Tisztelt Szakértő! Lenti témában kérnénk a segítségüket: Egy cég telephelyén nem fogyasztható a vezetékes ivóvíz, ezért a cég ballonos vizet biztosít a munkavállalóinak. Ez esetben levonhatható a ballonos víz áfája vagy sem? Köszönjük a segítséget! Pósalaki Georgina - Dejmark Kft.
Tisztelt Szakértő! „A” Kft. pénzforgalmi áfás. „B” Kft. 2015. 12. 31-éig az általános szabályok szerint adózott, de 2016. 01. 01-től alanyi mentességet választott. „A” Kft. 2015. 12. havi teljesítésről átutalásos számlát állított ki „pénzforgalmi elszámolás” jelöléssel, amit „B” Kft. 2016 januárjában, tehát alanyi mentes időszakban egyenlített ki. „B” Kft. élhet-e adólevonással a szóban forgó számla vonatkozásában? Válaszát kelőre is köszönöm!
Adott egy áfás családi vállalkozás három taggal. Családi vállalkozás vezetője 5 év után megváltozott, másik tag lett a vezető. Adószámot igényelt ő is, áfafizetési kötelezettséget választott. Jelenleg a két adószámra külön áfabevallást készít. Hozzátartozik, hogy a földbérleti szerződések a régi vezető nevére szólnak, így az MVH-támogatást és a gázolaj-támogatást ő igényli az áfabevallásban, ő számolja el a felszámított áfát (a nevére szólnak a számlák). Értékesítés a nevére nem történik. Az új vezető nevére szólnak a családi vállalkozás többi számlái, az értékesítés is az új vezető nevében történik. Ezeket az új vezető adószáma alapján külön áfabevallásban számolják el. Szja-bevallás tekintetében mindkettő költségeit és a bevételt (támogatás és tevékenység) három főre osztják, mivel három fő a családi gazdálkodás létszáma. Kérdésem: helyesen járnak-e el, hogy a régi vezető tulajdonképpen nem értékesít, de áfalevonást alkalmaz. Szabályos-e, hogy jelenleg nem a vezető családi gazdálkodó nevén vannak a földbérleti szerződések?
Magánszemély vásárolt egy motel elnevezésű társasházi ingatlant. Az ingatlan számlázott értéke az áfatörvény értelmében áfamentes volt, de áfástól vette. A magánszemély egyben egyéni vállalkozó, és szeretné azt a motelt a vállalkozásában üzemeltetni, de ahhoz, hogy az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket el tudja számolni, a vállalkozásába TÁE kartonnal kell bevinni, hogy értékcsökkenést is tudjon elszámolni, és víz-, villanyköltséget stb. Az egyéni vállalkozó áfakörös. A kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy a költségszámlák áfatartalmát levonhatja, de sajnos a tetőt fel kellene újítani, és a kérdés is azzal kapcsolatos: mivel ingatlannal kapcsolatos a tetőfelújítás: a szolgáltatók által kapott áfát, illetve a vett faanyag áfatartalmát a vállalkozó visszaigényelheti-e?
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Kft-nk körülbelül 10 éve élt azzal a választási lehetőséggel, hogy az ingatlanbérleti díjat áfásan számlázta. 2016. január 1-jétől visszatértünk a főszabály szerinti áfamentes számlázáshoz. A korábbi években a rezsiköltségek (áram, fűtés, víz) áfáját levontuk, és a bérlők felé 27 százalékos áfával számláztuk, mivel azok felvették a fő szolgáltatás áfakulcsát. 2016-ban még kapunk a szolgáltatóktól olyan rezsiszámlákat, melyek a 2015-ös évre vonatkoznak. Kérdésem, hogy mikor járok el helyesen? Ha nem vonom le a rezsiszámlák áfáját, és a bérlőinknek is áfa nélkül számlázok? Vagy – mivel ez még a tavalyi bérleti díjhoz kapcsolódó szolgáltatás – levonhatjuk az áfát, és ki is számlázhatjuk áfásan a 2015-ös időszak rezsiköltségeit? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2012-ben alakult, az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapította meg. 2013-ban vásárolt több tárgyi eszközt, melynek áfájat levonásba helyezte. 2016. évtől alanyi adómentes státuszt választott. A tárgyi eszközök miatt a 2015. évi utolsó áfabevallásában korrigálnia kell a tárgyi eszközök beszerzésekor levont áfát. Kérdésem a következő: 1. számú tárgyi eszköz esetében levonásba helyezett áfa 2013. évben 19 817 forint volt. 19 817 forint/5 év x 2 év (2016-2017.) = 7 926 forint. Ebben az esetben nincs a bevallásban tennivaló (ha jól tudom). 2. számú tárgyi eszköz esetében levonásba helyezett áfa 2013. évben 29 530 forint. 2016. évre: 29 530 forint/5 év x 1 év = 5 906 forint, és 2017. évre: 29 530 forint/5 év x 1 év = 5 906 forint, tehát itt sincs tennivaló a bevallásban, vagy a helyes eljárás: 29 530 forint/5 év x 2 év = 11 812 forint – ezzel az összeggel kell számolnom az áfabevallásban? Jól gondolom-e, hogy a tárgyi eszközöknél egyenként kell figyelembe venni a korrekciót, vagy nem jól gondolom, és összesítenem kell a tárgyi eszközök után a levonhatóvá nem vált áfát ? Tehát a fenti példánál maradva 2015. utolsó áfabevallásában: 1. számú tárgyi eszköz: 7 926 forint/2 = 3 963 forint 2. számú tárgyi eszköz: 5 906 forint Összesen: 9 869 forint ~ 10 eFt > korrekciós tényezőt kell figyelembe vennem? Válaszukat előre is köszönöm. Juhász Gyuláné
Tisztelt Szakértő! A társaság hirdetési szolgáltatást vett igénybe, amelyről készült számlát a szolgáltató nem az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó, az áfatörvény 58. §-ában szabályozottak szerint állította ki. Miközben a szerződés szerint 8 napos fizetési határidőben állapodtak meg a felek a számla kiállításától számítva, addig a számla teljesítési időpontjaként a számla kiállításának napja lett feltüntetve. Az adóhatóság a formai hibás számla kijavítására szólította fel a társaságot, amely azonban ezen felszólítást a szolgáltató elérhetetlensége miatt nem tudja teljesíteni. Megtagadhatja-e az adóhatóság a számlán szereplő előzetesen felszámított áfa levonhatóságát a számlán szereplő teljesítési időpont helytelen feltüntetése okán? Ilyen esetben lehetséges-e a szerződés szerinti fizetési határidőben, a következő hónapban az előzetesen felszámított áfa figyelembe vételét kérni az adóhatóságtól attól függetlenül, hogy a formai hibás számla kijavítása nem történt meg? Vagy amennyiben egy számlakiállító már elérhetetlen, úgy az időszakos elszámolású ügyleteknél a teljesítési időpont elírása véglegesen levonhatatlanná teszi a számlán szereplő előzetesen felszámított áfát? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk kizárólag áfamentes tevékenységet végez (fogorvosi ellátás). Azért, hogy reklámozzuk a céget, külföldi internetes oldalakon hirdetéseket adunk fel (Facebook, Google). Ezeknek a cégeknek a székhelye Írországban van, és a hirdetésekről áfamentes számlát kapunk. Helyes-e az az elméletünk, hogy mivel ezek a hirdetések közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatások, így a teljesítési hely a szolgáltatást igénybe vevő székhelye, tehát Magyarország, így az áfát mi valljuk be, és fizetjük meg Magyarországon? Mivel azonban áfamentes a tevékenységünk, ezért nincs áfalevonási jogunk, így a beszerzésekre jutó áfát ténylegesen be kell fizetnünk?
Egyéni vállalkozó (áfás) 2015.11. hóban használt kis haszongépjárművet vásárolt. Az áfája teljes egészében érvényesíthető-e a befizetendő áfával szemben a negyedéves januári 1565-ös bevallásban? Ha igen, akkor melyik pontban kell közölni a nettó összeget, amely 20 százalékos kulccsal, időarányosan írható csak le?
Rövidebb ideig érvényesíthető az áfalevonási jog, bizonyos esetekben nem kötelező számlát kibocsátani, egyértelműbbek a fordított adózás szabályai: az áfakulcscsökkentéseken kívül ezek az áfatörvény legfontosabb 2016-os változásai.
Mikor vonható le az általános forgalmi adó (áfa) a személygépkocsi pénzügyi lízingbe vételénél? – kérdezte olvasónk. dr. Kelemen László adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját részére műfenyőt, illetve díszeket vásárolt, amelyeket a cég telephelyén állít ki a karácsonyi időszakban. A műfenyőt több éven keresztül szeretné használni. Ezen beszerzést hogyan kell megítélni áfa (levonható-e), társasági adó (elismert költség vagy sem), illetve számviteli szempontból (egyéb költség vagy tárgyi eszköz, mert több éven át szolgálja a tevékenységet)? A beszerzés után kell-e valamilyen "különleges" adózást alkalmazni (például egyes meghatározott juttatásként stb.)?
Szeretnék a következő kérdéseimre választ kapni, azonban a NAV ügyfélszolgálatától sem kaptam kielégítő választ. A probléma a következő lenne. Egy gazdasági társaság 2015-ben értékesített egy épületet (kereskedelmi tevékenységet végeztek benne), amit megvásárolt egy egyéni vállalkozó, aki ezt a tárgyi eszközei között nyilvántartásba vette. Az adásvételi szerződésben a felek rögzítették, hogy az áfatörvény 142. paragrafusának 1. beezdésének (e) pontja alapján a fordított adózás alá tartozik, melynek megfelelően az adó megfizetésére a vevő köteles. A vállalkozó ezt az áfát a következő bevallásában fizetendő adóként szerepeltette, befizette, levonásba azonban nem helyezte. Azért nem helyezte levonásba, mert a vállalkozás nem választotta az ingatlan esetében az adókötelessé tételt. Az egyéni vállalkozás bérbe szeretné adni az ingatlant 2016. évtől kezdve. Ha a bérbeadást 2016-tól adókötelessé tenné, akkor ezt az ingatlan beszerzésekor megfizetett áfát egy összegben levonásba helyezhetné?
Tisztel Szakértő! Áfalevonási jog tárgyi eszköz ingyenes használata esetén című cikkhez kapcsolódva szeretnék kérdést feltenni. Egyéni vállalkozás üzletet bérelt, a szerződése szerint 5 évre. A bérelt ingatlanon karbantartási és elkülönülten felújítási munkákat is végzett a saját tevékenységének megfelelően. Az előzetesen felszámított áfa levonásba került, a felújítás nem volt építésiengedély-köteles. A felmerült felújítási költségeket nem számolta el a felmerülés évében, azt aktiválta. A vállalkozás nem hozta a várt eredményt, ezért az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntette, az ingatlant, üzlethelyiséget visszaadta a bérbeadónak, ingyenesen, mert nem volt hajlandó fizetni érte. A NAV ezt ingyenes átadásnak nevezve adóhiányt állapított meg áfa vonatkozásában. Kérdésem, hogy az EU Bíróság ítélete az ingyenes visszaadás miatt nem értelmezhető-e erre az esetre is? Válaszukat köszönve, dblaszlo
Levonható-e az ingyenesen a nyilvánosság használatára bocsátott ingatlan általános forgalmi adója? Az Európai Unió Bírósága nemrég foglalkozott ezzel a kérdéssel a C126/14. számú ügyben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték