Katás bt. pénzforgalmi szemléletű áfás. Kérdés: Ha egy számla teljesítési dátuma 2016.12.20., kiállítási dátuma 2017.01.02., a tényleges kifizetés dátuma 2017.03.02., melyik évbe számít be az árbevétel a katás cégnél: a, 2016.12.20., mert ez a teljesítés dátuma a számlán b, 2017. 03.02., mert ez a tényleges kifizetés dátuma, és ekkor fizeti meg az áfát is a cég?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk és a vele kapcsolt viszonyban lévő társaságok nettó árbevétele a korábbi években együttesen nem érte el az 500 millió forintot. Az idei (2016.) évben azonban előfordulhat, hogy ezt a határt együttesen legfeljebb 10 millió forint körüli összeggel az összesített árbevételük meghaladja, de jelenleg ez még nem állapítható meg kellő bizonyossággal. A 2017-től érvényes szabály szerint aki év elején megfelelt a kivába belépés/bent maradás feltételrendszerének, akkor az év közben is maradhat, amíg az 1 milliárd forint árbevétel el nem éri. Meddig lehet társaságunk a kiva alanya, ha az ő és a kapcsolt társaságok együttes árbevétele 2015-ben 440 millió forint, 2016-ban várható (jelenleg becsülhető) 490 millió forint, 2016-ban végleges 510 millió forint (de ez csak 2017. 2-3. hónapban derül ki a végleges elhatárolt bevételek következtében), 2017-ben 550 millió forint? Mikor és mit kell bejelentenünk (ki-, be jelentkeznünk?) Lehetőség szerint a közelgő határidők miatt kérném mielőbbi válaszát. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Evaalany bt. 2017.01.01-jével áttérne katázásra. A 2016. évi árbevétele meghaladja a 8 millió forintot. Választhatja-e 2017. évtől katakörben az áfa alanyi mentességet? A kültagnak kell-e az osztalék után szja-t és ehót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy egyéni vállalkozó – aki az idei évben eva szerint adózik – ez évi forgalma meghaladja a jövő évi kata szerinti adózás megengedett (nettó) mértékét, átjelentkezhet-e a jövő évre a kata hatálya alá? És amennyiben igen, akkor 8 millió forint forgalomig választhatja az áfamentességet, vagy a kezdetektől fogva köteles lesz a számláit áfásan kiállítani? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy rt.-nél 2015.10.01-jén tulajdonosváltás történt (anyavállalat kft. értékesítette részvényeit 11 magánszemélynek), majd a 11 magánszemély értékesítette részvényeit 1 fő magánszemélynek 2016.05.17-én. Az rt. 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015 évekről a társasági adóban elhatárolt veszteséget hoz. 2016-ban várhatóan nyereséges lesz. Az új tulajdonosok folytatták az rt. tevékenységi köreit, azon nem változtattak. Jól értelmezem, hogy az rt. a társasági adóról szóló törvény 17. § (9a) bekezdése alapján a 2016. évben érvényesíthető értékvesztésnél a 2013, 2014 és a 2015. évi árbevételeket kell figyelembe venni? Köszönettel: Kiss Mónika
Őstermelők 8 milliós értékhatárának figyelésekor (a 40 százalékos kistermelői költségátalány miatt) a gázolaj jövedékiadó-visszaigénylést hogyan kezelem? Tehát az árbevétel mellé ezt is hozzáadom vagy ez inkább támogatásnak minősül?
Tisztelt Szerkesztők! Ügyfelem az EU-ból hoz be Led lámpákat, amelyek után egy kft.-vel havonta kiszámoltatja a hulladékkezelési dijat és áfás számlát ad neki azon összegről, ami éppen kijött. Nem tudom, hogy ezen összeget bekönyvelhetem-e mint az áru értéke a 8-as számlaosztályba? Mert az ügyfelem már úgy adja el az áruját mint az árbevétel része. Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Villanyszereléssel foglakozó vállalkozás társasházakban a világítás korszerűbbé, költség hatékonyabbá tételére a következő konstrukciót találta ki: felszereli az energiatakarékos lámpatesteket, fényforrásokat, melyeknek az ellenértékét a társasháznak a munka elkészülte után 48 hónapos kamatmentes részletfizetési konstrukcióban kell megfizetni. Az első részlet a munka elvégzését követő hónapban van. Ez esetben mi a számlázás helyes módja, egy vagy több számlát kell kiállítani, mikor van az ügylet teljesítése, mikor keletkezik az árbevétel? Kell-e részletfizetési megállapodást kötni, vagy elegendő ennek tényét a számlán megjegyzésként feltüntetni? Gyors válaszukat előre is köszönöm!
Olvasónk arról érdeklődött, hogy az őstermelő helyi iparűzési adó alapjának megállapításánál a bevételnél figyelembe kell-e venni a különböző (például földalapú) támogatások összegét? Lepsényi Mária adószakértő válaszát közöljük.
Tisztelt Szakértő! Innovációs járulék kérdésében szeretnénk segítséget kérni. 2012-ben alakult kft.-nek 100 százalékban külföldi vállalkozás a tulajdonosa. A kft-nek 2012-ben bevétele, létszáma nem volt. 2013-ban a bevétele 1014 millió forint, a létszám 3 fő. A külföldi tulajdonos adatai önmagában meghaladták az értékhatárt. Ezért 2014. évben adófizetésre kötelezettnek minősítettük a 2012-es adatok alapján, mert a vállalkozás adatait összevontan kell vizsgálni a külföldi vállalat adataival, és így meghaladta a meghatározott értékeket a vizsgált mutatók nagysága. Jól jártunk-e el, ha 2015. évben már csak a kft. saját adatait vettük figyelembe? 2015. 01. 01-én a 2013. évi beszámolóban szereplő adatai 3 fő statisztikai létszám, 1 milliárd forint árbevétel és 3,5 milliárd forint mérlegfőösszeg. Saját mutatói alapján nem éri el a innovációs adóra vonatkozó 50 fős létszámot és az árbevétel, mérlegfőösszeg keretösszegét. 2015. évben innovációs járulékra nem volt kötelezett. Köszönettel: Eco-Design Kft.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a tájékoztatását, hogy ha egy nonprofit kft. közhasznú és vállalkozási tevékenységet is végez, akkor ebben az esetben valamennyi árbevétellel számolni kell az iparűzési adó meghatározásánál vagy csak a vállalkozási tevékenység árbevételével? Az anyagköltség, amennyiben nem bontható meg külön-külön közhasznú és vállalkozási költségre, akkor arányosítással lehet számolni?
Tisztelt szakértő! Az alábbi kérdést szeretném Önnek feltenni: Gyógyszertár kísérleti gyógyszereket is vásárol a gyógyszer nagykereskedelmi cégtől. A nagyker kiszámlázza és a patika kifizeti a nagykernek gyógyszereket. A gyógyszertár disztribútori díjat számláz a szállító részére. Ez a díj tartalmazza a kiszállítást, adatszolgáltatást és a készlettartási díjat. Mindezt 5000 Ft/doboz áron számlázza ki a nagykernek. Mivel kísérleti gyógyszerről van szó, ezért a patika fogja kiszállítani a betegeknek. Ez a díj 2015-ben 27 millió forint volt. Kérdésem: Árbevételként vagy egyéb bevételként kell-e könyvelni? (Az iparűzési adó alapját módosítja az elszámolása.) Tisztelettel: Kecskemétiné
Tisztelt Szakértő! A fenti témában szeretnék segítséget kérni. Van egy kft. (társasági adó alany), az árbevétele megközelítette az 500 millió forintot. Kapcsolt vállalkozása kiva alany, melynek árbevétele 30 millió forint. Együtt kell-e figyelni a két kft. árbevételét a kisebb kft. kivaalanyiságának megszűnése tekintetében is (társasági adó alól való áttéréskor a kiva alá ez együttesen számít)?
Az adóbevallás határidejének közeledtével a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó nyereséges egyéni vállalkozónak – különösen akkor, ha négy éven belül tárgyi eszközök beszerzését, felújítását tervezi – érdemes átgondolnia, hogy a vállalkozói bevételét fejlesztési tartalékolás céljából az adóév lezárultával az adóbevallásában csökkentheti, és ezzel a most fizetendő adóját mérsékelheti.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy bt. 2016-tól eva szerint szeretne adózni, a bejelentkezés feltétele-e, hogy 2015-ben és 2014-ben árbevétellel rendelkezzen? Válaszát köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték