Olvasónk arról érdeklődött, hogy az őstermelő helyi iparűzési adó alapjának megállapításánál a bevételnél figyelembe kell-e venni a különböző (például földalapú) támogatások összegét? Lepsényi Mária adószakértő válaszát közöljük.
Tisztelt Szakértő! Innovációs járulék kérdésében szeretnénk segítséget kérni. 2012-ben alakult kft.-nek 100 százalékban külföldi vállalkozás a tulajdonosa. A kft-nek 2012-ben bevétele, létszáma nem volt. 2013-ban a bevétele 1014 millió forint, a létszám 3 fő. A külföldi tulajdonos adatai önmagában meghaladták az értékhatárt. Ezért 2014. évben adófizetésre kötelezettnek minősítettük a 2012-es adatok alapján, mert a vállalkozás adatait összevontan kell vizsgálni a külföldi vállalat adataival, és így meghaladta a meghatározott értékeket a vizsgált mutatók nagysága. Jól jártunk-e el, ha 2015. évben már csak a kft. saját adatait vettük figyelembe? 2015. 01. 01-én a 2013. évi beszámolóban szereplő adatai 3 fő statisztikai létszám, 1 milliárd forint árbevétel és 3,5 milliárd forint mérlegfőösszeg. Saját mutatói alapján nem éri el a innovációs adóra vonatkozó 50 fős létszámot és az árbevétel, mérlegfőösszeg keretösszegét. 2015. évben innovációs járulékra nem volt kötelezett. Köszönettel: Eco-Design Kft.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a tájékoztatását, hogy ha egy nonprofit kft. közhasznú és vállalkozási tevékenységet is végez, akkor ebben az esetben valamennyi árbevétellel számolni kell az iparűzési adó meghatározásánál vagy csak a vállalkozási tevékenység árbevételével? Az anyagköltség, amennyiben nem bontható meg külön-külön közhasznú és vállalkozási költségre, akkor arányosítással lehet számolni?
Tisztelt szakértő! Az alábbi kérdést szeretném Önnek feltenni: Gyógyszertár kísérleti gyógyszereket is vásárol a gyógyszer nagykereskedelmi cégtől. A nagyker kiszámlázza és a patika kifizeti a nagykernek gyógyszereket. A gyógyszertár disztribútori díjat számláz a szállító részére. Ez a díj tartalmazza a kiszállítást, adatszolgáltatást és a készlettartási díjat. Mindezt 5000 Ft/doboz áron számlázza ki a nagykernek. Mivel kísérleti gyógyszerről van szó, ezért a patika fogja kiszállítani a betegeknek. Ez a díj 2015-ben 27 millió forint volt. Kérdésem: Árbevételként vagy egyéb bevételként kell-e könyvelni? (Az iparűzési adó alapját módosítja az elszámolása.) Tisztelettel: Kecskemétiné
Tisztelt Szakértő! A fenti témában szeretnék segítséget kérni. Van egy kft. (társasági adó alany), az árbevétele megközelítette az 500 millió forintot. Kapcsolt vállalkozása kiva alany, melynek árbevétele 30 millió forint. Együtt kell-e figyelni a két kft. árbevételét a kisebb kft. kivaalanyiságának megszűnése tekintetében is (társasági adó alól való áttéréskor a kiva alá ez együttesen számít)?
Az adóbevallás határidejének közeledtével a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó nyereséges egyéni vállalkozónak – különösen akkor, ha négy éven belül tárgyi eszközök beszerzését, felújítását tervezi – érdemes átgondolnia, hogy a vállalkozói bevételét fejlesztési tartalékolás céljából az adóév lezárultával az adóbevallásában csökkentheti, és ezzel a most fizetendő adóját mérsékelheti.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy bt. 2016-tól eva szerint szeretne adózni, a bejelentkezés feltétele-e, hogy 2015-ben és 2014-ben árbevétellel rendelkezzen? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk OKJ-s oktatási tevékenységet végez, de a vizsgáztatást külső intézmény végzi. A hallgatóktól beszedett vizsgadíjat továbbutaljuk ennek az intézménynek. Kérdésem az, hogy a vizsgadíjakra beszedett összegeket árbevételre, vagy egyéb bevételre kell-e könyvelni. Köszönöm segítségét!
Tiszteletre méltó növekedésre volt képes tavaly a magyarországi vállalatok élcsapata, bár a mutatós adatok sokszor csupán felvásárlásoknak, összevonásoknak köszönhetők. A legjobban most is azok jártak, akik nem a hazai piacból próbáltak megélni – összegzi a Top 500 árbevételi rekordereket bemutató összeállításában a HVG hetilap.
Az alábbi adatokkal rendelkező társaság besorolásában kérném a segitségüket: Létszám: 52 fő, árbevétel 570 000 ezer forint, mérlegfőösszeg 610 000 ezer forint. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás irodaházak takarítását végzi. A takarításhoz felhasznált anyagok költségét – megállapodás alapján – a nyújtott szolgáltatástól függetlenül, külön számlán kiszámlázza a megrendelőinek. Szeretném megkérdezni, hogy ez milyen bevétele lesz a vállalkozásnak, hova kell könyvelni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozónál tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló utáni szakképzésihozzájárulás-kedvezmény (a kedvezmény több mint a fizetési kötelezettség, így a többlet visszaigénylésre kerül) árbevételnek számít-e? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft. Romániában telephelyet hozott létre. A számviteli törvény előírásai szerint a külföldi telephely gazdasági eseményeit tételesen könyvelik. Kérdésünk: a román külföldi telephelyen történő értékesítések (termékeladás és szolgáltatásnyújtás) nettó árbevételét a magyar cég minek minősítheti? Belföldi értékesítés árbevétele vagy pedig export árbevételnek minősül? A számviteli törvény 74. paragrafusa alapján exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a külkereskedelmi forgalomban külföldi vevőnek történő értékesítést. A magyar kft. szempontjából minden vevő külföldinek minősül, tehát a román telephely összes árbevételét az export árbevételek közé kell könyvelnie? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy kicsit bugyuta a kérdésem, ha igen, akkor előre is elnézést kérek :) Az 1990. évi C törvény azt írja a 39. §-ban, hogy a megosztást "csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában." Ha adott két kapcsolt vállalkozás, az egyik kereskedelemmel foglalkozik, az ELÁBÉ az ő esetében az árbevétel majdnem 90%-a, a másik vállalkozás szolgáltató cég, ott az ELÁBÉ 3% alatt van, tehát bőven az említett 50% alatt (közvetített szolgáltatás egyik cégnél sem volt). Ha a két vállalkozás összesített árbevételét nézzük, akkor az összesített ELÁBÉ az árbevétel 56%-a. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kell-e beadni a cégek IPA bevallását? Vagy lehet külön is, hiszen a szolgáltató vállalkozásnál az ELÁBÉ nem éri el az 50%-ot? Vagy csak én szeretném így értelmezni a törvény szövegét? Válaszát előre is köszönöm!
T. Szakértő! Egy lakóingatlanok felújításával, adás-vételével (áfamentesen) foglalkozó kft. 2014 októberében értékesített egy lakást 10 millió forintért (adásvételi szerződés köttetett). Ezzel egyidőben foglalóként kapott 1 millió forintot. Novemberben további 3 millió forint vételár részletet vett át (ezekről számlát is kiállított). A szerződés szerint a maradék 6 millió forintot 2015 február végéig fogja megkapni (a birtokba adás is csak ezután fog megtörténni). Kérdésem az lenne, hogy társasági adó szempontjából a 4 millió forint 2014. évi árbevételnek számít, vagy előlegként szerepel, és csak a végszámla (tulajdonjog-átszállás) kiállításakor, a 2015. évben válik árbevétellé? Amennyiben a 2014. évben keletkezik adókötelezettség, hogyan tudok költséget elszámolni ugyanerre az évre, mivel az ingatlan beszerzési értékét és a felújítási költségeket a 2-es számlaosztályra könyvelem, és csak a végszámla kiállításakor szoktam a 8-as számlaosztályra átkönyvelni (még 2015-ben is folytatódott a felújítás). Válaszát előre is köszönöm!
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték