mikor kell elkészíteni a számlát? Mindjárt az adásvételi szerződés aláírásakor, vagy lehet, mikor az összeget átutalják? A szerződésben csak annyi van, hogy 30 nap áll rendelkezésre a teljes vételár megfizetésére. A másik problémám a teljesítési dátum meghatározása. Ha konkrét szerződést nézzük, a hozzájárulás a jogbejegyzéshez: "(5) pont Eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a teljes vételár megfizetését követően az adásvétel tárgyát képező ingatlanra adásvétel jogcímén Vevő tulajdonjoga – a bejegyzési nyilatkozat benyújtását követően – bejegyzésre kerüljön." A birtokba lépés dátuma: "(9) pont Eladó az ingatlan birtokát a teljes vételár megfizetését követő 5 napon belül ruházza át a Vevőre, Vevő pedig a birtokátruházás napjától húzza annak hasznait és viseli terheit." A szerződés dátuma a megoldás, vagy a számla kiállítása, melyet akkor is kiállíthatok, mikor a számlára megérkezik az összeg? Nagyon köszönöm a válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték