Tisztelt Szakértő! Magánszemély lakóház, udvar megnevezésű ingatlanra 259 négyzetméter tárolót épített. A tárolóra megkapta a használatbavételi engedélyt, felrajzolták a földhivatali nyilvántartásba. Ezen tárolót bérbeadta a saját kft.-jének. A bérbeadást követően térkövezni szeretné a tárolót, illetve annak bejáróját. A térkőről és az elvégzett munkáról a cég nevére kiállított számla ellenértékének áfatartalma levonható-e? Megköszönve válaszukat.
Használtautó-értékesítéssel foglalkozik a cégünk, bejelentkeztünk a különbözeti áfa alá. Ha megveszem magánszemélytől a gépkocsit, és azt javítani kell, az alkatrészjavítás áfás, le lehet-e vonni az áfát? Példa: a gépkocsit 1 000 000 forintért vettem, ráköltöttem 127 000 forintot áfásan. Értékesítem 1 600 000 forintért, akkor a számlát hogyan állítom ki, mit írok rá, mennyi lesz az általam fizetett áfa, hogy kontírozom? Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni? Sürgősen várom válaszukat, amit előre is köszönök.
Tisztelt Adózóna! Egyszemélyes kft., áfakörös, a tulajdonos családi házában a teraszt átalakítva irodát alakít ki, amit a tulajdonostól bérel. A ház az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként szerepel, a használatba vételi engedélyben X négyzetméter alapterület plusz Y négyzetméter fedett terasz van feltüntetve. A terasz külön bejárattal rendelkezik. Az áfatörvény 124. §-a tiltja a lakóingatlan építéséhez szükséges termékek és szolgáltatások áfájának a levonását (kivételektől eltekintve), de az értelmező rendelkezésekben a lakóingatlan fogalmából kiveszi a rendeltetésszerű használathoz nem szükséges helyiségeket. Áfatörvény értelmező rendelkezések: "12. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;" Véleményem szerint a terasz nem szükséges a rendeltetésszerű használathoz, ezért a 124. § tiltó rendelkezése ide nem vonatkozik, az iroda építése kapcsán felhasznált termékek és szolgáltatások áfája levonható. Ezzel kapcsolatban várom szíves tanácsukat. Köszönettel: OC Kft.
Tisztelt Szakértő! Áfaalany őstermelő termőföldet (telek, szántó, erdő, kivett) vásárol. A hozzá kapcsolódó költségek – mint például értékbecslési díj, adásvétel ügyvédi munkadíja – áfája visszaigényelhető-e? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni, hogy amennyiben a kft. vásárol egy tehergépjárművet (például pickup típust), az üzemanyag (gázolaj) áfáját elszámolhatja-e? Mi a helyzet a tehergépjármű-javításról, -karbantartásáról szóló számlák áfatartalmával? Válaszat nagyon köszönöm. Üdvözlettel: Roland
Tisztelt Szakértő! Ingatlanközvetítő adóalany ügyfelem egy építési vállalkozó által épülő többlakásos társasházból – melynek a lakásait ügyfelem értékesíti jutalékért – megvásárolt építés közben egy félkész állapotban lévő, 90 négyzetméteres lakást, 5 százalékos áfával. A megvásárolt lakást ügyfelem fogja kulcsrakész állapotba hozni, és utána értékesíteni kívánja. Azt szeretném megtudni, hogy a megvásárolt, félkész állapotú lakás áfáját levonásba helyezhetem-e a soron következő áfabevallásban? Milyen adókulccsal kell ügyfelemnek értékesítenie, ha a vevő magánszemély, és milyen adókulccsal, ha egy másik adóalany felé értékesíti a lakást? Ez így minősíthető első rendeltetésszerű használatba nem vett, beépített ingatlan értékesítésének? Az ügyfelem által a lakás kulcsrakész állapotba hozásához beszerzett anyagok, igénybevett szolgáltatások áfatartalma levonásba helyezhető? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségét, hogy ügyfelünk egy ír cégtől tollakat vásárolt, amelyre a cég logója, illetve a 20. évforduló felirat került. Ezeket a tollakat 20 éves évfordulója alkalmából üzleti partnereinek ajándékozza. A számlán áfa nem került feltüntetésre, az ír cég, valamint ügyfelünk közösségi adószáma azonban igen. Ebben az esetben a számla áfatartalma levonható-e, valamint egyéb közterheket, járulékokat kell-e fizetni az ajándék tollak után? A számla nettó 38 940 forint összegű, és 150 darab tollról szól. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kiegészítő kérdésünk a következő: a bérbeadott ingatlan levont áfáját értékesítés esetén a használatba vételtől számított 240 hónapon belüli értékesítés esetén ki kell-e igazítani? Ha igen, akkor a 240 hónap a felújítástól vagy az eredeti használatba vételtől számít? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar kft., amely Németországban ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást végez. Kérdésem az, hogy ebben az esetben be kell-e jelentkeznie Németországban adóalanynak? Ha nem kell bejelentkeznie, akkor a Németországban megvásárolt anyag költsége, egyéb szolgáltatások – például szállásköltség, üzemanyagköltség – után hol és hogyan vonhatja le az áfát? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy társaság egyik beszállítójának adószámát törölte az adóhatóság. A lekért cégkivonat szerint az adatok a következők: 21 A cég adószáma Adószám státusza: törölt adószám Státusz kezdete: 2016. 02. 26. Változás időpontja: 2016. 02. 26. Bejegyzés kelte: 2016. 03. 31. Hatályos: 2016. 02. 26. (CK- 2016.04.02.) -... Az adólevonási jog érvényesítésének alapfeltétele, hogy a számlát létező, valós adóalany állítsa ki, hiszen ellenkező esetben nem került sor az áfa másik adóalany által történő áthárítására, és így levonható adóról sem beszélhetünk. Kérdésem a következő: a törölt adószámú vállalkozástól befogadott (ekkor még nem tudtuk, hogy törölték az adószámát) számlák áfatartalmát mely időponttól nem igényelhetjük vissza? Február 26-ától, március 31-étől, vagy netán a közzététel napjától (2016. 04. 05)? Ezen számlák áfatartalmát már nem is lehet visszaigényelni? A már bevallott időszakról kell-e önrevíziót végezni? A társaság viselkedését nem kommentálom, mivel az adószám törlését bizonyára megelőzte más intézkedés is. Ráadásul a cég a tevékenységétől is el lett tiltva (március 31-én, megjelent a cégközlöny április 5. számában.) A társaság az áprilisban kiszállított árukról a mai napig is állít ki számlát. Kérem szíves állásfoglalásukat a számlabefogadó szemszögéből nézve. Köszönettel: Szennai István
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy német cég leányvállalata vagyunk. Gyakran jönnek hozzánk az anyacégünktől ottani alkalmazottak, vezetők, akik több napot töltenek Magyarországon. A szállás díját mi fizetjük. A szállásdíj áfáját levonásba helyezhetjük-e? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az áfát az általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó fakitermeléssel foglalkozik, és traktorokat is használ a fakitermelésben. A traktorokhoz felhasznált gázolajról számla alapján vonja le az áfát. A 60/1992. (IV.1) kormányrendelet alapján a fogyasztási norma 3,5 liter/köbméter. Kell-e valamilyen külön nyilvántartást vezetni a felhasznált gázolaj mennyiségéről, ha a számlák alapján felhasznált gázolaj mennyisége nem több mint a 60/1992. (IV.1) kormányrendeletben meghatározott mennyiség? Ha nem vezet külön nyilvántartást, és nem több a fogyasztás, mint a 60/1992 (IV.1) kormányrendeletben meghatározott norma, akkor levonható-e a számlára vásárolt gázolaj áfája? Ha szeretne kamionrakással és fakiközelítéssel is foglalkozni a vállalkozó, akkor milyen nyilvántartást kell vezetni a gázolaj elszámolásához (mivel régiek a traktorok, nincs bennük üzemóra)? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! 2015. 06. 20-án jelent meg egy cikk (A telefonszámla elszámolása, könyvelése) a telefon áfája kapcsán. Abban az jelent meg, hogy először számolom a telefon értékének 20 százalékát, amit leadózok. Ez eddig rendben van, de a cikkben az szerepel, hogy csak a fennmaradó összeget oszthatom meg 70-30 százalékra az áfa-visszaigénylés tekintetében. Ezzel szemben a könyvelői gyakorlat az, hogy a telefonszámla bruttó értékét 70-30 százalékra bontjuk, a 70 százalék áfája visszaigénylésre kerül, és a telefonszámla bruttó értékének a 20 százalékát átvezetjük az 55-re, és megfizetjük utána az adót. Hiszen az áfatörvény eleve a feltételezett magáncélú használat miatt nem engedi a 30 százalék után az áfalevonást. Kérdésem tehát, hogy helyes-e a cikkben megjelent számitási menet, feltételezve, hogy nincs telefonszámla továbbszámlázás, és nincs tételesen vezetve a magáncélú használat?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó rendszámmal ellátott motort kíván vásárolni a cégbe. A vállalkozás építőipari tevékenységet folytat. Kérdésem az lenne, hogy elszámolhatja-e költségként a motor vételárát? Ha igen, akkor a jövőben a javítási költségeket is? Ha most magánszemélytől veszi a motort, és az egyéni vállalkozása áfakörös, akkor amikor eladja, áfásan kell eladnia? A motorba tankolt üzemanyag elszámolható? Az üzemanyag áfája vonható? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját megelőzően, legfeljebb azonban 36 hónappal korábban (a rendelkezés szempontjából egész hónapként beleszámítva a bejelentkezés hónapját is) beszerzett termék tekintetében a természetes személy adóalany (egyéni vállalkozó), ha korábbi ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja el – feltéve mindkét, fentiekben felsorolt esetben, hogy birtokolja a nevére szóló, az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumot – levonásba helyezheti-e az áfát? Azt tudom, hogy a költségei között elszámolhatja, de az szja-törvény 11. melléklet d. pontja szerinti estekben az áfáját is levonásba helyezheti? Sajnos erre vonatkozóan nem találtam az áfatörvényben hivatkozást. Köszönöm válaszát. Üdv.: Lázárné
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték