adozona.hu
Áfatörvény változása: tippek a káros hatások kivédésére
//adozona.hu/afa/Afatorveny_valtozasa_tippek_a_karos_hatasok_XZ788C
Áfatörvény változása: tippek a káros hatások kivédésére
Tetszik
Kevesebb, mint két hónap van hátra, s ha minden marad így, akkor július 1-jén hatályba lépnek az áfatörvényben azok a változások, amelyek az időszakos elszámolás alá eső ügyletek sajátos teljesítés-meghatározását érintik. A következőkben, a felkészülést segítendő, két ötletet adunk közre, amelyek tompíthatják a változás káros hatásait.
Mindenekelőtt azonban foglaljuk össze röviden a változás lényegét. Azt az egyöntetű szabályozást, amely jelenleg még az időszakos elszámolású – másik közkeletű kifejezéssel élve: a folyamatos teljesítésű – ügyletekre vonatkozik, július 1-jével felváltja egy kettős szabályozás. E kettős szabályozáson belül a mai, az ellenérték megtérítésének esedékességéhez, azaz a fizetés határidejéhez kapcsolt áfa-fizetési kötelezettséget keletkeztető teljesítési szabály kivételesen marad fenn. Előnyeit a továbbiakban csak azok élvezhetik, akik
- közszolgáltatási szerződés bázisán (Ptk. 6:256. §-a) zömében közüzemi szolgáltatásokat nyújtanak egyetemes szolgáltatóként, vagy
- telekommunikációs szolgáltatást nyújtanak, ideértve az általuk – legalábbis jogi értelemben – teljesített olyan más ügyleteket is, amelyek teljesítése e hálózat felhasználásával történik, feltéve, hogy ezek is részét képezik a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) fentebb felsorolt esetein kívül (58. § (1a) bekezdés) viszont minden más esetre az az új főszabály lesz érvényes, mely szerint teljesítésnek annak az időszaknak az utolsó napja számít, amelyre a felek közötti időszakos elszámolás vonatkozik, illetve amelyre az ellenértéket megállapították (58. § (1) bekezdés).
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, miként háríthatók el a finanszírozási nehézségek!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Csupán a tény kedvéért, a minisztérium által a kormány előtt terjesztett javaslatok közt ez 2010-ben nem szerepelt. A miniszter, vagy a szakállamtitkár akadályozta meg?
A tárgyszerűség jegyében közlöm, hogy 2010-ben, tehát amikor még főosztályvezető voltam, történt szakmai kezdeményezés a fizetési határidőhöz kapcsolt teljesítés megváltozatására, ami kivétel nélkül mindenkire vonatkozott volna, ráadásul úgy, hogy az kisebb áfa-finanszírozási problémával járt volna, mint a mostani. Ez a szakmai kezdeményezésem akkor meghiúsult, nem rajtam múlott.
A hónap első napja. Ez jó. Végülis a magyar ember leleményessége határtalan.
A fizetési határidő azonban rendszeridegen elem az adózásban. Az, amit az EU nem véletlenül nem is kér feltüntetni a számlára, csak a beteg magyar forgalmi adóztatásban játszhatott szerepet. Az volt baj, amikor ezt bevezették és az is baj, hogy egyetlenegy kormánynak se volt korábban mersze ezt kivezetni, pedig egy sor területen elszámolási problémákat okoz és visszaélésekre ad alkalmat (majd egyszer leszámlázom, hiszen nem vagyok elkésve vele). A volt minisztériumi főosztályvezető úr is részese volt annak a szabályfoldozgatásnak, ami az időszaki szolgáltatások körül zajlott. Még most is csak kibúvót tud kínálni, de arról nem beszél, hogy az egész módszer sántított a kezdetek óta.
Az időszaki számlázás így végre rendezve lesz és persze ott van még a közüzemi szolgáltatás, ami továbbra is rendezendő téma. Az se szép, hogy a kommunikációs szektor visszakönyöröghette magát a régi szabályozásba.
Nekem az is furcsa, hogy számvitelileg nem segít a jogalkotó. Miért is?
Az előre számlázott időszaki szolgáltatások teljesítési időpontjai kapcsán komoly adminisztrációs turbulenciát jelenthet az előre 100%-ban begyűjtött előlegek esete, vagyis amikor a vevő előre kifizeti az igénybe veendő szolgáltatást. Amennyiben a tényleges teljesítési időpontkor már nem keletkezik adóalap, csupán előlegről kerül át a teljesítés számviteli kategóriájába az ellenérték (pl árbevételre), akkor kellene mentesítést adni az ismételt számlaadás alól. Magyarul: ne kelljen végszámlázni.
A legjobb példa erre pont egy kiadó, aki egy évre előre begyűjti az előfizetés összegét. Ha a számviteli szabályok ezt ismételt bizonylat-kibocsátása nélkül is engednék elszámolni, akkor az átállás legalább ezen a területen nem okozna problémákat. Az új szabályok szerint azonban az előre begyűjtött ellenértéket követően keletkezik teljesítési időpont és ekkor az ÁFA tv. világos rendelkezésként számlázást ír elő, ami adóalap nélkül csupán egy 0-ás számla (Az építőiparban mégis nagyon gyakran kiállítják, csupán az évente párezer egyedi számla, az előre fizetett időszaki szolgáltatásoknál meg sokmillió.
Van még probléma a járulékos szolgáltatásokkal is. Ez azért gond, mert a közműszolgáltatók "ráérnek" leszámlázni a dolgokat, így a költségekre az átalány-továbbterheléshez adatok kellenének. Ideje lenne előírni a közműszolgáltatónak, hogy mért szolgáltatásnál tükrözze vissza a fogyasztója felé, vagyis törvényesíteni kellene az eddig egy-két helyen (pl telefonszolgáltatásban elterjedt) fogyasztási-egyenleg lekérdezést. Így egy időszaki szolgáltatást nyújtó (pl bérbeadó) eleve annyit terhelne tovább, amennyit kell, ne pedig arra várjon, hogy a közműszolgáltató 3 hét múlva felböfögi az adatot.
Gondolni kellene a megszűnt időszakos szolgáltatások utolsó, még nem átterhelt járulékos költségeire is, ehhez is elszámolást segítő szabály kellene rögzíttetni a jogszabályban, hiszen a decemberben megszűnt bérleti jogviszonynál ismét a közműszolgáltató által nehézkesen mért fogyasztás január végén derül ki, akkor pedig a bérbeadó a továbbterhelést decemberre a saját kárán terhelheti tovább (önellenőrzés decemberre, plusz aggodalom, hogyan fogja bizonyítani, hogy a 15 napos objektív számlakiállítási határidőt miért nem tartotta be).
Röviden.