hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ingóság átruházásából származó jövedelem bevallása

  • adozona.hu

Lehet olyan bevétele és ebből fakadóan adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, amelyről a NAV-nak nem volt információja a személyi jövedelemadó-bevallás 2021. évi tervezetének elkészítésekor. Ebbe a körbe tartozhat például az ingóság átruházása, amelyről a bevallástervezet kiegészítése során számot kell adni.

Az ingóságok értékesítése során a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 58. §-a alapján kell a magánszemélynek megállapítania a jövedelmét, kivéve, ha ezt a bevételt egyéni vállalkozóként vagy nem kiegészítő tevékenységet folytató mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg.

Az szja-törvény 3. § 30. pontja értelmében ingó vagyontárgynak minősül az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (például lábon álló fa). Mivel nem minősül ingóértékesítésnek a földterület tulajdonosának változása nélkül értékesített lábon álló termés, termény, ebben az esetben az értékesítő magánszemélynek önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik.

Ha a magánszemély saját maga által készített termékeket, például ékszereket, más kézimunkát értékesít, akkor ez a tevékenysége a személyi jövedelemadó szempontjából – az áfában választott adózási módtól függetlenül – minden esetben önálló tevékenységnek minősül és természetesen az adókötelezettségét is az erre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie. Az ilyen jellegű önálló tevékenység megkezdését is be kell jelenteni az adóhatóságnak.

Nem minősül az ingóértékesítés bevételének az ingó vagyontárgy szerződéskötés időpontjában érvényes szokásos piaci értékét (árát) meghaladó része. Ez az összeg egyéb jövedelemnek tekintendő és az összevont jövedelem részét képezi. Az ingó vagyontárgy szokásos piaci értékét az szja-törvény 3. § 9. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni. Ilyen eset, amikor a magánszemély személygépkocsit (ingó vagyontárgyat) apportként egy gazdasági társaságba 5 millió forint könyv szerinti értéken – tulajdonosváltozást eredményezően – visz be, ugyanakkor a jármű piaci értéke 3 millió forint, akkor 3 millió forint ingó értékesítésből származó bevétele és 2 millió forint az összevont adóalapba tartozó egyéb bevételnek minősül.

Ingóértékesítésből származó jövedelemnek minősül az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek (az egyéni vállalkozók és az őstermelők is ide tartoznak ebből a szempontból) által a nem kizárólag üzleti célt szolgáló vagyontárgyak (gép, jármű, berendezés, felszerelési tárgy) értékesítéséből származó jövedelem is, amelyek után az értékcsökkenési leírást átalányban számolták el. Ha kizárólag üzleti célú tárgyi eszközt értékesít az önálló tevékenységet folytató magánszemély és annak beszerzési költségeit a tevékenységéből származó bevételével szemben nem átalányban számolta el, akkor az értékesítésből származó bevétel a tevékenység bevételének része.

Abban az esetben, ha az önálló tevékenység megszüntetését követően kerül sor az értékesítésre, akkor ingóértékesítésről van szó, de az önálló tevékenység során a költségek között elszámolt szerzési értékkel a bevétel már nem csökkenthető.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan kell megállapítani az ingóértékesítésből származó jövedelmet, mi a szerzési érték, mi a jövedelemszerzés időpontja, milyen adómentességi, továbbá egyes ingóságok értékesítésére milyen speciális szabályokra kell figyelni!


A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt. kültag alkalmi munkavállalóként

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink