Az elmúlt 5 évben a magyarországi könyvkiadói piac szereplőinek száma és az általuk elért nettó árbevétel is folyamatosan csökkent. A 2016-os évre vonatkozó pénzügyi beszámolók vizsgálata szerint a negatív trend tavaly sem tudott megfordulni – nyilatkozza Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
Tisztelt Szakértő! Az önköltségszámítás értékhatárainak vizsgálata során a szeszgyártással foglalkozó társaság árbevétele csökkenthető-e az ötös számlaosztályban elszámolt jövedéki adó és népegészségügyi termékadó összegével? Esetlegesen milyen feltételek esetén vonhatók le a nettó árbevételből? Segítségüket köszönjük.
Ügyfelem (kft., mikrogazdálkodói beszámolót készít) 2016. decemberben kiszámlázta a szokásos havi bérleti díjat bérlői számára. 2017. áprilisi keltezéssel ezt a számlát sztornózta, és kiállított egy új számlát, mely tartalmazza a 2016. decembertől 2017. áprilisig tartó időszak bérleti díját. A számla két évet érint, 2017. évi keltű, de egy 2016-os számla helyett született. 2016-os bevételt szeretne elszámolni, magasabb eredményt szeretne elérni. Van a fenti megoldással lehetősége emelni a 2016. évi bevételét? Ha nem, akkor van valami ötletük az árbevétel növelésére 2016-ban? Köszönöm, CsK
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó mind a székhelyén, mind a telephelyén az általános szabályok szerint fizet iparűzési adót. Kérdésem, hogy ha a székhelyen sem személyi jellegű, sem anyagköltsége nem merült fel az adóévben, akkor az 500 ezer forint személyi jellegű ráfordítás alkalmazásával az adóalap-megosztásnál 10%-nál nagyobb értéket is figyelembe vehet-e a székhelyen? A törvény szövege minimum 10%-ot nevesít, a vállalkozó dönthet úgy is, hogy akár 90%-ot a székhelynél vesz figyelembe, függetlenül attól, hogy az árbevétele hol keletkezik? Köszönöm.
Elfogadhatja-e vásárlásnál a pontgyűjtést indító cég a pontokat fizetőeszközként? Hogyan kell az árbevétel és az áfa körében kezelni a kedvezménypontok felhasználását? Az szja tekintetében hogyan kezelendő a vásárlás? – kérdezte egyik olvasónk. Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.
Tovább kívánja javítani az adózás átláthatóságát az Európai Unió (EU) a közepes méretű vállalkozások körében is. Ennek eszköze az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága által közzétett tervezet, amely jelentős mértékben módosítaná a multinacionális vállalatokra vonatkozó beszámolási küszöbértéket.
Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó vállalkozás a tanfolyamok tartását és a vizsgáztatásokat modul rendszerben végzi. A résztvevők csekken fizetik be a felmerülő költségeket, de van, aki csak az éppen elvégzett modulra jutó költségeket, van, aki az összes költséget kifizeti. Az így befolyt tandíjat (vizsgadíjakat) előlegként vagy árbevételként kell kezelni? Az oktatás akár a következő naptári évre is átnyúlhat. Tisztelettel: Arany Tamás
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi ügyben: utazási iroda külföldi szálláshelyet értékesít oly módon, hogy beszedi az utastól az előleget, majd kiutalja a külföldi partnernek az összeget. A külföldi partner nem ad bizonylatot az utazási iroda nevére. Jól gondolom-e, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg a vevői előleg terhére könyvelődik bizonylat hiányában és csak a különbözet lesz árbevétel? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanjait bérbe adja, fő tevékenysége 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása. Az ingatlanokkal kapcsolatos közüzemi díjak a kft. nevére jönnek, ő számlázza tovább a bérbevevők részére. Kérdésem az lenne, hogy mi ebben a helyes elszámolási mód? A kft. a nevére érkező víz, gáz, áram számlákat költségként elszámolja és a továbbszámlázott értéket árbevételként veszi figyelembe? A továbbszámlázás egy az egyben történik, nincs megemelt díj, vagy bármi kezelési költség. Vagy ebben esetben nyilvántarthatja és kezelheti követelésként, mondjuk a 3-as számlaosztályban nyitott elszámolási számla használatával? (Tehát mind a bejövő, mind a kimenő számlákat árbevétel- és költségszámlák helyett egy elszámolási számlán tartja nyilván.) Vagy pedig a továbbszámlázott értéket árbevételként a 9-es számlaosztályban kimutatja és a közüzemi költséget a 8-as számlaosztályban tartja nyilván? A kérdésem lényege végül is az, hogy a kft. árbevételeként kell-e a továbbszámlázott közüzemi költségeket kimutatni?
Sok a kérdőjel a könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatban. Remélem, hogy lehet egy kissé oszlatni a homályt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném szíves segítségét. Bt. 2014. évi árbevétele 234 millió forint, 2015. évi árbevétele 279 millió forint, 2016. évi bevétele 313 millió forint, a cég dolgozóinak létszáma 5-6 fő minden évben. Kérdéseim: a fenti adatok alapján kell-e a bt.-nek könyvvizsgálót alkalmaznia, ha kell, mikortól kell (vagy kellett volna), illetve melyik évben, milyen értékhatárt kell figyelembe vennem, hogyan kell azt megállapítani? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A tételes költségelszámolást választó őstermelők 8 millió forintos mezőgazdasági bevételébe beleszámít-e az utólag kapott kedvezmény, a határidő lejárta előtti fizetésért kapott visszatérítés (scontó), tehát az egyéb adóköteles bevételként könyvelendő tételek? Eddig beleszámoltuk, de a NAV telefonos tájékoztatása szerint nem kellett volna. Amennyiben valóban nem kell ezeket az összeget feltüntetni az őstermelés adóköteles jövedelmei között a 12-es lapon, akkor magánszemélyként egyéb jövedelemsorban szerepelnek az 53-as bevallásban, hiszen biztosan adóköteles bevételek? Egy bevallást kellene készítenem, ahol mindössze 2 ezer forinttal léptük át – támogatások nélkül – a 8 millió forintos bevételt egy utólag kapott kedvezmény miatt, s így nem tudom érvényesíteni a 40% költséghányadot. Válaszukat köszönöm: Debreceni Zoltánné
Családi gazdaságunk tagjainak száma 4 fő. Kistermelői árbevételünk 32 millió forint alatt van. Rendelkezünk 60% igazolt költséggel. Igénybe veszünk 40% kistermelői költségátalányt. Tehát a családi gazdaságból származó jövedelem a tárgyévben NULLA forint. A fentiekből következően, mivel a teljes árbevétel a családi gazdaság bankszámlájára érkezik, a számlán marad a 40% kistermelői költségátalány és a kapott támogatás összege. Kérdésem a következő: a tárgyévet követően kivehetem-e a bankszámlán lévő összeget készpénzben és felhasználhatom-e magáncélra, vagy átutalhatom-e a saját bankszámlámra, ill. teljesíthetek-e átutalással a családi gazdaság bankszámlájáról pl. adásvételi szerződés szerint családi ház vételárat? Köszönöm válaszát!
Katás bt. pénzforgalmi szemléletű áfás. Kérdés: Ha egy számla teljesítési dátuma 2016.12.20., kiállítási dátuma 2017.01.02., a tényleges kifizetés dátuma 2017.03.02., melyik évbe számít be az árbevétel a katás cégnél: a, 2016.12.20., mert ez a teljesítés dátuma a számlán b, 2017. 03.02., mert ez a tényleges kifizetés dátuma, és ekkor fizeti meg az áfát is a cég?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk és a vele kapcsolt viszonyban lévő társaságok nettó árbevétele a korábbi években együttesen nem érte el az 500 millió forintot. Az idei (2016.) évben azonban előfordulhat, hogy ezt a határt együttesen legfeljebb 10 millió forint körüli összeggel az összesített árbevételük meghaladja, de jelenleg ez még nem állapítható meg kellő bizonyossággal. A 2017-től érvényes szabály szerint aki év elején megfelelt a kivába belépés/bent maradás feltételrendszerének, akkor az év közben is maradhat, amíg az 1 milliárd forint árbevétel el nem éri. Meddig lehet társaságunk a kiva alanya, ha az ő és a kapcsolt társaságok együttes árbevétele 2015-ben 440 millió forint, 2016-ban várható (jelenleg becsülhető) 490 millió forint, 2016-ban végleges 510 millió forint (de ez csak 2017. 2-3. hónapban derül ki a végleges elhatárolt bevételek következtében), 2017-ben 550 millió forint? Mikor és mit kell bejelentenünk (ki-, be jelentkeznünk?) Lehetőség szerint a közelgő határidők miatt kérném mielőbbi válaszát. Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték