1433 találat a(z) áfalevonás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját részére műfenyőt, illetve díszeket vásárolt, amelyeket a cég telephelyén állít ki a karácsonyi időszakban. A műfenyőt több éven keresztül szeretné használni. Ezen beszerzést hogyan kell megítélni áfa (levonható-e), társasági adó (elismert költség vagy sem), illetve számviteli szempontból (egyéb költség vagy tárgyi eszköz, mert több éven át szolgálja a tevékenységet)? A beszerzés után kell-e valamilyen "különleges" adózást alkalmazni (például egyes meghatározott juttatásként stb.)?

Kérdés

Szeretnék a következő kérdéseimre választ kapni, azonban a NAV ügyfélszolgálatától sem kaptam kielégítő választ. A probléma a következő lenne. Egy gazdasági társaság 2015-ben értékesített egy épületet (kereskedelmi tevékenységet végeztek benne), amit megvásárolt egy egyéni vállalkozó, aki ezt a tárgyi eszközei között nyilvántartásba vette. Az adásvételi szerződésben a felek rögzítették, hogy az áfatörvény 142. paragrafusának 1. beezdésének (e) pontja alapján a fordított adózás alá tartozik, melynek megfelelően az adó megfizetésére a vevő köteles. A vállalkozó ezt az áfát a következő bevallásában fizetendő adóként szerepeltette, befizette, levonásba azonban nem helyezte. Azért nem helyezte levonásba, mert a vállalkozás nem választotta az ingatlan esetében az adókötelessé tételt. Az egyéni vállalkozás bérbe szeretné adni az ingatlant 2016. évtől kezdve. Ha a bérbeadást 2016-tól adókötelessé tenné, akkor ezt az ingatlan beszerzésekor megfizetett áfát egy összegben levonásba helyezhetné?

Kérdés

Tisztel Szakértő! Áfalevonási jog tárgyi eszköz ingyenes használata esetén című cikkhez kapcsolódva szeretnék kérdést feltenni. Egyéni vállalkozás üzletet bérelt, a szerződése szerint 5 évre. A bérelt ingatlanon karbantartási és elkülönülten felújítási munkákat is végzett a saját tevékenységének megfelelően. Az előzetesen felszámított áfa levonásba került, a felújítás nem volt építésiengedély-köteles. A felmerült felújítási költségeket nem számolta el a felmerülés évében, azt aktiválta. A vállalkozás nem hozta a várt eredményt, ezért az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntette, az ingatlant, üzlethelyiséget visszaadta a bérbeadónak, ingyenesen, mert nem volt hajlandó fizetni érte. A NAV ezt ingyenes átadásnak nevezve adóhiányt állapított meg áfa vonatkozásában. Kérdésem, hogy az EU Bíróság ítélete az ingyenes visszaadás miatt nem értelmezhető-e erre az esetre is? Válaszukat köszönve, dblaszlo

Kérdés

Üdvözlöm! Elnézését kérem, hogy (valószínűleg) sokadszorra teszek fel ezzel kapcsolatban kérdést, de én még mindig bizonytalan vagyok, és ügyfelemnek nem merem határozottan azt mondani, hogy nyugodtan lízingeljen gépkocsit, és vonjuk az áfát. Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingbe vételénél többször említik, hogy levonható az áfa (bizonyos feltételekkel és összegben, amint az Önök tájékoztatója írja). Viszont, ha a futamidő végén a társaság tulajdonba veszi, "megvásárolja" a személygépkocsit, nem lép be az áfatörvény tiltása az áfalevonásra? A NAV nem tételezi fel, hogy a futamidő alatt csupán részletfizetésről van szó, és megkérdőjelezi az áfa levonásának jogszerűségét?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk lakásfelújítással, illetve a felújított lakások bérbeadásával foglalkozik. A felújítások lehetnek építésiengedély-köteles tevékenységek, illetve építési engedélyhez nem kötött tevékenységek is. Cégünk a lakás-bérbeadási tevékenységét áfásan végzi. Kérdéseink az alábbiak lennének: 1. A lakásfelújításokkal kapcsolatban az anyagok, illetve szolgáltatások áfája levonásba helyezhetőek-e? 2. Amennyiben igen, akkor hogy alakul a levonásba helyezett áfa abban az esetben, ha a jövőben úgy alakul, hogy a lakásbérbeadást áfamentesen szeretnénk folytatni? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Cégünk 2014. évben felszámolásból vásárolt egy tárolót. Az ingatlan így szerepel a földhivatali nyilvántartásban. Az önkormányzat nyilvántartása szerint a tárolóból a felszámolásra került cég kialakított egy 69 és egy 120 négyzetméter alapterületű lakást, melyre 2003. évben megkapta az építésügyi hatóságtól a használatbavételi engedélyt is, de nem intézkedett a földhivatal felé az ingatlan átminősítésének bejegyzéséről. Cégünk szeretne ebből a "tárolóból" a két lakás helyett 5 darab lakást kialakítani, melyhez az önkormányzat hozzájárul, és a munkálatok elvégzése után – amennyiben a lakások megfelelnek az előírásnak – ki is adja a hatósági bizonyítványt, amivel a földhivatalnál át lehet minősíteni a tárolót lakásokká. Cégünk ingatlanértékesítés tevékenységre nem jelentkezett be áfa alá. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben az ingatlanokat áfásan kell-e értékesíteni, és ha áfásan kell, akkor az ingatlanra fordított költségek áfája visszaigényelhetővé válik-e?

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves állásfoglalását. Egyik ügyfelünknél előkerült egy elszámolatlan számla 2012. decemberből, most, 2015 végén. A számla tartalma bérleti díj 2012. 12. hónapra. Szeretnénk elszámolni a könyvekben a számlát a 2015. évre. Első kérdésünk, hogy – mivel nem 2015. évi bérleti díjról van szó – kell-e adóalapot emelni társasági adóban a számla értékével, ha 2015-ben elszámoljuk? A másik kérdésünk az, hogy az utólag elszámolandó 2012. 12. havi számlán szereplő áfát levonhatjuk-e a következő (2015. novemberi) áfabevallásban? (A számlán szereplő bérleti díj a 2012. évi vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség volt). Segítségét nagyon köszönjük!

Kérdés

1999-ben a társaság vásárolt a Balatonon egy társasházban egy lakást. Ezt azonnal átminősítette irodára. Az ingatlant áfásan vették, de egy bizonyos tévedés miatt annak áfája nem lett levonva. Már az ehhez tartozó bevallások nincsenek meg. Most értékesíteni kívánja a ingatlant egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy megteheti-e áfamentesen? Hogyan jár el törvényszerűen a társaság?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft. ingatlant bérel, melyen 2013. évben körülbelül bruttó 900 ezer forint beruházást eszközölt. A cég felmondta a bérleti szerződését, és a beruházás értékét az ingatlan tulajdonosával meg kívánja téríttetni. 2013. évben a beruházás utáni áfát nem helyezte levonásba, miután a bérelt ingatlan lakásként van minősítve. A beruházás értékét áfásan kell továbbszámlázni? Ha igen, akkor utólagosan levonásba helyezheti a 2013. évi beruházás áfáját? Köszönettel: Novák Eszter

Kérdés

Egy kft. 1992-ben épített egy ingatlant, ami telephelyként szerepel az ingatlannyilvántartásban. Az előzetes áfát levonásba helyezte. 2007. évben a kft.-ből kivált a tulajdonosok egy része, és az 1991-ben épített ingatlan egy részét is megosztották és az új kft.-vel együtt az ingatlan egy része is kivált. Kérdésem az, hogy, ha a tovább működő kft. értékesíteni szeretné az ingatlanát, akkor hogyan alakul az értékesítés áfája? Az ingatlan szerzési éve 1992 lesz-e?

Kérdés

Társaságunk 2011-ben vásárolt magánszemélytől egy nem lakáscélú ingatlant, melyben azóta a székhelye van, illetve egy részét bérbeadással hasznosította (a bérbeadás áfásan történt/történik). Az ingatlant – a könnyebb hasznosíthatóság érdekében – három kisebb egységre bontottuk, a beruházás Áfáját levonásba helyeztük. Jelenleg úgy tűnik, hogy lakásként tudnánk értékesíteni a kialakított kisebb ingatlanokat. A társasházzá alakítás, illetve az ingatlan lakáscélú átminősítése még nem történt meg. Kérdéseim: Ha a társasházzá alakítás során három lakáscélú ingatlant alakítunk ki, azokat értékesíthetjük-e áfamentesen, ha az áfatörvény 86. § ja) pontja szerinti első rendeltetésszerű használat még nem valósul meg az értékesítésig? (Rendeltetésszerű használaton a lakáscélú használatot értem, hiszen az ingatlan rendeltetése megváltozna a társasházzá alakítás során). Ha áfamentesen értékesíthetőek a lakások, akkor jogos volt-e az átalakítás költségeinek áfáját levonásba helyezni? Üdvözlettel: Szilassy Szilvia

Kérdés

A bt. tevékenységét a magánszemély tag tulajdonában lévő épületben végzi. A tevékenység végzéséhez 2006. évben a társaság a műhelyt felújította 3 millió forint értékben. Az épületet kizárólag a társaság vállalkozási tevékenységéhez használják. A bt. az ingatlan tulajdonosának bérleti díjat nem fizetett. A felújítás után az áfát visszaigényelte. Az ingatlant a magánszemély hitele miatt banki jelzálogjog terhelte. A banki hiteltörlesztés elmaradása miatt, a végrehajtás elkerülése érdekében az ingatlan tulajdonosa (a magánember) értékesíteni kényszerült az ingatlant. A vevő egy kívülálló kft. Fentiek miatt a bt. könyvelésében szereplő ingatlanfelújítás értékét (mely még nettó 2,2 millió forint) ki kell vezetni terven felüli értékcsökkenés vagy selejtezés formájában. Melyik eljárás a helyes? Abban is kérném segítségét, hogy a felújítás értékének kivezetésekor keletkezik-e a bt.-nek áfafizetési kötelezettsége, esetlegesen bármelyik félnek adófizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cégnek felfüggesztették az adószámát, ezért nem vonhatja le a költségszámláiban lévő előzetes áfát. Kérdésem, hogy hogyan könyveljem a le nem vonható áfát. Ugyanis, ha visszakapja az adószámát a későbbiek során, akkor utólag levonhatja a le nem vont áfát. Ha nem kapja vissza az adószámát, valószínűleg kényszertörlésre fog kerülni. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a le nem vont áfát, az véglegesen elvész? Üdvözlettel várom válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni, hogy foglalja össze egy céges rendezvény adóvonzatát. Itt felsorolást szeretnék kérni, hogy mi minden is tartozhat ide (nyilván a teljesség igénye nélkül). Pár szóban bemutatom a saját problémás esetemet. Van egy céges nagy rendezvény, nagy létszámú résztvevővel, fizető és nem fizető (VIP) vendégekkel. A rendezvény a cég tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, nem a szórakoztatásról szól, de nyilván vannak ilyen elemei is. Van étel és ital, parkolási díj, ajándékok, terembérlet, videós és fotós, hangtechnikus, fellépő vendégek, műsorvezető, ritkán szállásköltség (vidéki vendégek részére). Az adóalap megállapítása a felmerült összes költség (bruttó számla) figyelembevételével történik, a fizető és nem fizető vendégek arányában. A fizető vendégek után felmerült költségekből az áfa levonásra került (étel és ital után is, hiszen a fizető vendégnek ez a költség tovább lett számlázva). Itt talán kérdésként merülhet fel a fizető vendégnek kiállított számla. Ugyanis neki csak annyi van a számlán, hogy részvételi díj és egy ehhez tartozó összeg (tehát az étel és ital külön soron nincs megbontva). Ilyen esetben is levonható az áfa? A kérdést azért tettem fel ilyen részletesen, hogy végre kiderüljön, mi lehet adóalap és mi nem, mert ez egy rendezvény után állandó küzdelem a vezetőség és a könyvelő között. Várom megtisztelő válaszát. Üdvözlettel: Sz.E.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyes mellett egyéni vállalkozó

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás számlája

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink