Tisztelt Szakértő! Azok a vendéglátóipari egységek, szállodák, akik a vészhelyzet kihirdetése óta zárva vannak, nulla forint bevétellel rendelkeznek, de dolgozóikat nem küldték el, állásidőt vagy napi néhány órás bejelentésben bért fizetnek nekik, kérhetnek bértámogatást? Ők jogosultak rá? A nulla forint árbevétel, és az, hogy fizikailag nem tudnak munkát adni kizáró ok?
Tisztelt Szakértő, Ingatlantervezési tevékenységet végző társaság, időnként több évet átívelő tervezési munkálatokra köt szerződést, melyhez bizonyos időpontokban – nem igazán határozható meg az addig elvégzett munka mértéke, inkább csak időarányos elszámolás, ami vélhetően bizonyos, már elvégzett résztevékenységeket foglal magában – számlát állít ki, és ez alapján bevételt számol el a könyveiben (tervezés, művezetés, bejelentési terv, engedélyezési terv, műszaki ellenőrzés stb.). A bevételével szemben bérköltség illetve egyéb közvetett költségek (irodabérlet, fenntartás stb.) merülnek fel, ritkán alvállalkozót is igénybe vesz. A ki nem számlázott alvállalkozói költségeket év végével leltározzuk, és készletre vesszük. De mi a helyzet a több évet érintő árbevétellel? Szükséges, lehetséges-e elhatárolni – a tervezési időszakra vonatkozó időszak napjainak számlával arányosan esetleg? A fent említett költségeket az adott projektre vetítve nem igazán lehet meghatározni, hiszen folyamatosan több megrendelésen dolgoznak. A 2020-as Sztv.-változás mennyiben – teljesítési fok szerinti árbevétel elhatárolás – alkalmazható, alkalmazandó erre? A teljesítési fokot mi alapján lehet meghatározni? Több példát láttam, ahol a ténylegesen elszámolt költségeket és a tervezett összköltséget arányosították ehhez, de itt a ténylegesen elszámolt költség nem igazán határozható meg. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! 10 éve családi gazdaságban folytatjuk tevékenységünket. Egy vezető, a feleség (nyugdíjasok) és két felnőtt gyermek. Tavaly földterületünk 2/3 részét értékesítettük. A fennmaradó részt bérbe adtuk családi okok miatt, így 2019. évben árbevételünk nem volt. 1 fő családtag továbbra is őstermelőként lenne biztosított, mivel az árbevétel 0 volt, a járulékbevallásban a magasabb összegű befizetést vállalnám. A kérdésem az lenne, hogy van-e erre lehetőségem és a minimálbér összege után fizetendő járulékoktól magasabb összeg megfizetését kell-e vállalnom, vagy kevesebb is választható? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Cím! Egyéni vállalkozó fő tevékenysége dohányáru-kiskereskedelem. 2019. év végén vásárolt az egyéni vállalkozó egy traktort, melyet mezőgazdasági szolgáltatás tevékenység keretein belül kíván működtetni. A tevékenységet 2020. február hónapban jelentette be. 2020. évben már dolgozni fog a traktor, árbevétel keletkezik a tevékenységből. Kérdésem, hogy 2019. évben a traktor után igénybe vehető a kisvállalkozói kedvezmény, mint bevételt csökkentő tétel?
Tisztelt Szakértő! A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (11) tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott. Ezen rendelkezés alapján véleménye szerint az árbevételt kell-e érteni? Válaszát előre is köszönöm!
A vártnál gyengébben sikerült az Adidas német sportcikkgyártó konszern tavalyi negyedik negyedéve, ráadásul az új koronavírus által okozott járvány súlyos, akár egymilliárd eurós bevételkiesést eredményezhet az idei első negyedévben, tette közzé az MTI.
Tisztelt Szakértő! Kata szerint adózó az önkormányzatnál tételes hipa alá jelentkezett be. Kérdésem, hogy amennyiben az árbevétele meghaladja a 12 millió forintot hogyan alakul az adófizetési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás évente egyszer-kétszer a vállalkozásában felhalmozódott hulladékot egy felvásárló felé értékesíti (papír, vas stb.). A kérdésem az, hogy ilyenkor mindenféleképpen neki kellene kiállítania számlát a felvásárló felé? Ez neki (mivel nem rendszeres és nem ez a fő profilja, mert bolti kiskereskedő vagy fémszerkezeteket gyártó cég) egyéb bevétel vagy mindenképp árbevétel és így a helyi iparűzési adó alapja is?
Tisztelt Szakértő! Adott egy közhasznú egyesület, amely 2019-ben 140 millió forint árbevételt produkált, támogatásokból, adományokból és pályázatokból + 1 millió forintot ingatlan bérbeadásból, összesen: 151 M forint. Eladott egy ingatlant (tárgyi eszköz) 26 milli forintért. Így összesen 167 millió forint árbevétele volt. Hogyan számoljuk ki a társasági adót? Az árbevétel miatt van 15 százalék mentesség, az 25 millió forint. Az eladott ingatlan értéke 26 millió – 25 millió = 1 millió lesz az adóalap? 9 százalék tao-val? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. a magánszeméllyel előszerződést kötött a lakás eladására 2019 decemberében. A magánszemély a foglalót kifizette, és 2019. dec. 31-ével az építési napló szerint kiszámlázta a kft. a vevőnek készültségi foknak megfelelően (90%) a lakásvételárrészt. Az előszerződés ezt megengedte. A kérdésem az, hogy ebben az esetben a foglaló és vételárrész az előlegnek minősül, vagy lehet árbevételnek tekinteni? A kft. a lakásépítéséhez külső alvállalkozókat vett igénybe, ezeknek a költségeit a 2019. évi ipabevallásban le lehet vonni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Építőipari fő tevékenységet végző társaság az alvállalkozóival kötött alvállalkozói szerződésében rögzíti, hogy a projekt teljes terjedelmére építési-szerelési biztosítást köt, amely az alvállalkozóra is kiterjed. A felek megállapodnak, hogy a megrendelő az alvállalkozói díj 0,1 százalékának megfelelő mértékű biztosítási díjat jogosult kiszámlázni az alvállalkozó felé. A megrendelő nem nyújt semmilyen más szolgáltatást (se megrendelői szolgáltatás, se egyéb járulékos díj nem merül fel) Alvállalkozó részére. Kérdésem a következő. A szerződésben rögzített biztosítási díjat milyen áfamértékkel kell továbbszámláznia az alvállalkozó felé? Mivel nincs "főszolgáltatás", ezért önálló ügyletnek kell tekinteni a biztosítási díj továbbszámlázását? Számvitelben a kiszámlázott biztosítási díj árbevételnek tekintendő-e, és a biztosításról szóló beérkező számla közvetített szolgáltatásnak minősül-e?
Cikksorozatunk első részében részleteztük, hogy 2020. január 1-jétől milyen újdonságokra kell figyelni az árbevétel számviteli elszámolásánál, mit jelent a szerződés elszámolási egysége és hogyan kell megállapítani a készültségi fokot. A második részben példákkal a gyakorlati alkalmazást.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2019.12.31-én kilép az áfakörből, és 2020. január 1. napjától alanyi adómentesen működik tovább. 2019 decemberében kiállított egy áfás számlát, de a fizetési határidő és a tényleges kiegyenlítés is 2020-ban lesz. A bevételt tehát már 2020. évinek könyveljük, de az áfát be kell-e vallanunk 2019. decemberre, vagy mi a teendőnk ilyen esetben? 2020-ban a nettó vagy a bruttó összeg számít bele az árbevételbe? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: öregségi nyugdíjas egyéni katas vállalkozó fogorvosi tevékenységet végez. Az árbevétel zömét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alaptól kapja elszámolás alapján. 2020 ban milyen számlát kell kiállítania és havonta az árbevétel innen több mint a minimálbér 2,5-szerese és az összárbevétel több mint a fele. akkor 40 százalék adót kell fizetnie? Válaszukat köszönöm szépen!
Tisztelt Szerkesztő! Szeretném megkérdezni, hogy év közben alakult cégnél az előírás a jelentési kötelezettségről időarányosan számítandó-e? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték