Tisztelt Szakértő! A fenti témában szeretnék segítséget kérni. Van egy kft. (társasági adó alany), az árbevétele megközelítette az 500 millió forintot. Kapcsolt vállalkozása kiva alany, melynek árbevétele 30 millió forint. Együtt kell-e figyelni a két kft. árbevételét a kisebb kft. kivaalanyiságának megszűnése tekintetében is (társasági adó alól való áttéréskor a kiva alá ez együttesen számít)?
Az adóbevallás határidejének közeledtével a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó nyereséges egyéni vállalkozónak – különösen akkor, ha négy éven belül tárgyi eszközök beszerzését, felújítását tervezi – érdemes átgondolnia, hogy a vállalkozói bevételét fejlesztési tartalékolás céljából az adóév lezárultával az adóbevallásában csökkentheti, és ezzel a most fizetendő adóját mérsékelheti.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy bt. 2016-tól eva szerint szeretne adózni, a bejelentkezés feltétele-e, hogy 2015-ben és 2014-ben árbevétellel rendelkezzen? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk OKJ-s oktatási tevékenységet végez, de a vizsgáztatást külső intézmény végzi. A hallgatóktól beszedett vizsgadíjat továbbutaljuk ennek az intézménynek. Kérdésem az, hogy a vizsgadíjakra beszedett összegeket árbevételre, vagy egyéb bevételre kell-e könyvelni. Köszönöm segítségét!
Tiszteletre méltó növekedésre volt képes tavaly a magyarországi vállalatok élcsapata, bár a mutatós adatok sokszor csupán felvásárlásoknak, összevonásoknak köszönhetők. A legjobban most is azok jártak, akik nem a hazai piacból próbáltak megélni – összegzi a Top 500 árbevételi rekordereket bemutató összeállításában a HVG hetilap.
Az alábbi adatokkal rendelkező társaság besorolásában kérném a segitségüket: Létszám: 52 fő, árbevétel 570 000 ezer forint, mérlegfőösszeg 610 000 ezer forint. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás irodaházak takarítását végzi. A takarításhoz felhasznált anyagok költségét – megállapodás alapján – a nyújtott szolgáltatástól függetlenül, külön számlán kiszámlázza a megrendelőinek. Szeretném megkérdezni, hogy ez milyen bevétele lesz a vállalkozásnak, hova kell könyvelni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozónál tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló utáni szakképzésihozzájárulás-kedvezmény (a kedvezmény több mint a fizetési kötelezettség, így a többlet visszaigénylésre kerül) árbevételnek számít-e? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft. Romániában telephelyet hozott létre. A számviteli törvény előírásai szerint a külföldi telephely gazdasági eseményeit tételesen könyvelik. Kérdésünk: a román külföldi telephelyen történő értékesítések (termékeladás és szolgáltatásnyújtás) nettó árbevételét a magyar cég minek minősítheti? Belföldi értékesítés árbevétele vagy pedig export árbevételnek minősül? A számviteli törvény 74. paragrafusa alapján exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a külkereskedelmi forgalomban külföldi vevőnek történő értékesítést. A magyar kft. szempontjából minden vevő külföldinek minősül, tehát a román telephely összes árbevételét az export árbevételek közé kell könyvelnie? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy kicsit bugyuta a kérdésem, ha igen, akkor előre is elnézést kérek :) Az 1990. évi C törvény azt írja a 39. §-ban, hogy a megosztást "csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában." Ha adott két kapcsolt vállalkozás, az egyik kereskedelemmel foglalkozik, az ELÁBÉ az ő esetében az árbevétel majdnem 90%-a, a másik vállalkozás szolgáltató cég, ott az ELÁBÉ 3% alatt van, tehát bőven az említett 50% alatt (közvetített szolgáltatás egyik cégnél sem volt). Ha a két vállalkozás összesített árbevételét nézzük, akkor az összesített ELÁBÉ az árbevétel 56%-a. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kell-e beadni a cégek IPA bevallását? Vagy lehet külön is, hiszen a szolgáltató vállalkozásnál az ELÁBÉ nem éri el az 50%-ot? Vagy csak én szeretném így értelmezni a törvény szövegét? Válaszát előre is köszönöm!
T. Szakértő! Egy lakóingatlanok felújításával, adás-vételével (áfamentesen) foglalkozó kft. 2014 októberében értékesített egy lakást 10 millió forintért (adásvételi szerződés köttetett). Ezzel egyidőben foglalóként kapott 1 millió forintot. Novemberben további 3 millió forint vételár részletet vett át (ezekről számlát is kiállított). A szerződés szerint a maradék 6 millió forintot 2015 február végéig fogja megkapni (a birtokba adás is csak ezután fog megtörténni). Kérdésem az lenne, hogy társasági adó szempontjából a 4 millió forint 2014. évi árbevételnek számít, vagy előlegként szerepel, és csak a végszámla (tulajdonjog-átszállás) kiállításakor, a 2015. évben válik árbevétellé? Amennyiben a 2014. évben keletkezik adókötelezettség, hogyan tudok költséget elszámolni ugyanerre az évre, mivel az ingatlan beszerzési értékét és a felújítási költségeket a 2-es számlaosztályra könyvelem, és csak a végszámla kiállításakor szoktam a 8-as számlaosztályra átkönyvelni (még 2015-ben is folytatódott a felújítás). Válaszát előre is köszönöm!
A korábbi években megszokott impozáns tempó helyett tavaly igencsak szerényen nődögélt a nyereség szerinti toplista cégeinek adózott eredménye, az árbevételi rekordereké pedig drasztikusan visszaesett – írja a HVG. A Top 500 fejlécében két felirat megcserélve jelent meg. Az Adózóna a helyes fejléccel közli a táblázatot.
Tisztelt Szakértő! Alakult nemrég egy egyesület, amelynek bevétele jelenleg az alapítók alapszabályban meghatározott tagdíjából áll mindössze. Mivel a közhasznúságot csak két év múlva kérhetjük, így nem teljesen világos számomra, hogy adományokat milyen feltételekkel fogadhatunk el. Igazolást még nem állíthatunk ki az adományozó részére, mert nem vagyunk közhasznúak. Ebben az esetben nem adómentes az adomány összege? Átvételkor pedig milyen bizonylatot kell adnunk a befizetőnek? Köszönettel: Papp Renáta
Társaságunk nagyon gyakran értékesít termékeket küldöldi partnerei számára. Kérdésem arra irányul, hogyha december végén a társaságunk telephelyéről elindul egy szállítmány olyan paritással, hogy a tulajdonjogot a partner az ő telephelyére történő megérkezéssel szerzi meg, és ez az időpont a következő év januárja, akkor melyik év árbevételei között kell szerepeltetnem a fenti értékesítést?
Az iparűzési adó szabályai idén jelentősen megváltoztak. Míg a 2012. évi szabályozás szerint valamennyi nettó árbevétel csökkentő tétel 100 százalékban volt levonható, 2013-tól az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke (mint csökkentő tétel) az 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó vállalkozások esetében korlátozottan levonható.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték