201 találat a(z) árbevétel cimkére
Biztosítási díj továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari fő tevékenységet végző társaság az alvállalkozóival kötött alvállalkozói szerződésében rögzíti, hogy a projekt teljes terjedelmére építési-szerelési biztosítást köt, amely az alvállalkozóra is kiterjed. A felek megállapodnak, hogy a megrendelő az alvállalkozói díj 0,1 százalékának megfelelő mértékű biztosítási díjat jogosult kiszámlázni az alvállalkozó felé. A megrendelő nem nyújt semmilyen más szolgáltatást (se megrendelői szolgáltatás, se egyéb járulékos díj nem merül fel) Alvállalkozó részére. Kérdésem a következő. A szerződésben rögzített biztosítási díjat milyen áfamértékkel kell továbbszámláznia az alvállalkozó felé? Mivel nincs "főszolgáltatás", ezért önálló ügyletnek kell tekinteni a biztosítási díj továbbszámlázását? Számvitelben a kiszámlázott biztosítási díj árbevételnek tekintendő-e, és a biztosításról szóló beérkező számla közvetített szolgáltatásnak minősül-e?
Az árbevétel elszámolásának változása. Gyakorlati alkalmazás (2. rész)
Cikk
Cikksorozatunk első részében részleteztük, hogy 2020. január 1-jétől milyen újdonságokra kell figyelni az árbevétel számviteli elszámolásánál, mit jelent a szerződés elszámolási egysége és hogyan kell megállapítani a készültségi fokot. A második részben példákkal a gyakorlati alkalmazást.
Áthúzódó árbevétel áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2019.12.31-én kilép az áfakörből, és 2020. január 1. napjától alanyi adómentesen működik tovább. 2019 decemberében kiállított egy áfás számlát, de a fizetési határidő és a tényleges kiegyenlítés is 2020-ban lesz. A bevételt tehát már 2020. évinek könyveljük, de az áfát be kell-e vallanunk 2019. decemberre, vagy mi a teendőnk ilyen esetben? 2020-ban a nettó vagy a bruttó összeg számít bele az árbevételbe? Köszönettel!
Katas egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: öregségi nyugdíjas egyéni katas vállalkozó fogorvosi tevékenységet végez. Az árbevétel zömét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alaptól kapja elszámolás alapján. 2020 ban milyen számlát kell kiállítania és havonta az árbevétel innen több mint a minimálbér 2,5-szerese és az összárbevétel több mint a fele. akkor 40 százalék adót kell fizetnie? Válaszukat köszönöm szépen!
Kata – 1 millió forint feletti árbevétel
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Szeretném megkérdezni, hogy év közben alakult cégnél az előírás a jelentési kötelezettségről időarányosan számítandó-e? Köszönöm.
Árbevétel meghatározása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A Magyar Közlöny 2019. évi 128. számában megjelent a számviteli törvény módosítása, konkrétan a közlöny 78. §-tól a 86. §-ig. Segítségüket ezeknek a változásoknak az értelmezésében kérném, akár egy konkrét példa levezetésében, hogy számomra jobban érthető legyen. Állítólag ezek a változtatások egy kiskaput nyitnak meg a vállalkozások előtt az árbevétel meghatározása szempontjából. Én sajnos nem tudtam rájönni, hogy mi ez, Önök biztosan profi módon átlátják. Segítségüket előre is megköszönve, üdvözlettel: Andrea
Zöldszüret támogatása II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken feltett kérdés lenne az én kérdésem is, illetve, hogy az ott leírtakban történt-e esetleg azóta bármilyen módosítás? Több fórumon is volt arról szó, hogy a zöldszüreti támogatás nem képezi az árbevétel részét. Legyen kedves megerősíteni vagy megcáfolni, hogy akkor a zöldszüretre kapott támogatást árbevételként, vagy pedig támogatásként kell-e kezelni? Köszönettel: Éva https://adozona.hu/kerdesek/2019_6_6_zoldszuret_tamogatasa_agy
Belföldi árbevétel vagy export árbevétel?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalását. Belföldi székhelyű kft. vagyunk és egyik osztrák partnerünk megrendelt tőlünk egy terméket, amit mi legyártottunk, de nem Ausztriába szállítottuk ki, hanem a vevő egy magyarországi telephelyre kérte a szállítást. Ebben az esetben az értékesítés árbevételét belföldi vagy export árbevételként kell könyvelni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Herczeg Tibor
Könyvvizsgálat mikortól kell?
Kérdés
Mikor kell könyvvizsgálót választanunk? Cégünk árbevételei az elmúlt 2 évben 2017: 254 048 eFt 2018: 306 968 eFt Létszámadatok: 2017: 44 fő, 2018: 46 fő. 2019-évben az eddigiek alapján várható, hogy 300 000 eFt felett lesz az árbevétel. Az elmúlt 2 év átlagában nem volt 300 000 eFt az értékesítés nettó árbevétele. Úgy gondolom, hogy a 2019. évről még nem kell könyvvizsgálat, de a mérleg elfogadásakor a 2020-as évre már kell könyvvizsgálót választani. Vagy már év elején kellene? 1. Kell-e? 2. Mikortól kell, ha kell? 3. Mikor kell választani, megbízni, cégbíróságon bejegyeztetni? Válaszát köszönöm!
Visszlízing: tárgyi eszköz vagy áru?
Kérdés
Tisztelt szakértő! Cégünk Németországból vásárolt egy személygépkocsit 2019. 07. hóban. A vásárláskor már tudtuk, hogy egy pénzügyileg kedvező konstrukció miatt egy lízingcégnek el fogjuk adni ezt az autót azért, hogy visszalízingeljük nyílt végű pénzügyi lízing keretében. 08. hónapban ki is számláztuk a lízingcég felé. Tulajdonképpen az autót tárgyi eszközként akartuk és akarjuk használni, hiszen itt egy pénzügyi művelet miatt kerül értékesítésre, mégis felmerül a kérdés, hogy az értékesítés árbevételeként vagy egyéb bevételként számoljuk el az ellenértékét. Előre is köszönöm válaszát!
Katás vállalkozás csed mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó 2019. 01. 01-jétől 2019. 06.30-áig megfizette a havi 50 ezer forint tételes adót. 2019.07. 01-jétől 2019.12.31-éig cseden van, saját maga tevékenységet nem végez, katát nem fizet. 2019 év végéig egyszerűsített foglalkoztatással 1 főt alkalmanként foglalkoztat, és az alkalmazott által elvégzett munkát kiszámlázza és így bevétele keletkezik. Kérdésem, ha 2019. évben az árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, kell-e valamely árbevétele után 40 százalékos adót fizetnie? Másképp feltéve a kérdést: a csed alatti időszak bevétele után kell neki 40 százalékos adót fizetnie?
Emelkedett a Rába csoport bevétele, csökkent a vesztesége
Cikk
A Rába csoport 12,9 százalékos növekedéssel 27,6 milliárd forint árbevételt ér el az idei év első hat hónapjában, adózott nyeresége 854 millió forint volt, 33,7 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte a győri székhelyű járműipari vállalat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT)honlapján.
Üzletpolitikai kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. üzletpolitikai kedvezményt ad a vásárlóinak. Van olyan eset, amikor a számla végösszege nulla forint lesz, mert 100%-ban ad kedvezményt. A számlán az áru értékét teljes összegben feltünteti, utána pedig mínusz tétellel a kedvezményt. A kérdéseim: 1.) Az áfa ebben az esetben nulla forint lesz, ez nem mond ellent az áfatörvénynek? 2.) Az árueladásból származó bevételt az értékesítés árbevételeként kell kezelni, az üzletpolitikai kedvezményt véleményem szerint pedig egyéb ráfordításként, így a kedvezmény értékével az árbevétel szerintem nem csökkenthető, tehát nem az árbevételt csökkentem, hanem a ráfordítást növelem. Jól gondolom? 3.) Az üzletpolitikai kedvezménynek van valamilyen meghatározott fogalma? A scontó és a rabat (ezekkel tisztában vagyok) is kedvezmény, de az üzletpolitikai kedvezmény külön kategóriába sorolandó?
Kiva – kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tavalyi, kivával kapcsolatos előadás során hallottam, hogy csak bemenetkor szükséges a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen vizsgálni. Ha belépést követően kapcsolt vállalkozás tulajdont szerez a cégben, akkor szükséges-e ismét megvizsgálni a belépéskori árbevétel- és létszámfeltételeket? A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy igen, de nem kaptam jogszabályra utalást, ami alapján ez valóban szükséges. Előre is köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: Füzesi Katalin
Önköltségszámítás belső szabályzata alóli mentesség_2
Kérdés
TIsztelt Szakértő! Pontosítom az alábbi linken feltett és megválaszolt kérdésemet: https://adozona.hu/kerdesek/2019_5_22_Onkoltsegszamitas_belso_szabalyza_uam Társaságunk éves beszámolót készít. Korrigált árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot, költségnemek szerinti költségeinek összege meghaladja az 500 millió forintot. Saját előállítású eszközökkel nem rendelkezik. A társaság ugyanakkor adózási-pénzügyi-it szolgáltatást számláz a vállalatcsoport más tagjainak menedzsmentdíj részeként. A társaság a számviteli törvény 14. § (7) bekezdésében nevesített árbevétel és költségnemek szerinti költségvolumen nagyságát egyaránt túllépni, ám éves árbevételének kevesebb mint 1 százalékát teszi ki a végzett szolgáltatások számlázott összege. Társaságunk ez alapján úgy ítéli meg, hogy nem kötelező önköltségszámítási belső szabályzattal rendelkeznie, és könyvvizsgálónk sem jelezte még ennek a hiányát. Helyesen jár el társaságunk, vagy annak ellenére, hogy végzett szolgáltatásunk volumene rendkívül csekély, kötelező volna ilyen belső szabályzattal rendelkeznünk?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
